Kétkultúrájú iskolából interkulturális közösség - Erasmus+ Nívódíj 2017
2017 | Köznevelés | nívódíjas projekt, nyelvtudás, tanári kompetenciák | Budapest | Budapesti Nemzetközi Iskola és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
A Budapesti Nemzetközi Iskolában végzett munka túlmutat egy Erasmus+ mobilitási projekt határain. Nemcsak a munkatársak nyelvi és módszertani fejlesztése volt a cél, hanem az is, hogy a brit és a magyar alaptantervet jobban összehangolva új tanmeneteket alakítsanak ki. Az iskola első Erasmus+ projektjének köszönhetően átalakították a pedagógiai programjukat, és most már új, kétnyelvű bizonyítványt is kapnak a tanulóik. Hogy eközben hogyan kerültek egymáshoz közelebb az amerikai, indiai, ír és magyar kollégák, arról Vályi Éva koordinátor mesélt.
Kérem, segítsen megérteni a problémát, amelyből a projektjük kiindult: a hétköznapokban milyen nehézségeket jelent az iskolájukban, hogy kétféle tananyagot kell összehangolniuk?
Nemzetközi és kéttannyelvű osztályainkba sokféle gyerek jár, van, aki egyáltalán nem beszél magyarul, de hosszú évek óta itt él; van, aki csak rövid ideig tartózkodik hazánkban; és vannak olyan magyar gyerekek, akik mind a két nyelvet, kultúrát és tananyagot szeretnék elsajátítani. A diákjaink egyszerre teljesítik a magyar és az angolszász követelményeket, ami a gyerekek szempontjából túlterheltséget jelent, a tanárok szempontjából pedig szükségessé teszi a kétféle alaptanterv közelítését és az értékelések sztenderdizálását. Emellett nálunk különböző nemzetiségű és nyelvű pedagógusok dolgoznak együtt, ezért fontos, hogy minél jobban megértsék egymást mind a nyelv, mind a kultúra, mind pedig az alkalmazott tanítási módszerek tekintetében, hiszen nap mint nap együtt dolgoznak az osztályokban.
Miért épp az Erasmus+ programot hívták segítségül?
Az Erasmus+ program olyan szakmai építkezési lehetőséget kínál, ami életre szóló élmény is egyben. Volt egy személyes élményem korábban, amikor egyéni pályázóként mehettem ki egy angliai egyetemre két hétre. Ez máig az egyik legmeghatározóbb emberi és szakmai tapasztalat számomra, hiszen mindig szerettem volna ott egyetemista lenni, és ezzel egy fiatalkori álom vált valóra. Ezt szerettem volna továbbadni a kollégáimnak is, mert tanárként én is tapasztalom, hogy milyen szellemi, érzelmi, idegi fáradság tud úrrá lenni rajtunk, és ebben mennyire sokat segíthet egy ilyen típusú felfrissülés.
|
A PROJEKT ÉRTÉKEI Az intézményben látványosan jól szervezett team működött a projekt megvalósítása során. A koordinátor folyamatos nyomon követéssel biztosította a magas színvonalú, minőségi projektmenedzsmentet. Példaértékű, hogy a résztvevők a projekt előtt, alatt és után egy olyan önreflexiós kérdőívet használtak, melynek tartalma önértékelő és minőségbiztosítási célokat is szolgált. |
Kinek az ötlete volt a projekt kidolgozása és hogy zajlott ez a gyakorlatban?
Az ötlet Kass Eszter művésztanárnőnek köszönhető, aki évtizedes odaadó tanító és alkotó munkája után újfajta inspirációt keresett. Ő hívta össze a munkatársakat, hogy találjunk ki valami új dolgot közösen. Tízen összegyűltünk, és egy igazi, innovatív megbeszélésen vettünk részt. A közös munka közben jobban összekovácsolódtunk, mint évek alatt a tanáriban. Valódi csapatmunka volt, ami nekünk, magyaroknak talán nehezebb műfaj, hiszen nem ebben nőttünk fel, de az amerikai kollégák lubickoltak ezekben a helyzetekben. Hamar összeállt, hogy kinek, milyen belső motivációból fakadó szakmai jövőképe van, és mindenki kiválasztotta a számára legideálisabb továbbképző kurzust. Ezután minden héten találkoztunk és kidolgoztunk egy-egy témát, így állt össze végül a pályázati anyag.
Milyen külföldi kurzusokon vettek részt az iskola tanárai?
Hét kollégánk utazhatott ki az Egyesült Királyságba és Írországba nyelvi és módszertani továbbképzésekre. Többek között kreatív nyelvtanítási ötletekkel ismerkedtek meg, foglalkoztak a motivációval mint a sikeres tanítás kulcsával, valamint azzal, hogy a művészetet hogyan lehet beépíteni a különböző tanórákba. Hazatérve mindannyian megosztották a tapasztalataikat, így hallhattunk előadást arról, hogy az idegen országba kerülés milyen pszichológiai változásokat okozhat, részletes betekintést nyertünk a brit oktatási rendszerbe, és megismerhettük az eTwinning programot is.
Ön szerint mi a legnagyobb eredmény, amit elértek?
Nagy változást hozott a projekt az iskola életébe, ugyanis Tim Graf kollégánk az értékelés és a minőségfejlesztés témájával foglalkozott, és készített egy kérdőívet, amelyből kiderült, hogy a diákok szeretnék a természettudományos tantárgyakat is idegen nyelven tanulni. Reagálva erre az igényre, bevezetjük ezt az újítást az iskolában. Ismerve az angolszász tananyagokat és tanítási módszereket, ez valóban nagyon előnyös lesz a diákoknak. Emellett az is fontos, hogy mi pedagógusok megtanultunk tenni magunkért. Szakmailag és emberileg, kalandvágyból vagy tanulás céljából… A felkészülés során megtapasztaltuk a közös célért folytatott együtt gondolkodás és projektmunka szépségét és örömét, és ezt azóta mindenki a maga szintjén, területén próbálja kamatoztatni. A pedagógusok kitágult perspektívával érkeztek haza a kurzusokról, és ezt mindannyian közvetítették is a tantestület felé.
Hogyan osztották meg a tapasztalataikat a munkatársaikkal?
Érdemes szem előtt tartani, hogy a fiatal, világot látott tanárok éppúgy tanulhatnak az idősebb kollégáiktól, mint fordítva. Ezért amellett, hogy a projektben résztvevők mindannyian tartottak előadásokat és workshopokat a külföldi tapasztalataikról, arra is teret biztosított a vezetőség, hogy a tantestület minden egyes tagja bemutathasson egy-egy játékot vagy módszert, amit az óráin alkalmaz. Így közös üggyé vált az a szemlélet, hogy érdemes megújulni és egymástól tanulni. A kollégák a megismert módszertani ötletekből ihletet meríthettek, és a workshopok egyes részleteit is többen továbbvitték: van, aki az angolszász oktatásban természetes, játékos kommunikációs feladatokkal (pl. jigsaw, mingling) mozgatja meg azóta a gyerekeket az órákon; van, aki elkezdte használni a Prezit; mások az élménypedagógia és a hangulatteremtés fontosságát ismerték fel. Emellett a tartalom alapú nyelvoktatás (CLIL) is egyre több tanórán jelent meg a projektnek köszönwhetően.
Sokféle célt valósítottak meg egy nagyon komplex projektben. Mi kellett ahhoz, hogy ez sikerüljön?
Hozzá vagyunk szokva, hogy nálunk dinamikusak a hétköznapok. A projekttel csak munkaidőn túl tudtunk foglalkozni, de lelkiismeretességgel és csapatmunkával végig tudtuk vinni. Koordinátorként nem voltam egyedül a sok adminisztrációval, a kollégáimra mindig számíthattam, ezért így utólag egyszerűnek tűnik az egész. Nagyon jó érzés, hogy kétkultúrájú iskolából valódi interkulturális közösséggé váltunk, és egészen biztos, hogy a projektnek még lesz folytatása.
Az interjút készítette: Győrpál Zsuzsanna
|
Intézmény: Budapesti Nemzetközi Iskola és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
|
