Péter Srí Lankán töltötte Campus Mundi szakmai gyakorlatát egy szörf és jóga táborban, ahol nem csak szakmailag fejlődött, de a hosszú meditációknak köszönhetően önmagát is mélyebben megismerte.
Szörf és jóga tábor - munka és önismeret
Miért a Campus Mundi ösztöndíjra pályáztál és kitől hallottál róla?
Az elmúlt pár évben nagyon megszerettem a szörfözést, ezért már gondolkodtam rajta egy ideje, hogy valahol külföldön tölteném a kötelező szakmai gyakorlatom az óceán közelében. Egy baráti beszélgetés közben merült fel, hogy milyen lehetőségeim vannak a kinttartózkodásom finanszírozására, ha Európán túlra szeretnék menni. Ekkor hallottam először a Campus Mundiról egy nagyon jó barátom által, majd ezt követően kicsit utánajártam az ösztöndíjnak, és realizáltam, hogy jobb lehetőségem aligha lesz.
Hogyan készültél az ösztöndíjas időszakra?
Mindig is érdekelt a buddhizmus, ezért olyan országba szerettem volna menni, ahol meg tudom ismerni ennek a vallásnak a tanait, ugyanakkor szörfözni is van lehetőségem. Az interneten nézelődtem, majd néhány cikk után világos lett, hogy Srí Lankánál jobb helyet nem tudnék elképzelni magamnak a szakmai gyakorlatom teljesítésére. Soha nem jártam még Ázsiában előtte, ezért csak találgattam, mi várhat majd rám távol az otthonomtól.
Mesélnél a kinti körülményeidről? Milyen volt a szállásod és a mindennapjaid?
A déli parton egy szörf és jóga táborban csináltam a gyakorlatomat, mint marketing gyakornok. A legkönnyebben úgy tudnám leírni az itt töltött időt, hogy ,,Élet a Paradicsomban”. A táboron belül a vendégekkel együtt éltem, így fontos eleme lettem az ottani mindennapoknak. Egy átlagos napom az alábbi volt: reggel felkeltem, majd a mentorommal és a vendégekkel szörföztünk a közeli parton, azt követően közösen reggeliztünk, ami egyértelműen a napom fénypontjának számított. A szórakozás után a cég online megjelenésén dolgoztunk, az én feladatom főként a weboldal optimalizálása volt. A naplementés szörfözés előtt jógáztunk vagy meditáltunk, és végül a nap lezárásaként a helyi szakácsok eszméletlen főztjeit ettük. Az utazásom legérdekesebb élménye egy 10 napos Vipassana kurzus volt, ahol napi tíz órát meditáltunk teljes némaságban a hegyekben. Soha életemben nem éreztem magam annyira kiegyensúlyozottnak és megtisztultnak, mint amikor visszatértem a táborba.
Hogyan sikerült beilleszkedni?
A munkatársaimmal és sok helyi lakossal a városból nagyon jóban lettem a 4 hónap alatt. Emellett, mivel a táborban hetente cserélődtek a vendégek, nagyon könnyű volt új barátokra lelnem, a világ minden tájáról. Úgy érzem, a kapcsolati tőkém ígéretesen virágzik ennek a félévnek köszönhetően, amit a Campus Mundi ösztöndíj nélkül nem tudtam volna elérni.
Szakmailag mit adott az ösztöndíjas időszak? Miben fejlődtél a legtöbbet?
Sosem terveztem igazán előre, de most először az életemben, úgy érzem, hogy tartok valamerre. Sokkal kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb lettem a jógának és meditációnak köszönhetően. Volt lehetőségem a tábort vezetni 10 napig, mivel a főnököm/mentorom hazautazott Angliába. Eszméletlen élmény és tapasztalat volt a vendégek minden kérésére valami megoldást találni, programokat szervezni, és figyelni, hogy minden rendben menjen. Mindenképpen szeretnék visszamenni Ázsiába többet tapasztalni és elmélyíteni az eddig tanultakat, hogy ezáltal tudatosabban éljem a mindennapjaimat.
Mit üzennél a többi hallgatónak, miért vágjon bele a külföldi ösztöndíjba?
Egyértelműen az egyetemen töltött 7 félévből a legtöbbet az utolsó, Campus Mundi által finanszírozott szemeszterben tanultam. Az ösztöndíjnak köszönhetően nem kellett aggódnom a megélhetésemmel kapcsolatban, így minden figyelmem a személyes és szakmai fejlődésemre irányult. Ennél tökéletesebb lehetőséget nem találhattam volna arra, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi inspirációt szerezzek és baráttal gazdagodjak.
Fotók: Szabó Péter
További történetekért kövesd Facebook oldalunkat vagy katt ide!
Utolsó módosítás: 2019.06.21.
