A köznevelési témakörben benyújtható pályázatokra vonatkozó gyakori kérdések gyűjteménye

2015-re vonatkozó pályázati kiírás szerint van lehetőség konzorciumban is pályázni.

Nemzeti konzorcium összetétele: 1 oktatási hatóság és legalább két iskola (ugyanabból az országból)

Konzorcium vezetője lehet: települési önkormányzat, KLIK, egyházi és magánfenntartók, országos és helyi nemzetiségi önkormányzat, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézetek, szakszolgálatok, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, tagintézménnyel rendelkező iskola/óvoda, többcélú intézmény.
Fontos, hogy a konzorciumban részt vevő iskolák és a konzorcium vezetője között valamiféle szervezeti kapcsolat legyen. 

Monitoring tevékenységet a Nemzeti Iroda minden esetben folytat. Ennek nem az ellenőrzés a legfontosabb célja, hanem a projektek szakmai támogatása.

Az Egész életen át tartó tanulás programban a Comenius tanárasszisztensi pályázatot egyénileg kellett benyújtani a Tempus Közalapítványhoz.

Az Erasmus+ programban tanárasszisztensi gyakorlatot a KA1-es mobilitási projekt („Mobility Project for Higher Education Students and Staff") keretében lehet megvalósítani. A pályázatot a felsőoktatási intézmény nyújtja be a Tempus Közalapítványnak, majd meghirdeti a hallgatói között a tanítási gyakorlat lehetőségét. A hallgatók tehát az egyetemükhöz pályázhatnak majd a korábbi Erasmus programhoz hasonlóan.

A partnerintézménnyel szemben is elvárás a regisztráció, amit megtehet akár a pályázatot benyújtó intézmény vagy maga a partnerintézmény. A partnerintézmény regisztrációját is célszerű a pályázat benyújtása előtt elvégezni, de amennyiben ebben a fázisban még nem ismert, a projekt megvalósítása során bármikor, de legkésőbb a beszámoló elkészítése előtt pótolni kell.

A szervezési költség egység költség, mely a program megvalósításához kapcsolódóan szabadon felhasználható.

Az utazási költség egység költség, vagyis átalány alapon kerül elszámolásra. A TKA felé nem kell számlákkal alátámasztani.

Nincs kötelező önrész.

Ezt a program nem szabályozza, de egy mobilitás akkor hatékony, ha a pályázó legalább B2-es szinten beszéli a munkanyelvet.

Igen, megvalósulhat, mivel a mobilitásokkal szemben a legfontosabb kritérium, hogy külföldön valósuljanak meg, de az eltérő nyelv nem követelmény.

Egy pontos projektterv kidolgozása fontos, mivel elősegíti a megvalósítást, de a konkrét dátumok meghatározása nem előírás a pályázókkal szemben.

Az intézmény bármilyen, a projekt céljaival összhangban álló kurzuson, továbbképzésen részt vehet.

Érdemes már a pályázat beadása előtt kiválasztani a szakmai céloknak megfelelő kurzusokat, mert ezek relevanciája a szakmai beszámolók értékelésének és elfogadásának kulcsfontosságú eleme. Amennyiben a támogatást nem vagy nem megfelelően használják fel, azt részben vagy egészben vissza kell fizetni.

Az intézményben dolgozó tanárok, oktatók, tanácsadók stb.

Szakmai indokok alapján a pályázat értékelését végző szakértők csökkenthetik a mobilitások számát.

A finanszírozás a korábbi modell alapján fog történni, vagyis 80%-os előfinanszírozás lesz, és a maradék 20% a beszámolót követően kerül kifizetésre.

A 2016-os évben támogatást nyert projektek 2016. június 1 - december 31. között indulhatnak, a projektek futamideje 12 hónaptól 24 hónapig terjedhet. A 24 hónapos projektek záródátuma 2018. május 31.

Nem, diákoknak csak KA2 (Stratégiai partnerségek) keretében van lehetőségük utazni.

A mobilitási pályázatok decentralizált pályázatok, ami azt jelenti, hogy a pályázatok bírálatát a Tempus Közalapítvány végzi független szakértők bevonásával.

A korábbi években a tanárasszisztenst fogadni kívánó iskolák a Tempus Közalapítványhoz nyújtottak be pályázatot.
Az Erasmus+ programban is lesz lehetőségük a tanárszakos hallgatóknak külföldi tanítási gyakorlatot megvalósítására, de a korábbi gyakorlattal ellentétben a felsőoktatási intézményükhöz kell beadniuk a pályázatukat. Ennek következtében a közoktatási intézmények is felsőoktatási intézményeken, azok külföldi kapcsolatain keresztül jelezhetik fogadási szándékukat.

Az Erasmus+ az Európai Unió oktatási és képzési programja, mely mobilitási és partnerségi pályázatok keretében nyújt támogatást az intézményeknek szakmai céljaik megvalósításához. Míg a partnerségi pályázatok esetében a partnerek együttműködésén van a hangsúly, s a külföldi mobilitás ennek az együttműködésnek a támogatását szolgálja, addig a mobilitási projektekben maga a külföldi mobilitás a fő elem, s az összes többi projekt tevékenység ennek előkészítését, illetve az ennek során szerzett tapasztalatok terjesztését és hasznosítását szolgálja.

Mobilitási projektben pályázatot csak OM azonosítóval rendelkező intézmények nyújthatnak be. Tagintézményenként, amennyiben a tagintézménynek nincs külön OM azonosítója, nincs lehetőség pályázni, mivel nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel az Európai Bizottság döntése alapján. Emiatt a pályázatban nagyon fontos az egy ernyőszervezet alá tartozó intézmények szakmai céljainak összehangolása, egy koherens pályázatban történő bemutatása.

Állami fenntartású intézmények esetében a pályázatot, a KLIK-kel való előzetes egyeztetést követően az iskola nyújtja be.

KLIK-es intézmények esetében a Tankerület vezetője írja alá a pályázati űrlapot, amit az iskola igazgatója szakmailag, a tankerület gazdasági vezetője pénzügyileg jegyez ellen. Egyéb fenntartású intézmények esetében pedig az intézmény belső aláírási rendje a mérvadó.

Korábban, az Egész életen át tartó tanulás programban a Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak pályázatot egyénileg kellett benyújtani a Tempus Közalapítványhoz.

Külföldi szakmai továbbképzésre az Erasmus+ programban a KA1-es mobilitási projekt („Mobility Project for School Education Staff") nyújt lehetőséget. Ebben a formában egy külföldi partnerintézménynél történő oktatási tevékenységre vagy képzésen, job shadowingon való részvétel lehetőségére pályázhat munkáltató intézménye egy keretlétszám megadásával. A pályázat elnyerése után az intézmény választja ki a munkatársai közül a kiutazókat. Magánszemélyként felhívhatja az intézményvezetője figyelmét erre a lehetőségre, de egyénileg már nem tud pályázatot beadni.

Ez a szabály az Erasmus+ programban már nem érvényes.

Egy intézménynek szektoronként csak egy mobilitási pályázata lehet, de emellett beadhat partnerségi pályázatot is. Lényeges, hogy a mobilitási pályázatnak az intézmény hosszú távú fejlesztési céljaihoz kell illeszkednie. Egy fejlesztési célhoz természetesen többféle mobilitás is társulhat, ezeket egy űrlapon kell megadni.

Abban az esetben, ha konzorciumban pályáznak, akkor egy iskolának van lehetősége egyénileg, illetve a konzorcium tagjaként is részt venni egy mobilitási pályázatban.

Az európai uniós pályázatok esetében a legfontosabb szabály a kettős finanszírozás elkerülése, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a tevékenységet több uniós forrásból nem lehet támogatni. A mobilitási és stratégiai pályázatok között lehet összefüggés, de nem elvárás.

A KA1-ben nem, de a KA2 stratégiai partnerségek keretében szektorközi együttműködés megvalósítására pályázhatnak.

A KA1-ben nem, de a KA2 stratégiai partnerségek keretében szektorközi együttműködés megvalósítására pályázhatnak.

Állami fenntartású intézmények esetében a pályázatot benyújtó intézménynek kell regisztrálnia.

Nem. Mivel megszűnnek az egyéni pályázatok, és csak intézményi pályázatok lesznek, a TKA a pályázó intézménnyel köt szerződést. A támogatás is az intézmény (számlatulajdonos) számlájára érkezik a mobilitások megvalósításához.

Nem, regisztrálni nem pályázatonként, hanem intézményenként kell.

Az Európai Fejlesztési Tervet a pályázati űrlapon, annak kérdései mentén kell elkészíteni.

Az Európai Fejlesztési Tervet a megpályázott időszakra vonatkozóan kell kidolgozni.

Az intézmény lehetőségei és igényei döntik el.

A mobilitások típusát és számát az Európai fejlesztési tervben meghatározott szükségletekhez kell hozzárendelni, ezekkel kell koherensnek lenniük.

Elérhetők a magyar nyelvű űrlapok, ezért magyarul is kitölthető lesz az űrlap.

Bármilyen tématerületen, mely illeszkedik az intézmény lehetőségeihez és igényeihez.

A mobilitások számát az Európai fejlesztési tervben meghatározott igényekkel összhangban kell meghatározni.

A célországot azért kell már a pályázat beadásakor meghatározni, mert a költségvetés kiszámolásához ez nélkülözhetetlen. A későbbiekben lehetőség van a célország megváltoztatására. Ezzel kapcsolatban érdemes számolni azzal, hogy a szerződésben szereplő összeg akkor sem növelhető, ha a mobilitást egy magasabb megélhetési rátájú országban valósítják meg. Amennyiben ez a ráta alacsonyabb, abban az esetben a Nemzeti Iroda a beszámolóban bemutatott, ténylegesen megvalósult mobilitások alapján számolja majd ki a támogatás végső összegét.

Az iskoláknak is lehetőségük van kurzust szervezni, azonban ehhez támogatásra közvetlenül nem pályázhatnak. Az iskola a résztvevők számára kurzusdíjat határozhat meg, melyet a résztvevők az Erasmus+ programban kapott támogatásból finanszírozhatnak.

Bármilyen külföldi mobilitás beszámításáról a részt vevő tanár intézményének vezetője dönt.

Ebben az esetben nagyon fontos, hogy az intézményvezetőt kísérő személynek is legyen konkrét szakmai feladata pl. megfigyelés stb., mivel csak tolmácsolási feladatok ellátására a második személy kiutazása nem támogatható.

Nem kötelező, de a pályázat meggyőzőbb lehet, ha ezt megteszik.

A Stratégiai partnerség pályázatok három altípusa közül a Köznevelési stratégiai partnerségek pályázattípusban pályázhatnak bármely olyan köz- és magánintézmények, melyek aktívak az oktatás, a képzés vagy a munkaerőpiac területén. Fontos kritérium, hogy a pályázó szervezeteknek jogi személyiséggel kell rendelkezniük, és a pályázat tartalmának kapcsolódnia kell valamely horizontális - és/vagy a köznevelési szektorban meghatározott szektor specifikus prioritáshoz.

A Regionális stratégiai partnerségek pályázattípus keretein belül települési önkormányzatok, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, egyházi és magánfenntartók, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és az országos és helyi Nemzetiségi Önkormányzatok pályázhatnak.

Stratégiai partnerség pályázatok esetében egyedül a koordinátor intézmény nyújt be pályázatot a székhelye szerinti nemzeti irodához a teljes partnerség nevében. A benyújtott pályázatnak azonban közös anyagnak kell lennie, tükröznie kell az összes partner álláspontját, feladatköreit és tapasztalatát. A partnerség összetételének a pályázat tartalmi elemeivel összhangban kell lennie, ez is vizsgálati szempont a pályázat elbírálásánál. 

A beadható pályázatok száma nincs korlátozva, azonban pályázáskor fontos figyelni a kettős finanszírozás esetének elkerülésére, valamint arra, hogy csak annyi pályázatot nyújtsanak be, amennyit magas minőségben valóban meg is tudnak valósítani. 

Igen, minden olyan intézménynek regisztrálnia kell, amelyik a pályázatban partnerként megjelenik.

Nem, ez a pályázattípus megszűnt. Partnerkeresésben és partnerség kiépítésében segítséget nyújthatnak – többek között – a nemzeti irodák által szervezett partnerkereső szemináriumok, az eTwinning és egyéb online felületek. További információt a partnerkeresés lehetőségeiről a honlap megfelelő oldalán találnak. 

Az eTwinning felület regisztrációt követően igénybe vehető partnerkeresésre abban az esetben is, ha valaki még nem rendelkezik kész projektötlettel. A partnerkeresés lépéseinek leírása a felületen található.

Igen, a felsorolt témák lehetséges témái egy projektnek, azonban a pályázat sikerességének feltétele, hogy azok kapcsolódjanak az Európai Bizottság által, az oktatás-képzés területén meghatározott horizontális prioritásokhoz. Ha a pályázat egyik prioritáshoz sem kapcsolódik, akkor a benyújtott anyag értékelése a „relevancia” területen gyenge értékelést kap, ezért a pályázat elutasított lesz.

 

A pályázattípus céljainak, prioritásainak listáját, részletes kifejtését megtalálják az Erasmus+ pályázati útmutató 107-110. oldalán angolul és a Köznevelési Pályázati Kalauz 4-5. oldalán magyarul összefoglalva. A prioritásokhoz tartozó háttérszakirodalmat a Tartalmi bírálati útmutató szakértők részére című dokumentum tartalmazza (42-47. oldal).

Igen, amennyiben adott ország tagja az Erasmus+ programnak. Természetesen az együttműködés nyelve is lehet magyar. 

A pályázati anyagot mindenképpen azon a munkanyelven írják meg, amin később együtt szeretnének dolgozni a partnerekkel. Mindez azért fontos, hogy a benyújtott anyag tartalmát minden partner pontosan értse.

Az Erasmus+ programban egyedül a hosszú távú diák mobilitásnál határozta meg a Bizottság, hogy a mobilitásban minimum 14 éves gyerekek vehetnek részt. Ugyanakkor néhány partnerországban előfordulhat, hogy vannak törvényi szabályozások, erről érdemes az adott országban előre információt szerezni.

Kizárólag speciális igényű diákok kísérőjeként, amennyiben elengedhetetlen a gyermek utazásához. Ennek szükségességét a pályázati űrlap I. pontjának Special needs (Speciális igénnyel összefüggő támogatás) részében kell indokolni, valamint a gyermek és a szülő utazásához és megélhetéséhez nélkülözhetetlen támogatást igényelni.    

Nem kell csere alapon működnie, de természetesen szerencsés, ha csere valósul meg.

A stratégiai partnerségek keretében 12-36 hónapos projektekre lehet pályázni, melyeknek egy eleme lehet a beágyazott tanulási tevékenység, amely nyári tábor formájában valósul meg, és szoros összhangban áll a kitűzött célokkal. Tehát kizárólagosan nyári táborok megvalósítására nem lehet pályázni.

Nem kötelező, ugyanakkor mindkét pályázatot az intézményi igényekből kiindulva kell kidolgozniuk, így amennyiben a célok és az elérni kívánt eredmények között átfedés vagy kapcsolat van, akkor - a lehetőségekhez képest - érdemes összehangolni a két pályázat tartalmát.

Igen. Az Erasmus+ Stratégiai partnerség pályázatokban nem kötelező mobilitási tevékenységet végezni.

Nincs felső határa az egy partnerségben részt vevő intézmények számának. Ugyanakkor maximum 10 intézmény (1 koordinátor és 9 partner) részvétele után igényelhető támogatás a projektmenedzsment és megvalósítás kategórián belül. Érdemes továbbá figyelembe venni a hatékony, szoros és rendszeres együttműködés lehetőségeit és akadályait a nagyobb partnerségekben. A pályázati kiírásban megjelölt maximum 100 mobilitás megvalósítása a kisebb partnerségek felé tolhatja az intézményeket. 

A program nem vár el önrészt az intézményektől, kivéve a rendkívüli költségek igénylése esetén, ahol a pályázati feltételek 25 százalék önrész fedezését írják elő. Ezen kívül saját költségként felmerülő tétel lehet az ún. tengeren túli területekre történő (Overseas Countries and Territories) utazáshoz kapcsolódó rendkívüli költségek, melyek esetén az utazás költségének 80 százalékát támogatja a program indoklás alapján. Amennyiben nem igényelnek támogatást a pályázatukban rendkívüli költség címén, abban az esetben is kérjük, vegyék figyelembe a projekt költségvetésének tervezésekor, hogy a támogatás a projekt költségeihez való hozzájárulás, és nem feltétlenül fedezi a projekttel kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget. 

A Stratégiai partnerség pályázatok konzorciumi formában valósulnak meg, ami azt jelenti, hogy a partnerség egészének megítélt támogatást a koordinátor intézmény kapja meg, és az ő feladata a partnereknek járó támogatás továbbítása. Ez alól egyetlen kivételt az Iskolai-, óvodai stratégiai partnerségek pályázati forma jelent, melyben a partnerség minden intézménye a saját nemzeti irodáján keresztül jut a neki megítélt támogatáshoz.

A pályázatban meghatározott tevékenységektől és a hozzájuk rendelhető támogatási tételektől függ a projekt teljes támogatási összege. Ezekről részletesen itt olvashat: Erasmus+ Programme Guide 130-133. oldal és a Köznevelési pályázati kalauz 28-38. oldal.

Európai Fejlesztési Tervet csak az egyéni mobilitási (KA1) pályázattípuson belül pályázó intézményeknek kell írniuk mobilitási projektjeik megvalósításához.

A partnerség közös pályázatát a koordinátor intézmény nyújtja be a teljes partnerség nevében a saját nemzeti irodájához. A nemzeti iroda munkatársai és felkért szakértők végzik a pályázat formai és tartalmi bírálatát.

Alapvetően a pályázó szervezetek saját maguknak határozzák meg – és a pályázati űrlap különböző részein (E., G., H. pontok) jelölik – azokat a mennyiségi- és minőségi indikátorokat, amelyek segítségével egy-egy tevékenység, szellemi termék megvalósulása objektíven mérhetővé és egyben értékelhetővé válik a projekt során. A projektben kitűzött célok mérési- és értékelési eszközei ezek, a projektmegvalósulást segítik és követik. A nemzeti iroda nem határoz meg indikátorokat a projektek megvalósításával kapcsolatosan. 

Igen, az egyetlen kikötés az, hogy ezeken a napokon is a projekt megvalósításán kell dolgozniuk.

Ezt nehéz megmondani, függ a beérkezett pályázatok számától, azok tartalmi értékelésétől, az igényelt támogatások összegétől, a külön pályázattípusok részére elkülönített támogatási keretek mértékétől. Az esélyek megállapítását ráadásul tovább nehezíti, hogy a pályázati keret felosztása is évről-évre máshogy történt. 

A kísérők utazására és megélhetésére átalány összegű támogatást lehet igényelni, kivéve a speciális igényű résztvevők kísérői esetében, ahol az elszámolást tekintve tényleges költségalapú támogatást lehet igényelni. A kísérők számát mindig alaposan kell indokolni a pályázatban.

Nem. Az innovációt támogató (szellemi termék előállítását célzó) pályázatokra és a jó gyakorlatok cseréjét támogató pályázatokra is külön-külön pályázati keret összeg van elkülönítve a megítélt támogatási keretből. A finanszírozás a beérkezett pályázatok számától és azok tartalmi értékelésétől függ. Tehát nem jelent előnyt a szellemi termék kidolgozása a jó gyakorlatok cseréjét célzó projektekkel szemben, hiszen két külön pályázati forma támogatja a szellemi terméket kidolgozó és a jó gyakorlatok cseréjét támogató projekteket.  

Egy projekt szellemi terméke olyan fajsúlyos, nemzeti vagy európai szinten újszerű tartalom, melyet a projekt során dolgoznak ki, vagy egy létező jó gyakorlat nemzeti igényekhez igazodó adaptálásával kerül kialakításra az adott gazdasági és oktatási szektorhoz/szektorokhoz kapcsolódóan. Az innovatív tartalom lehet oktatási eszköz, eszközrendszer, módszertan, értékelési és ellenőrzési eszköz, eszköztár stb; lehet olyan, már létező – igazoltan fenntartható - jó gyakorlat, amely a partnerség egyes országaiban innovációnak tekintendő.

Stratégiai partnerség keretében kizárólag a teljes partnerség kaphat támogatást. 

Jó gyakorlatok cseréjét támogató partnerségek és Iskolai, óvodai stratégiai partnerségek esetén a partnerség egésze legfeljebb 100 mobilitásra igényelhet és kaphat támogatást. A megítélt támogatásból természetesen több mobilitás is megvalósítható. A 100 mobilitásba a nemzetközi partnertalálkozók keretében tervezett mobilitások nem számítanak bele ugyan, ennek ellenére a diákok utazását a projektbe ágyazott mobilitások keretében tervezzék.

A távolsági sáv meghatározása a következő módon történik: az Európai Bizottság Erasmus+ honlapján található kalkulátorba be kell írni a kiinduló állomás és a célállomás település nevét, majd a kiszámít (calculate) gombra kattintva az alkalmazás megadja a GPS koordináták alapján kalkulált légvonal távolságot (km-ben). A kalkulátor által megadott távolsághoz tartozó átalányösszeg az oda-vissza utazásra vonatkozik, így a kapott km-t nem szabad kétszeresen számítani.

Mivel az Erasmus+ programban 2014 és 2020 között az intézményeket csak egyszer kell regisztrálni, és a regisztráció során kapott PIC kódot kell mindegyik pályázatnál használni, ezért először mindenképp ellenőrizze a regisztrációs felület kereső funkciója segítségével, az iskola nevének legegyedibb kulcsszavának megadásával, hogy intézménye rendelkezik-e már PIC kóddal. Az intézményt csak akkor regisztrálja, ha a keresés eredménytelen. A regisztrációt a honlapunkról elérhető magyar nyelvű útmutató, illetve a regisztráció során feltöltendő dokumentumokat összegző táblázat segíti.

A pályázat benyújtásakor a programszabályok szerint meghatározott támogatási összegeket lehet igényelni adott tevékenységekhez. A pályázat értékelése során a szakértők mérlegelik, hogy a pályázatban megjelölt tevékenységek indokoltak-e, és a tevékenységekhez kapcsolódóan a támogatási igény jogos-e.  A pályázati összegek folyósításáról a projektmenedzsment kézikönyv (11. oldal) nyújt bővebb információt a Köznevelési stratégiai partnerségek pályázattípus és az Iskolai- és óvodai stratégiai partnerségek pályázattípus esetében is. 

Igen, a támogatási összegek viszonylag szabadon átcsoportosíthatóak. Ha megtakarítás keletkezik valamely átalánykategóriában (amilyen a Projektmenedzsment és megvalósítás is), ezt a megtakarítást fel lehet használni más kategóriák átalányköltségének kiegészítésére, több mobilitás megvalósítására, stb. Az ilyen típusú megtakarítás felhasználásának feltétele, hogy a pályázatban vállalt tevékenységek maradéktalanul és a megfelelő színvonalon megvalósuljanak, és arról a záró beszámolóban a projekt koordinátora igazolt módon beszámoljon. A megtakarítás nem átcsoportosítás, a megtakarított összeget szabadon a projekt céljaira lehet fordítani.

Átcsoportosítás esetén 20 százalékot lehet szerződésmódosítás nélkül átcsoportosítani, melyet indokolni és előzetesen jelezni kell a Nemzeti Iroda felé. Olyan kategóriába nem lehet átcsoportosítani, ahova eredetileg sem volt támogatás ítélve, vagy csökkentve lett a támogatás összege, illetve projektmenedzsmentre és rendkívüli költségekre nem lehet átcsoportosítani. 

Ez a költségtétel tartalmazza a szervezéssel, partnerek közötti kommunikációval kapcsolatos költségeken túl a kisléptékű projektek eredményeit (pl. jó gyakorlatok füzete) és az eredmények terjesztésével kapcsolatos költségeket is (pl. szórólap, honlap).

Nem. Az egységköltségeken belül az adott tétel tartalmához igazítva szabadon használható fel a támogatási összeg a támogatott projekt keretében.

A projektbe ágyazott tanulási, tanítási, képzési célú tevékenység (mobilitás) esetén 100 km-nél közelebbi helyszínre valóban nem számolható el utazási költség, de megélhetési költség igen.

Az intézményeknek kizárólag a rendkívüli költségek és a speciális támogatás felhasználását kell számlákkal igazolniuk a Közalapítvány felé.  A többi felmerülő költség átalány alapú és nem számlák alapján történik a költségek jóváhagyása. A kifizetés megtörténtének igazolása miatt azonban fontos megőrizni a kifizetésekhez kapcsolódó számlákat. A nyertes projektek részletes útmutatót kapnak az elszámolás pontos szabályaival kapcsolatban. 

Igen. A fuvarozó cég munkatársának napi díja ugyanolyan utazási költségnek tekinthető, mint például a vonat-, repülőjegyek költségei. Ugyanakkor a sofőr nem munkatársa az intézménynek, ezért az ő utazása nem számít mobilitásnak.

Utolsó módosítás: 2016.03.08.