Ezt a folyamatot és legfrissebb eredményeit vizsgálta az OECD és az Európai Bizottság „A vállalkozókészség és az innováció támogatása a magyar felsőoktatásban” című új jelentésében. A jelentést Palkovics László az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára; Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgató-helyettese; valamint Sylvain Giguere, az OECD Regionális Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs Divíziójának és Helyi Gazdasági és Foglalkoztatás Fejlesztési Programjának (LEED) vezetője mutatták be az Innovatív felsőoktatás – regionális fejlesztés és hálózatépítés című konferencián.
A jelentés a HEInnovate kutatás eredménye, amelyet az OECD és az Európai Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Tempus Közalapítvánnyal együttműködésben 2015. december és 2016. november között végzett Magyarországon.
Az országjelentésnek már most konkrét szakpolitikai hatása van. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Tempus Közalapítvánnyal közösen - felsőoktatási intézmények és innovatív vállalatok képviselőiből és szakpolitikai szereplőkből álló szakértői csoport bevonásával - gyakorlati javaslatokat és támogató mechanizmusokat dolgozott ki a magyarországi felsőoktatási intézmények számára.
A jelentés szerint a vállalkozókészség és az innováció hatékony támogatása érdekében maguknak a felsőoktatási intézményeknek is vállalkozó szelleműnek és újítónak kell lenniük az oktatásszervezés, a kutatás és az üzleti szférával való együttműködés terén. Számos magyar felsőoktatási intézmény kísérletezik is újító eszközökkel: új tanítási módszereket épít a tantervbe, a vállalkozói szemléletet fejlesztő tevékenységekbe kezd, támogatja a startupokat, erősíti vállalati és társadalmi partnerségeit és törekszik a nemzetközi működésre. A Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szent István Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem több nagyon ígéretes gyakorlatát ismerték meg a kutatók, amelyekről az országjelentésben is beszámolnak.
A tanulmány számos fejlesztési területet is megnevez:
- Meg kell határozni, hogy mit jelent a felsőoktatási intézmények harmadik missziója, az ehhez kapcsolódó tevékenységek támogatására pénzügyi és humánerőforrás-fejlesztési ösztönző rendszert kell kialakítani. Ösztönözni kell a felsőoktatási intézmények együttműködését a stratégiai területeken, például a költséges kutatási eszközök megosztott használatával. Mindez elősegítheti a versenyképességet, különösen a gyógyszeripar és a biotechnológia terén.
- Fokozni kell a hallgatók és a fiatal kutatók részvételét a vállalkozási tevékenységekben.
- Különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi mobilitásból hazaérkező diákokra és munkatársakra éppúgy, mint a külföldi hallgatókra és oktatókra.
Palkovics László oktatási államtitkár megnyitójában arról beszélt, hogy a magyar Felsőoktatási Stratégia létrehozásának egyik fő célja volt, hogy kialakítsa azokat a fő irányokat, amelyek hozzájárulnak, hogy a felsőoktatási intézmények közelebb kerüljenek a munkaerőpiachoz, hogy a képzésből kikerülő diplomás hallgatók piacképes tudással rendelkezzenek. Kiemelt célként utalt arra, hogy fokozni kell a nemzetköziesítés mértékét és újra meg kell határozni a felsőoktatási intézmények harmadik misszióját – az egyetemeknek sokkal jobban be kell ágyazódniuk a helyi közösségbe és gazdaságba, amihez magunknak az intézményeknek kell újragondolniuk struktúráikat. Rávilágított, hogy kulcsfontosságú az egyetemek innovációban betöltött szerepe.
A kiadvány letölthető az OECD honlapjáról:
Információ az Innovatív felsőoktatás - regionális fejlesztés és hálózatépítés konferenciáról
