Oktatói összefogással a hallgatói mobilitásért 

A Tempus Közalapítvány által szervezett Fókuszban a minőségfejlesztés. Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében című szakmai konferencia a mobilitás intézményre gyakorolt pozitív hatásaira hívta fel a tanárok és koordinátorok figyelmét. Az oktatók szerepét feldolgozó szekcióban öt előadó mutatta be saját tapasztalatain keresztül, hogyan hat a hallgatók mobilitására az oktatók nemzetközi együttműködésekben való részvétele és milyen kihívásokkal jár az oktatók mobilizálása.

Az oktatói mobilitás hatása az intézményekre 

A Tempus Közalapítvány megbízásából készült, a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését és abban az oktatók szerepét vizsgáló kutatás tanulságait Lannert Judit senior kutató ismertette. A kutatás szerint a doktori és nem doktori képzésben részt vevő hallgatóknál eltérő stratégiai célok jelennek meg. Míg a doktoranduszok sokkal tudatosabban választják a mobilitást, hangsúlyosabb szempont számukra a nemzetközi láthatóság, az idegen nyelvű képzési kínálat, a kutatási oktatási projektek, addig a nem doktori képzésben részt vevőknek kevésbé fontos a szakmai előremenetel. A nemzetköziesítés intézményi sikerét láthatjuk a BME építészeti karán, amely iránt olyan nagy a nemzetközi kereslet, hogy mára külön saját tantárgycsomagot állítottak össze a külföldi hallgatóknak. Ezek közé kísérleti tárgyak is kerültek, amelyek a későbbiekben a hazai hallgatóknak is kínálhatók, így a magyar nyelvű képzés is fejleszthető. A nyelvtudás hiánya az oktatók és a diákok körében is akadályt gördít a nemzetköziesítés útjába.
A nyelvtudás fejlesztését szolgálhatná, ha a magyar nyelvű kurzusokon gyakoribb lenne a kötelező idegen nyelvű szakirodalom. Probléma az is, hogy az oktatók nem megfelelően támogatják a mobilitást. A felmérésben megkérdezett oktatók többsége úgy véli, segíti a hallgatói külföldi mobilitását, ugyanakkor a konkrét tevékenységek felsorolásakor jóval alacsonyabb volt azok száma, akik megerősítették, hogy ténylegesen ösztönzik, támogatják a hallgatóikat. A mobilitás elismerése terén is alapvető nehézségek vannak, ami legerősebben a kreditelismertetéskor ütközik ki.

Motiváló bónuszrendszer 

Szontágh Anikó nemzetközi koordinátor az Eötvös Loránd Tudományegyetem azon törekvéseit mutatta be, amelyek az oktatói mobilitás minőségének fejlesztését szolgálják.Egyre több szakirodalom és kutatás foglalkozik a felsőoktatás nemzetköziesítésével, mégis kihívást jelent a folyamat közvetlen hatásainak mérése.

Az általuk végzett kutatásban az ELTE oktatóinak 2015-2017 között megvalósultmobilitási beszámolóit (összesen 350-et) vizsgálták a motiváció és az eredmények vonatkozásában. Ezek alapján az oktatói mobilitás motivációja lehet személyes, szakmai vagy szervezeti fejlődés, kísérletezés, együttműködés, vagy egyszerűen az élmény. 
Az az oktató, aki átélte a mobilitást, a saját tapasztalatai alapján ajánlja az általa ismert intézményt a hallgatóinak vagy épp nem, de mindenképp motiválja a diákjait. Az is kiderült, hogy nemcsak kutatásra, hanem egyéb „job shadowing” tevékenységekre is lenne igény az oktatók részéről, amire az Erasmus+ nem ad lehetőséget, de az ELTE biztosít ösztöndíjat az oktatói kutatásra, készségfejlesztésre, szakos idegen nyelvű kurzusokon való részvételre is. Érdekesség még, hogy itt bónuszrendszerrel motiválják a koordinátorokat, hogy küldjék hallgatóikat Erasmusra. Ez segíti fokozatosan növelni a kimenő diákok számát.
Az előadást követő kérdésekből kiderült, hogy terveznek további kutatást a mobilitáson nem résztvevő oktatók körében is, valamint hogy minden intézményben vannak további források az oktatói mobilitásra.

Nehézségek az oktatói mobilitásban 

A BME Idegen Nyelvi Központban zajló Erasmus oktatói mobilitásról Dr. Jámbor Emőke beszélt. Előadásában kiemelte, hogy nemcsak a kapcsolatfelvétel, de a kapcsolattartás is fontos a külföldi partnerintézményekkel, mert csak így épülhet ki olyan hosszú távú jó viszony, amelyből oktatói mobilitás származhat. Ebből a szempontból fontos az oktatók nemzetközi konferenciákon, továbbképzéseken való szereplése, melyek során elmélyíthetőek a személyes ismeretségek. Számukra a legfőbb probléma az oktatói mobilitás megvalósítása során, hogy nehéz fogadó helyet találni. Az angol vagy a célország nyelvének magas szintű ismerete nélkül nem megvalósítható a mobilitás, valamint az órákra való felkészülés, és a mobilitás miatt kieső itthoni kurzusok pótlása is komoly előkészületet igényel.

Ugyanakkor a kevés adminisztráció és a magas ösztöndíjak miatt vonzó lehet ez a lehetőség. A beutazó oktatók esetében viszont nehéz felvenni a versenyt a déli országokkal, bár az utóbbi években már Budapest iránt is növekszik a kereslet. Ami a kimenő hallgatók motiválását illeti, az Idegen Nyelvi Központ 3-4 éve tart Erasmus előkészítő kurzusokat, hogy meghozza a kedvet a pályázáshoz. Ennek keretében közös workshopokat tartanak a kimenő-bejövő hallgatóknak. Ez azért is örvend nagy sikernek, mert így a külföldi diákoknak is van lehetősége kapcsolatot teremteni a helyi hallgatókkal. Nemrég pedig felmérést is készítettek 17 oktatóval és 3 adminisztrátorral az oktatói mobilitásról. Az ő válaszaik alapján igyekeznek a jövőben fejleszteni a programot.

Az oktatói mobilitás pozitív hatásai 

Dr. Thékes István, a Gál Ferenc Főiskola Erasmus koordinátora arról beszélt, hogyan hat az oktatói részvétel az Erasmus+ mobilitási program eredményességére az intézményükben. A Gál Ferenc Főiskolán még nincs hagyománya az oktatói mobilitásnak, ezért nem egyszerű meghonosítani. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartják, hiszen ez az egyik leghatékonyabb eszköz a hallgatók ösztönzésére, számos esetben az oktatók élménybeszámolója motiválja a diákokat a mobilitásra. A fenti kérdésre online kérdőívvel és fókuszcsoportos beszélgetésekkel keresték a választ. 65 oktatót, a Gál Ferenc Főiskola oktatóinak felét vonták be a felmérésbe. Köztük vegyesen voltak olyanok, akik már vettek részt mobilitásban és olyanok, akik még nem. A fókuszcsoportos beszélgetések során pozitív hatással voltak egymásra az oktatók, volt, akit ott győztek meg róla, hogy vegyen részt mobilitási programban. A kérdőívre adott válaszokból az derült ki, hogy a legtöbben felismerték a hallgatói mobilitás fontosságát, és hogy a jó oktatói tapasztalat hatással van a diákokra. A kutatást a jövőben nagyobb létszámmal tervezik megismételni, valamint karokra lebontva elemezni, az így kapott eredmények pedig megvitatásra kerülnek majd az intézmény döntéshozóival.

A motiválás csatornái 

A Debreceni Egyetem Informatikai Karának Erasmus koordinátora, Dr. Zichar Marianna azt mutatta be, milyen kódolt, illetve kódolatlan üzeneteket közvetít egy oktató a mobilitásról, hogyan hat az oktató a hallgatóra az egyetemi tevékenységek (kontaktórák, vizsgák, szakmai gyakorlat, szakdolgozat, tehetséggondozó programok) során. Bár az oktató minden lépcsőfokon terelheti a mobilitás felé a diákokat, a leghatékonyabban mégis a kontaktórák alkalmával történhet meg az érdeklődés felkeltése és a hallgató motiválása. Például kurzus-ajánlás, a személyes tapasztalatok megosztása, a párhuzamosan teljesített kurzusok során rugalmasabb vizsgáztatás (pl. Skype-on), valamint a kint szerzett kreditek elfogadása formájában. Azzal is motiválhat, ha az oktató csupán pozitív véleményt közvetít a mobilitásokról, illetve megosztja saját tapasztalatait, esetleg saját kapcsolatrendszerét ajánlja fel a diákoknak, de a kreditelismertetés is elengedhetetlen lépés. Az előadás záródiájában nagyon szemléletes „lépcső-hasonlattal” illusztrálta, milyen az átlagos „tömegképzés” és ezzel szemben mennyivel egyedibb, kelendőbb lehet a hallgató a munkaerőpiacon, ha mindezt mobilitási programokkal színesíti.

A koordinátorok tehát mind egyetértettek abban, hogy az oktatók mobilitására nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen az ő szemléletmódjuk meghatározza mind az intézmény nemzetköziesítésének sikerét, mind a hallgatók nemzetközi motivációját. A konferencia résztvevői meggyőző példákat hallhattak az oktatói mobilitás fontosságáról, és ötleteket is meríthettek egymás módszereiből. Hiszen ahogy Dr. Thékes István előadásában is elhangzott, az oktatói mobilitás a hallgatói mobilitás előszobája.

 

Összeállította: Deme Felícia
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

Utolsó módosítás: .