A magyar képesítési keretrendszer bevezetése

Az Oktatási Hivatal MKKR Nemzeti Koordinációs Pontja felkérésére a Tempus Közalapítvány a társadalmi konzultációt elősegítő konferenciát szervez a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséről.

A konferencia célja elsődlegesen a hazai oktatási, munkaerő-piaci szereplők és társadalmi partnerek tájékoztatása és a további fejlesztési feladatok tudatosítása. Az MKKR és további kapcsolódó eszközök megfelelő alkalmazásának, használatba vételének előfeltétele – az eredeti célok mentén – a tanulási eredmények alapú gondolkodás általánossá válása és beépülése a képzésfejlesztési és oktatási, értékelési folyamatokba.
Ennek érdekében a konferencián elhangzó helyzetfeltáró és szemléletformáló előadásokat a résztvevők bevonására építő konzultatív délutáni műhelyek követik, melyek a programban felvázolt kérdések mélyebb megértését, megvitatását, és nem utolsósorban a felek közti bizalomépítést szolgálják az MKKR bevezetése iránti.

A konferencia hivatalos nyelve magyar, az angol előadás alatt szinkrontolmácsolást biztosítunk. A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges.

A rendezvény létszáma betelt, sajnos nem tudunk több jelentkezést fogadni.

Helyszín:
MOM Kulturális Központ
Csörsz u. 18.
Térkép

Szakmai program:

9.30-10.00   Érkezés és regisztráció

10.00-10.20   Megnyitók

• Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma: A Magyar Képesítési Keretrendszer megfeleltetési jelentésének elfogadása mint a fejlesztési folyamat fontos állomása
• Az Európai Bizottság videóüzenete

10.20-12.00   Plenáris előadások

• Setényi János oktatáskutató, Expanzió Humán Tanácsadó Kft.: A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire
• Szlamka Erzsébet, Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pont: A Magyar Képesítési Keretrendszer célja és funkciói
• Ewa Chmielecka professzorasszony, Warsaw School of Economics, az EKKR Tanácsadó Testület tagja: A Lengyel Képesítési Keretrendszer bevezetésének tapasztalatai, ajánlások a hazai fejlesztéshez
• Animációs kisfilm a Magyar Képesítési Keretrendszerről

12.00-12.45   Ebédszünet

12.45-15.30   Délutáni műhelyek: előretekintés a további fejlesztési folyamatokra

Plenáris közös kezdés

• Gondolatébresztő felvezetések
  • Farkas Éva, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet: A tanulási eredmények megközelítés hatása a pedagógiai és értékelési kultúrára
  • Derényi András, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: A tanulási eredmények alapú képzésfejlesztés elemei, a tanításról, a tanulási folyamatról való gondolkodást alakító hatása
  • Tót Éva oktatáskutató: A tanulási eredmények alkalmazásának hatása az egyéni életpályákra az előzetes tudás elismerése által
• Személyes reflexiós körök kis csoportokban

Vezeti: Lukács Julianna és Szegedi Eszter, Tempus Közalapítvány

Műhelymunkák és konzultáció

1. A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata

Javasolt célcsoport: pedagógusok, oktatók, tanári, oktatói és iskolavezetői szakmai szervezetek, érdekképviseletek képviselői, egyéni érdeklődők

A műhelymunka vezetői: Einhorn Ágnes, Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet és Farkas Éva, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet

Témák és kérdésfelvetések: A tanulási eredmény alapú megközelítés értelmezési keretei, szerepe a pedagógiai tervezésben. Milyen előnnyel jár a tanulási eredmény alapú megközelítés a tanulók és hallgatók, tanárok és oktatók, valamint az intézmény számára? Tanulási eredmény alapú gondolkodás a tanulási, tanítási folyamatban; a tanulók, hallgatók tanulásának támogatása, fejlesztő értékelés.

2. A képesítések fejlesztésének új logikája

Javasolt célcsoport: képzésfejlesztésben részt vevő szakemberek (érettségi és kompetenciamérési feladatok kidolgozói, közoktatási és szakképzési kerettantervek, szakmai program- és vizsgakövetelmények, szakmai vizsgák feladat- és tételkészítői, Képzési és kimeneti követelmények kidolgozói, kulturális és akkreditációs és engedélyeztetési bizottságok tagjai, ágazati képesítések és munkahelyi képzések oktatási tartalmainak kidolgozói, fejlesztői

A műhelymunka vezetői: Derényi András, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és Palencsárné Kasza Marianna, Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Eger

Témák és kérdésfelvetések: Mit jelent a képesítésfejlesztés (qualification design) az MKKR perspektívájában? Hogyan épülnek egymásra az egyes képesítések és azok szintezése egy ágazati képzési struktúrában? Hogyan jelenik meg a tanulási eredmény alapú leírás a tartalmi szabályozó dokumentumokban? Hogyan jelenik meg a tanulási eredmény alapú gondolkodás a tantervek és modulok szintjén, illetve a tanmenetek, tantórák vagy kurzustervezés során?

3. A szabályozás és az MKKR egymásra hatása (jogalkotás, tartalmi és egyéb szabályozó eszközök)

Javasolt célcsoport: szabályozásban dolgozók, fejlesztési programok vezetői, az oktatás, képzés, foglalkoztatás és munkaügy közigazgatási intézményrendszerének meghatározó szereplői, minőségbiztosítási intézmények, szabályozási és végrehajtási és felügyeleti szervek

A műhelymunka vezetői: Loboda Zoltán, Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pont és Tót Éva oktatáskutató

Témák és kérdésfelvetések: Milyen ágazati, ágazatközi és szakpolitikai célokhoz kapcsolódik az MKKR, milyen reális szerepe lehet a hazai oktatási és foglalkoztatáspolitikai változásokban?Az MKKR továbbfejlesztése és a validációs rendszer: a formális végzettségek besorolását követő nem formális és az informális tanulás eredményei érvényesítésének rendszere. Hogyan orientálhatja az egyes tartalmi szabályozó dokumentumok, mérési-értékelési és minőségbiztosítási rendszerek felülvizsgálatát az MKKR, hogyan biztosítható a besorolások hitelesítése? A KSK alapok és operatív programok tervezésében hol jelenhet meg az MKKR-hez vagy a tanulási eredményekben való gondolkodáshoz kapcsolódás? A társadalmi partnerek bevonása és szervezeti struktúrák kialakítása.

4. Az MKKR mint az oktatás, a munka világa és a társadalmi szereplők közti kommunikációt támogató eszköz

Javasolt célcsoport: a képzés és a munka világát összekötő szervezetek, pálya- és karriertanácsadók, munkaerő-közvetítő és kölcsönző cégek, diákmunka-közvetítők, egyetemi karrierirodák, ágazati szakmai szervezetek, HR szervezetek, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek képviselői

A műhelymunka vezetői: Borbély-Pecze Tibor Bors, Nemzetgazdasági Minisztérium és Szabó Csilla, Tempus Közalapítvány

Témák és kérdésfelvetések: A tanulási eredmények mint kapocs a munkaerő-piaci kompetenciák és a képzés során fejlesztett kompetenciák között: támogathatja-e az MKKR a munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat közelítését? A képességpolitika hatása az egyént támogató tanácsadási rendszerek és a munkaerőpiacon tevékenykedő szolgáltatók tevékenységére, felelősségére. Az új munkaerő-piaci klasszifikációk és előrejelzések hogyan befolyásolhatják a munkaerő toborzását, kiválasztását, az utódlás kérdését és a vállalati képzésfejlesztést? Lehetséges-e az oktatáson kívüli többi szektorban kiadott képesítések besorolása az oktatási szektorban kiadott képesítésekkel közös, egységes keretbe? Megjelenik-e a tanulási eredmények szemlélet a vállalati humánerőforrás tervezésben és gazdálkodásban, mit tesznek a humántőke befektetések eredményességének méréséért?

5. Milyen kutatások támogathatják a globális trendekhez igazodó oktatási és munkaerő-piaci politikát?

Javasolt célcsoport: Szakértők, kutatók és tanácsadók az oktatás, munkaügy, foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, szociológia, közgazdaságtan és egyéb társtudományok területéről (doktoranduszok, egyetemi műhelyek, szaklapok munkatársai, MTA kutatócsoportjai, tanácsadók)

A műhelymunka vezetője: Bogdány Zoltán, MONDOLAT Iroda Kft.

Témák és kérdésfelvetések: Milyen kutatási területekhez kapcsolódik a tanulási eredmények és az MKKR témája és milyen eszközökkel, módszerekkel vizsgálható? Milyen mérés-értékelési kutatások kapcsolódnak a tanulási eredmény vizsgálatához? Milyen legfontosabb kutatások lehetnek jelenleg indokoltnak a témához kapcsolódóan (nemzetközi, nemzeti, regionális, lokális és intézményi szinteken)?

15.30-16.00   Plenáris zárás, a nap reflexiói

• Visszhang: a nap folyamán gyűjtött résztvevői visszajelzések
• Szakértői reflexiók az MKKR bevezetésének kihívásairól a konferencián elhangzottak alapján
  • A közoktatás nézőpontjából: Ütőné Visi Judit, Eszterházy Károly Főiskola, TÁMOP 3.1.8 MKKR alprojekt
  • A felsőoktatás nézőpontjából: Derényi András, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, TÁMOP 4.1.3 MKKR alprojekt
  • A szak- és felnőttképzés nézőpontjából: Orosz Beáta, Nemzetgazdasági Minisztérium, TÁMOP 2.2.1 MKKR alprojekt
  • az Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pontja nézőpontjából: Loboda Zoltán, Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pont

A konferencia moderátora: Lukács Julianna, Tempus Közalapítvány

Utolsó módosítás: 2015.04.29.