Testvérvárosok párbeszédben

2017 | | aktív állampolgárság, önkéntesség | Bács-Kiskun | Testvérvárosok párbeszédben

Európa a polgárokért

Pályázó: Tompa Város Önkormányzata
A projekt címe: Szolidaritás, szuverenitás és Európa jövője a Brexit után
Pályázati kategória: testvérvárosi találkozó
Pályázás éve: 2016

 

Az Európa a polgárokért program keretében magyarországi, szerbiai, romániai és szlovákiai kistelepülések lakói találkoztak Tompán 2017 augusztusában. A Szolidaritás, szuverenitás és Európa jövője a Brexit után című projekt csaknem 270 fő részvételével zajlott. Véh Lászlót, Tompa polgármesterét kérdeztük az eseménysorozatról.

 

Hogyan tervezték meg a projektet?

Apropóját az egy évvel ezelőtti Brexit népszavazás, illetve az azt követően elindult társadalmi és politikai változások adták. Főbb témái voltak: Európa jövője és a kohézió, a fenntarthatóság és különösen a rurális térségek fenntartható fejlődése, valamint a szolidaritás és a szuverenitás helyi kérdései. Ezen témák köré szerveztünk szakmai konferenciákat, brainstormingokat, előadá-sokat, valamint lehetőséget biztosítottunk kötetlen beszélgetésekre a résztvevők között.

Mi alapján választották ki a témákat?

Az unió egyik legaktuálisabb kérdése most a Brexit, ehhez hozzáfűztük városunk, Tompa elhelyezkedése miatt a migráció kérdését is, ami a schengeni határ mentén elég komoly dilemmákat okozott. Úgy gondolom, ezek a témák kihatnak az Európai Unió jövőjére is. Emellett mindannyian tudjuk, hogy az unió egyik fő célkitűzése a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, többek között a régiók közötti különbségek csökkentése által. A projektben részt vevő települések ennek is érintettjei, és nagyon hasonló problémákkal néznek szembe a régiónkban.

Miért van szükség ezek megvitatására?

Észrevettük, hogy a Brexit különösen nagy érdeklődést vált ki, viszont sokan nem kellő értékben tájékozottak, ezért próbáltuk közérthetően megfogalmazni az éppen zajló folyamatokat, illetve azok várható hatásait. A vidéki kistelepüléseken alapvető probléma az elvándorlás, ez ugyanúgy érinti a Vajdaságot, Erdélyt és a Felvidéket is, mint Magyarországot. Ez mindannyiunk közös problémája. A projektünk jó fórumot biztosított arra, hogy az érintetteknek információt adjunk át és párbeszédet kezdeményezzünk közöttük.

Kikhez szóltak a programok?

Az idei évben az Erdélyből jött küldöttség magával hozta a gyergyóújfalusi fúvószenekar húsz tagját is, akik mind tizenéves fiatalok. Rajtuk keresztül a tompai fiatalokat is be tudtuk vonni. A középkorosztály az, akiket legjobban érint a településről való elvándorlás, akik a kedvezőbb lehetőségeket keresik, számukra a Brexit témája eleve nagyon érdekes volt. Az idősebb korosztály a mi településünkön aktívan részt vesz a közéletben, ők a vajdasági, valamint az Erdélyből érkezett idősebb korosztály tagjaival tudtak kapcsolatokat teremteni. Szinte valamennyi generációt meg tudtuk szólítani a programokkal.

Hogyan lehet egy témát több generáció számára érdekessé tenni?

Sokféle megközelítés lehetséges. A középkorosztálynak próbáltuk elmagyarázni, hogy milyen közvetlen hatásai lehetnek a Brexitnek, akár Nagy Britanniában munkát vállalóként, akár európai polgárként. Őket próbáltuk ösztönözni arra is, hogy aktívabban vegyenek részt a közéletben és a helyi döntésekben.

A fiatalabb korosztálynak azt szerettük volna bemutatni, hogy milyen szabadságot és lehetőségeket biztosít számukra az Európai Unió, hiszen nekik nincs személyes tapasztalatuk a korábbi évtizedekből. Nagy érték, és ez számukra már magától értetődő, hogy érvényes személyi igazolvánnyal bármikor utazhatnak nyugatra, tanulhatnak vagy élhetnek ott.
Az idősebbeket mindez úgy érinti, hogy az ő gyermekeik, unokáik kacsintgatnak Nyugat felé. Nekik azt is szerettük volna megmutatni, hogy Tompán van egy nagyon aktív nyugdíjasklub, ahol sok közösségi tevékenységet végeznek, a város civil életének fontos szereplői.

Mi volt a projekt fő üzenete Ön szerint?

Fontosnak tartottuk kiemelni a társadalmi döntések meghozatalában való felelősséget. A részvétel jelentőségét, illetve azt, hogy ha szavazunk és döntünk valamiben, az következményekkel jár. Hiteles tájékoztatásra törekedtünk, illetve hangsúlyoztuk, hogy mennyire fontos ez a mindennapokban, akár az egyének, a média vagy a politika felelősségéről beszélünk. Ezekről a kérdésekről szintén érdemes szót ejteni.

A Brexit mellett kiemelt szerepet kapott a fenntartható fejlődés témaköre. Miért gondolták fontosnak?

Vidéki térség lévén elég sokszor vagyunk a magunk sikerének a kovácsa, magunknak kell megtenni azokat a lépéseket, fejlesztéseket, amelyek biztosítják a településünk fenntarthatóságát hosszú távon. A már bevált jó gyakorlatokat mutattuk be, köztük például a Tompán bevezetett helyi termék védjegyet vagy az általunk alapított szociális szövetkezetet. Szó volt a magyarországi közmunkaprogramról is, annak jó és rossz oldalával együtt.

Milyen értéket adott a programokhoz, hogy az ügyek megvitatása testvérvárosi keretek között történt?

A résztvevők között kialakult egy párbeszéd, megosztottuk egymással a jó gyakorlatokat és a problémákat egyaránt, és meg tudtunk fogalmazni egy jövőképet. Ezt látom a legnagyobb értéknek, valamint azt, hogy a projekt révén közelebb kerültek egymáshoz ezek a települések.

Hogyan építik tovább a testvérvárosi kapcsolatokat?

A vajdasági és az erdélyi településsel aktív az együttműködésünk, a felvidéki településsel pedig most szeretnénk egy új kapcsolatot megalapozni. Egy vajdasági intézmény és városunk általános iskolája részben ennek a projektnek köszönhetően nemrég létesített testvériskolai kapcsolatot, Gyergyóújfaluval pedig éppen most erősítettük meg 25 éve fennálló szövetségünket. Reméljük, a projekt által a következő generáció is kapott egy impulzust, hogy érdemes tartania a kapcsolatot a tompai fiatalnak az erdélyivel, vajdaságival, felvidékivel.

Lesz folytatás?

Mindenképpen lesz folytatása ennek a testvértelepülési programnak, bár a következő téma más uniós kérdéskört érint majd valószínűleg. Úgy gondolom, hogy van értelme, van létjogosultsága a hasonló programok lebonyolításának, és van jövője a regionális kapcsolatoknak is.

FÖLDVÁRY MÓNIKA

A cikk megtalálható az Európa a polgárokért program disszeminációs kiadványában, amely letölthető a "Kiadványok" menüből.