A tudatosság nagyon sokat számít
2010 | Köznevelés | | | Milestone Intézet
Érintett tantárgy(ak): nyelvoktatásCímkék: Írásbeli szövegértés, szövegalkotás, Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás, Problémamegoldás, Kreatív gondolkodás, Példák, analógiák felismerése, Kritikai gondolkodás, Érvelés, Személyes és társas készségek, Önálló munkaszervezés
„Annak, aki hazajön 20-22 évesen, gyakran nem az a meghatározó szempont, hogy hol fog jól keresni, hanem hogy hol tud szakmailag fejlődni.”
A Magyarországról kiutazók között a legnépszerűbb Erasmus célország Németország. Te miért épp oda mentél?
A skóciai St. Andrews Egyetemről pályáztam az Erasmusra. Szakmailag nagyon jó volt a Bonni Egyetem, hasznos volt az ott eltöltött időszak, annak ellenére, hogy az egyetem inkább a tömegképzési rendszert követi. A német egyetemi működés nagyban hasonlít a magyarhoz, míg a brit egy teljesen más oktatási elvet követ. Sokat adott ez az egy év Németország: újfajta szemléletmóddal találkoztam, megtapasztaltam egy másik gondolkodásmódot, és nagyon sok diákkal tudtam fontos ismeretséget kötni.
Szerinted egy külföldre utazó magyar diák számára mennyiben jelentenek nehézséget az oktatási rendszerek közötti strukturális különbségek?
Az angolszász országokban például más a számonkérés módszere és az egyetem funkciója. Sokan azt mondják, meglepő, hogy milyen kevés az óra, mivel csak 3 vagy 4 modult kell felvenni egy félévben, míg itthon 7-8 tárgyat szoktak. A rendszer lényege, így a tanárok hozzáállása alapvetően az, hogy nem a tanár tanítja meg az anyagot, hanem te leülsz, elolvasod, feldolgozod, elmélyíted. Ha valakiben nem tudatosul ez a különbség, akkor egy félév alatt nehezen tudja ennek az előnyeit kihasználni, és könnyen lemaradhat a társaitól.
Az Erasmus egy jó lehetőség arra, hogy belepillanthassunk egy másik egyetemi rendszerbe, legyenek külföldi ismerőseink és fejlődjön a nyelvtudásunk.
A Milestone Intézetnél hangsúlyos a diákok felkészítése a kinti tanulmányokra. Ezek szerint a tudatosság kulcsfogalom, ha külföldi ösztöndíjra készül valaki?
A tudatosság nagyon sokat számít. Komoly anyagi vonzata van annak, ha valaki külföldön akar középiskolába vagy egyetemre járni, és az érzelmi oldal sem egyszerű, mivel barátait és szeretteit is hátrahagyja hosszabb időre, aki erre a döntésre vállalkozik. Az Erasmus ebből a szempontból egy kicsit más. Ott az a fontos, hogy készülj fel arra, hogy milyen érdekes tárgyak vannak azon az egyetemen, próbálj ki esetleg egy új sportot, egy új közösséget, amit amúgy nem ismersz, ismerkedj össze minél több diákkal, és ha megteheted, utazz az adott országban. Tehát próbálj meg úgy tenni, mintha helyi lennél, és tényleg ott tanulnál az egyetemen, ne vendégként tekints magadra.
A kettő nagyon más, de mindkettőnél nagyon fontos, hogy a lehető legtöbbet profitáljon belőle a diák.
Nyitottabb a mostani huszonéves generáció, ha külföldi tanulásról van szó? Megvan bennük az a bizonyos „mehetnék”?
Abszolút, óriási – és nagyon pozitív – változás, hogy Magyarországon az Erasmus beindult. Sokan úgy tekintenek erre, mint egy nagy veszélyforrásra vagy kihívásra, pedig valószínűleg 20-30 év múlva az a korosztály, aki döntéshozó lesz, nagyobb eséllyel tanult vagy élt külföldön. Amire viszont figyelni
kell: az oktatási piac óriási, de ne tekintsünk mindent, ami külföldön van, eredendően jónak. A hozzánk forduló diákokban általában él egy álomkép a „külföldről”, ami nem reális. Amikor már kint vannak, sokkal pragmatikusabban gondolkodnak, hazatérve pedig jól látják az előnyöket: lesz mögöttük egy nagyon komoly nemzetközi kapcsolati háló, biztos nyelvtudásra tesznek szert és rengeteg ötlettel gazdagodnak.
Az interjút készítette: Plántek Lea
