Dorottya főként a francia nyelvtudását szerette volna fejleszteni az ösztöndíjas időszak alatt, emellett színvonalas oktatásban is részesült. Kinti tanulmányi féléves tapasztalatait osztotta most meg velünk.
Liege - Élet a kisvárosi "kot"-ban, Belgiumban
Miért a Campus Mundi ösztöndíjra pályáztál?
Számomra főként az anyagi okok játszottak szerepet, ez az ösztöndíj sokkal kedvezőbb ilyen szempontból, de sokat hozzátett az is, hogy a Campus Mundi esetében egy könnyebben kezelhető, átlátható felületen zajlik a pályázás és az ösztöndíjas időszak alatti dokumentáció is.
Hogyan készültél az ösztöndíjas időszakra?
Különösebb készülésre nem volt szükség, szerencsére esetemben nagyon segítőkészek voltak mind a kinti koordinátorok, mind a Tempus Közalapítvány munkatársai, így a szükséges adminisztráción és az albérletkeresésen kívül nem volt különösebb dolgom. Annyiban talán én jelentősen különbözöm a legtöbb cserediáktól, hogy számomra korántsem volt ismeretlen Belgium, sokszor jártam már az országban, rövid ideig éltem is már Flandriában korábban, így elég sokat tudtam már az ország működéséről (pl. közlekedés, lakhatás, stb.). Ezenkívül voltak jó barátaim is, akiktől tudtam segítséget kérni, így sokkal nagyobb magabiztossággal indulhattam neki a "nagy útnak".
Milyen volt a szállásod, az egyetemi campus?
A legtöbbekkel ellentétben én nem kollégiumban, vagy "student house"-ban laktam, hanem ún. "kot"-ban, ami saját szobás, többnyire közös fürdős-konyhás-nappalis albérletet jelent. Ez jó lehetőség volt arra, hogy ne csak Erasmusosokat ismerjek meg, hanem helyieket és itt dolgozókat is. Ez azért is volt előnyös, mert amíg a nemzetközi közösségben szinte kizárólag az angol a használt nyelv, otthon sokat tudtam gyakorolni a franciát is, illetve így sokkal nagyobb személyes terem volt, ami számomra nagy előny. Szerencsére nagyon jó, központi helyen volt a szállás, a város főterétől és a bulinegyedtől 5, az egyetemi épületektől 10-10 perc sétára. Liege összesen 400 ezer lakosával Belgium 3. legnagyobb városának számít, viszont mivel én Budapesten nőttem fel, számomra szokatlanul kicsi volt, sokszor éreztem kicsit "szűknek", viszont nagyon tetszett, hogy ennyire közel van minden.
Az oktatást tekintve eleinte kicsit nehéz volt hozzászokni a 3 órás, kizárólag szemináriumi foglalkozásokhoz, viszont nagyon tetszett az a gyakorlat- és projektközpontúság, ami itthon kevésbé jellemző. Viszonylag sok munka volt egy-egy tárggyal, de cserébe rengeteg hasznos tudásra tettem szert, és valós problémákkal találkoztam a csoportmunkák során –így bár év közben sokat kellett a projekteken dolgozni, az év végi vizsgák nem voltak vészesek.
Különösen jók voltak a kifejezetten külföldi cserediákoknak szervezett általánosabb témájú kurzusok, melyek egyrészt érezhetően könnyebbek voltak, másrészt azokkal lehettél együtt, akikkel egyetemen kívül is töltöd az idődet.
Sikerült barátokat szerezned?
Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert a Liege-i egyetem közössége nagyon jó, a 4 Erasmusosokkal foglalkozó ESN szervezet a szorgalmi időszak utolsó hetéig rengeteg programot és bulit szervezett, így viszonylag szoros közösség alakult ki, illetve a buddy-rendszer is nagyon jól működött. Nagyon színes skáláját kaptuk a programoknak: sörgyárlátogatástól kezdve, nyelvgyakorlást segítő klubokon, teadélutánon, elsősegély-oktatáson át a heti szinteken szervezett esti programokig szinte minden volt. Különösen emlékezetesek voltak az "Integration Trip"-ként szervezett programok: Strasbourgba, Párizsba, Durbuy-ba, de hetente-kéthetente voltak a közösség által egyénileg szervezett 1-2 napos utazások is. Emellett kint élő magyar és magyar származású barátokra is leltem. Tényleg egyetlen percre sem unatkoztam, ebből a szempontból mindenkinek csak ajánlani tudom Liege-t.
Szakmailag mit adott neked az ösztöndíjas időszak?
Számomra a legtöbbet az adta, hogy anyanyelvi, remek színvonalú francia oktatáson vehettem részt csodálatos tanárokkal, ezért a nulláról kezdve is rengeteget fejlődtem franciából, amihez nyilván rengeteget hozzáadott az ottani környezet. Sajnos még így sem sikerült annyit fejlődnöm, mint szerettem volna, mivel az egyetemi oktatás, az órákra való készülés rengeteg időmet elvette, maguk a kurzusok sokkal több kihívást jelentettek, mint kiutazás előtt gondoltam. Így rengeteget fejlődtem szakmailag, nagyon tetszett az erősen projekt-alapú, gyakorlatias oktatás, amit itthon annyira hiányoltam. Tehát sajnos kicsit a nyelvtanulás kárára ment, de nagyon sok, a specializációmhoz nem közvetlenül kapcsolódó területen szereztem szakmai tudást (pl. weblapszerkesztés, logisztika).
Szerző és fotók: Balla Dorottya
További történetekért kövesd Facebook oldalunkat vagy katt ide
Utolsó módosítás: 2018.07.23.
