A külföldi tapasztalatszerzés után még komolyabban veszik a szakmájukat
2019 | Szakképzés | interkulturális tapasztalat, mobilitás, nívódíjas projekt, nyelvtudás, szakmai gyakorlat, vendéglátás | Csongrád | Szegedi SZC Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Érintett tantárgy(ak): turizmus és vendéglátásCímkék: Problémamegoldás, Személyes és társas készségek
A Szegedi SZC Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája több mint 20 éve építi nemzetközi kapcsolatait. Számos alkalommal mutattuk már be kimagasló eredményeiket, jó példáikat. Mostani, Erasmus+ Nívódíjas projektjük minden szempontból kiemelkedő színvonalon teljesített. Hat országra kiterjedő mobilitást valósítottak meg, ami 45 tanuló és 8 munkatárs szakmai tapasztalatszerzését foglalta magában.
Komáromi Annamária, a projekt koordinátora azt mondja, erős csapat áll mögötte, de komoly belefektetett energiát igényel mindenkitől a minőségi munka fenntartása.
Röviden összefoglalva mi történt a mobilitások során?
Iskolánkban nemrég vezettük be a turizmus szakirányt a szakgimnáziumi és érettségire épülő kurzusokon, és itt a záróvizsga előfeltétele a szakirányú B2 szintű nyelvvizsga megszerzése. Valós igény volt tehát a szakmai gyakorlat célnyelvi környezetben töltése, és elmondhatom, hogy a tanulók szakmai és szaknyelvi készségei egyaránt fejlődtek. Folytattuk a munkatársak bevonását is, cukrász szakoktatóinknak egyre több különleges alapanyagot és eljárást kell ismerniük, illetve a cukrászati termékek között megjelent pékáruk elkészítését is megtanulhatták Franciaországban. A szlovákiai job shadowing látogatáson az ottani tanszálló és a nemzetek konyhájának tanulmányozására került sor. Az angliai tapasztalatszerzést a turizmus szakképzés beindítása és a duális szakképzés módszertani igényei indokolták.
Emellett az inkluzív szakképzés jó gyakorlatainak átvétele céljából iskolapszichológusunk, illetve esélyegyenlőséggel, élménypedagógiával és kortárs mentorképzéssel foglalkozó tanárunk is elutazhatott Angliába.
Mi az Erasmus+ projektek vonzereje a tanárok, munkatársak körében?
Betekintést nyerhetnek az adott ország szakképzési rendszerébe, össze tudják hasonlítani a hazai viszonyokkal, jó gyakorlatokat vehetnek és adhatnak át. Láthatják, hogyan működik a szakmai képzés elméleti és gyakorlati szinten, milyen továbbképzési lehetőségekkel tudnak élni a kinti kollégák. Érdekes összehasonlítani a gyakorlati munkahelyek szerepét, az intézmények finanszírozását, a szakmai szervezetekkel való kapcsolatokat, az elméleti és gyakorlati képzés arányát, a vizsgáztatást. Nagyon fontosnak tartom a kiutazásoknak azt az aspektusát, hogy a kolléga elhagyja a jól megszokott környezetét, kilép a komfortzónájából, kizökken a monoton 45 perc tanóra, 10 perc szünet ritmusból. Feltöltődnek, ami a kiégés elleni küzdelem egyik legjobb módja.
Hogyan történik a részt vevő tanárok kiválasztása?
A projektek beadása előtt igényfelmérést végzünk, minden munkaközösséget megkérdezünk, hogy lenne-e érdeklődő a projekt iránt, illetve azt is, mit szeretnének az adott országban tanulmányozni. Ezt követően egyeztetünk a partnerrel, hogy megvalósítható-e a tervezet, és ha igen, beépítjük a pályázati anyagba. A kollégáktól – a diákokhoz hasonlóan – Europass típusú önéletrajzot, motivációs levelet kérünk, és a kiválasztásba bevonjuk az iskolavezetést is. Nagyon fontos, hogy a kiutazást követően hasznosíthatósági tervet készít a munkatárs, vagyis a mobilitás tapasztalatait beépíti a mindennapi munkájába, a jó gyakorlatokat ismerteti, és javaslatot tesz a további felhasználást illetően.
Mit építettetek már be konkrétan a projekt kapcsán az oktatásba?
A hasznosíthatósági tervek közül például bekerült a cukrászok tanmenetébe több mint 10 francia termék, valamint mini-videókat is használnak a termékismertetés és -készítés során. De a Finnországban tanult szalvétahajtogatási technikát is tanítják már nálunk. Inkluzív módszereket is alkalmazunk, például színes feliratokkal segítjük a konyhában való tájékozódást, emellett új tanulásszervezési, többcsatornás bevésési módszereket használunk a nemzetközi tapasztalatoknak köszönhetően.
|
A PROJEKT ÉRTÉKEI: A projekt céljait a tényleges szükségletekhez igazították, és korábbi projektjeikre építkezve valósult meg a tervezés és kivitelezés. A jól bejáratott partneri kapcsolatokon túl újabb partnereket is bevontak a projektbe, ahol kiegyensúlyozott munkamegosztás volt jellemző a projektcsapat tagjai között, jól lehatárolható feladat- és felelősségkörökkel. A változásokat, felmerülő problémákat a gondos előkészítés révén gördülékenyen kezelték. Példamutató a mértéktartó és szakszerű kiválasztási folyamat, melyet a munkatársi mobilitásnál alkalmaztak, a mobilitásokon részt vevő oktatók hasznosíthatósági terveit integrálták a szakoktatói tananyagba. Intézmény: Szegedi SZC Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája |
Mekkora a projektcsapat?
A gyakorlati és logisztikai feladatokat a fenntartó és az intézmény megosztva látja el. A projektmenedzsment iskolai szinten működik, de szorosan együtt dolgozunk a Szegedi SZC Projektirodájával. A 2015/16-os tanévtől kezdődően megalakult a Nemzetközi kapcsolatok munkaközösség, amelynek tagjai a projektben résztvevők, a nyelvtanárok és a koordinátorok. Egyik angol szakos kolléganőm, Határ Zsuzsanna segíti a munkámat a kimenő és bejövő mobilitási tevékenységek szervezését illetően. Az intézményi szintű döntéseket pedig minden esetben Gyömbér Márta igazgatónővel beszéljük meg, ő engedélyezi a kiutazásokat.
Összességében tehát kb. 15-20 fő érintett a mobilitási tevékenységek szervezésében és lebonyolításában. Be kell vallanom, vannak időszakok, amikor nagyon elfáradunk. Olykor nehéz egyensúlyozni a mindennapi tanári tevékenységek, az osztályfőnökség és a projektkoordinátori szerepkör között. Szerencsére ilyenkor mindig jön egy–egy olyan pozitív impulzus, ami megerősít abban, hogy mindenképpen folytatni kell ezt a tevékenységet: lehet ez egy nemzetközi szintű versenyeredmény, egy hálás hangvételű levél valamelyik partnertől, vagy ha egy új perspektíva nyílik előttünk.
Hogyan lehet elérni, hogy a külföldi szakmai gyakorlaton részt vett diákok a megszerzett ismereteiket ténylegesen továbbfejlesszék itthon? Hogy ne vesszen el se a tudás, se a motiváció?
A mobilitásban részt vevő fiatalok estében megfigyelhető, hogy átalakul a saját szakmájukról alkotott véleményük, komolyabban veszik azt. A kiutazás után általában kapcsolatban maradnak a külföldi munkahellyel, adott esetben vissza is látogatnak. Sokan szereznek nyelvvizsgát, ezeket az ismereteket a szakmai kimeneti vizsgákon is jól hasznosítják. Utána már csak rajtuk múlik, hogyan élnek a projekt alatt szerzett tudásukkal. Egyik tanítványunk például francia partnerintézményünk tanulója volt három évig: először szakács, majd sommelier végzettséget szerzett, most pedig az Alliance Françaiseben gasztroesteket tart, borkóstolókat szervez, kintről hozatja az alapanyagokat sok esetben. Teltházzal futnak ezek a rendezvények, minden kint szerzett tudását beépíti az előadásaiba, és tovább is adja a közönség számára.
Milyen hosszú távú hatása van a projektnek?
Több diákunk, akik 32 napos gyakorlaton vettek részt, azóta bekapcsolódtak az Erasmus Pro-ba, vagyis 10 hónapos kiutazásokon vesznek részt, és céljuk a francia szakmai végzettség megszerzése. A pilot projektünket, amelyben egyedüli középiskolaként vettünk részt Magyarországról a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara jelölte az idei Szakképzési Díjra. Jelenleg pedig azon dolgozunk, hogy hogyan lehetne megteremteni a felsőoktatáshoz hasonló módon a külföldi részképzések validálását, és feltérképezzük, milyen akadályok állnak a szakképzésben tanuló diákok hosszú távú mobilitásának megvalósulása előtt.
Az interjút készítette: BERKES BLANKA
Tempus Közalapítvány/ Erasmus+ Programiroda
