Megyeri Mirtill 2009-ben Skóciában töltötte az Erasmus ösztöndíjas időszakát. Többek között az ottani benyomásoknak is köszönhető, hogy egy újgenerációs álláshirdetési startup, a Zyntern.com társalapítója lett. 2018-ban a Forbes 30/30 sikeres magyar fiatalja közé választották. Az Erasmusos élményein túl mesélt nekünk a hazai és külföldi szakmai gyakorlatok munkaerőpiaci helyzetéről, valamint arról, hogyan motiválták az Egyesült Királyságban tapasztaltak arra, hogy HR területtel foglalkozzon.
„Nincsenek végzetes döntések, csak kihagyott lehetőségek”
Mi motivált arra, hogy Erasmusra jelentkezz?
Kiskoromtól fogva nagyon vonzott a külföldi tanulmányi, szakmai gyakorlati lehetőség. Amint felvettek a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakára, már tudtam, hogy minél hamarabb szeretnék külföldön is tapasztalatot szerezni. Erre pedig remek lehetőséget adott az Erasmus program. A jelentkezés tudatos döntés volt, és biztos voltam benne, hogy a későbbi munkámhoz is kapcsolódni fog.
Mi alapján választottál úticélt?
Szerettem volna angolszász nyelvterületen tanulni, Skócia pedig már régóta vonzott. Mindig is érdekeltek a külföldi oktatási rendszerek, az angolszász képzés pedig méltán híres. Így esett a választásom a skóciai University of the West of Scotlandre, ahol politológiát és szociológiát tanultam. Így retrospektív összehasonlítva a hazai oktatási rendszert a külföldivel, már látom mindkettőnek az erősségeit és örülök, hogy mindkettőben volt részem.
Hogy emlékszel vissza az Erasmusos mindennapokra?
Nagyon szép emlék a kint töltött időszak. Nemzetközi közösségben lenni, megismerni más kultúrából, más háttérrel érkező embereket nagyon fontos tapasztalás, ami az ember világról alkotott nézeteit is meghatározza. Idegen nyelven tanulni egy más országban, más típusú oktatási rendszerben nagyon sokat adott.
Ha jól tudom az Erasmus után más ösztöndíjprogramokban is részt vettél.
Igen, és utána diplomát is szereztem az Egyesült Királyságban. Ezt követően New Yorkban, Magyarország ENSZ nagykövetségén voltam szakmai gyakorlaton, végül pedig Brüsszelben dolgoztam. A mai napig vannak nemzetközi projektek, amiken dolgozunk és mai napig figyelem az ösztöndíj lehetőségeket, még az is lehet, hogy ismét pályázok!
Az Erasmusos félévednek volt kihatása később a munkaerőpiaci lehetőségeidre?
Mindenképp. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból is hatottak rám az Erasmus alatt tapasztaltak. Én jelenleg HR tanácsadóként dolgozok és társalapítója vagyok egy állásportálnak. HR területtel az Erasmus, illetve az Egyesült Királyságban töltött tanulmányaim után kezdtem el foglalkozni. Ott azt láttam, hogy a fiatalok felkészültebb pályakezdők, akik tudatosabban készülnek a karrierjükre. Ezért szerettem volna itthon is elindítani olyan programokat, amik segítik a fiatalokat a soft skill-jeik, kommunikációs készségük, önismeretük és egyéb képességeik fejlesztésében. Szerettem volna, ha már az egyetemi éveik alatt megismerkednek a munkaerőpiaci lehetőségeikkel. Ezt az ötletet rengeteg tapasztalat és munka követte, ami elvezetett oda, ahol most vagyok: HR tanácsadóként dolgozok nagyvállalatokkal.
Miben látod az okát annak, hogy az Egyesült Királyságban ilyen felkészülten lépnek a diákok a munkaerő piacra?
Náluk már évtizedekkel ezelőtt eltérő volt a felsőoktatás és a piac kapcsolata. Ennek nyilván politikai, történelmi, gazdasági okai is vannak. Míg Magyarországon, illetve a közép-kelet-európai országokban a 60-70-80-as években kevesebb piaci szereplő volt, illetve másképp működtek a nagyvállalatok, az Egyesült Királyságban akár évszázadok óta jelen vannak a piaci alapon működő nagyvállalatok. Ezek pedig szorosan együttműködnek a felsőoktatási intézményekkel és a fiataloknak lehetősége van arra, hogy kapcsolatba lépjenek az ott dolgozókkal. Emiatt az ő felkészítésük a munkaerőpiacra hagyományosan egy gyakorlatiasabb megközelítés volt.
Tapasztalataid alapján mi a helyzet ezzel szemben nálunk?
Magyarországon a legtöbb esetben hangsúlyosabb az elméleti oktatás, bár már vannak kötelező szakmai gyakorlatok. Az utóbbi évtizedben nagyon sok fejlődés volt a piaci szereplők és az oktatási intézmények között, de 2009-2010-ben, amikor én elkezdtem ezzel foglalkozni, még teljesen más volt a helyzet. Akkor úgy gondoltam, hogy elhozhatnánk jó példákat a britektől. Például meghívhatjuk cégek vezetőit, különböző szakterületek kiválóságait, akik nagyvállalatoknál dolgoznak és elmondják a fiataloknak egy kávé mellett vagy egy esti beszélgetés keretében, hogy mi is vár rájuk, hogyan tudják magukat fejleszteni, és milyen készségekre, kompetenciákra van szükség, hogy helyt tudjanak állni a munkaerőpiacon.
Hogyan vezetett az út a Zynternig?
Miután hazajöttem a külföldi ösztöndíjak után, úgy éreztem, hogy szeretném, ha a hazai fiataloknak lenne lehetősége olyan dolgokat megtapasztalni, amit én külföldön láttam. Ahogy összehoztam olyan programokat, ahol cégek, cégvezetők találkoztak a diákokkal, láttam azt, hogy lehetne ennek platformot készíteni. Azt azonban fontos kiemelnem, hogy ez nem az én egyedüli munkám volt, hanem egy csapaté. A Zyntern megszületése annak köszönhető, hogy találtam két olyan embert, akiknek ugyanolyan motivációi voltak, mint nekem, sőt már el is kezdtek építeni platformokat a fiatal munkakeresők számára.
Mesélsz kicsit arról, hogy mi is a Zyntern? Mivel különb álláskereső portáloktól?
A Zyntern-t az új generáció álláskeresési felületeként szoktuk emlegetni. Nálunk a közösségi oldalakhoz hasonlóan saját profilja van mindenkinek, a munkakeresőknek és a cégeknek is. A munkakereső fiatalok első lépésként megadnak különböző preferenciákat, például hány órában, milyen típusú munkát szeretnének végezni, milyen skill-jeik vannak, stb. Ezt követően egy algoritmussal valós időben összepárosítjuk az általuk megadott információkat az adatbázisunkban található álláshirdetések elvárásaival. Ezáltal nagyon gyors a kommunikáció a munkaadó és a munkakereső között. A Zyntern kifejezetten pályakezdő és gyakornoki állásokat tartalmaz, ebben már különbözik a többi álláskereső portáltól. Nálunk nincsenek önéletrajzok, motivációs levelek sem. Továbbá van térkép nézetünk, mely segítségével a munkavállalók megnézhetik, hogy milyen messze helyezkednek el az egyes munkahelyek az iskolájuktól, lakásuktól.
Hogyan viszonyulnak manapság a cégek a gyakornokokhoz?
Én úgy látom, hogy az utóbbi években nagy változás történt a munkaerőpiacon, ami a gyakornoki fizetéseket is érintette. Manapság fizetetlen gyakornoki programok már csak néhány területre jellemzőek, hiszen a cégeknél is racionalizálódik, hogy sokkal olcsóbb az erőforrás kifizetése, ha gyakornokként foglalkoztatnak valakit. A legtöbb esetben a cégek eleve úgy hirdetik meg a gyakorlati helyeket, hogy utánpótlásban gondolkodnak. Betanítják a fiatalokat, és ha bevált, akkor teljesállású munkát ajánlanak nekik. Így nem kell új embert keresniük.
Hogy látod a magyar fiatalok hajlandóságát a szakmai gyakorlatra? Mennyire tudatosak?
A fiatalok aktívan keresik a szakmai gyakorlati helyeket. Ezt a Zyntern felületén is nyomon követjük, hiszen folyamatosan nő a látogatottságunk, a regisztráltak és a programokon résztvevők száma. Ez egy nagyszerű dolog, mert a tudatos álláskereső fiatalokból lesznek aztán azok a felnőttek, akik azt csinálják, amit szeretnek, és akiknek a mindennapjaiban öröm a munkavégzés. Most már a fiatalok sem azt szeretnék, hogy valaki leigazoljon nekik egy papírt, hanem hogy valódi tapasztalatot szerezzenek, élesben oldhassák meg a kihívásokat. Minél változatosabb a feladatkörük, annál jobb. Sokan halmozzák a gyakornoki feladatokat, hogy kiderüljön, miben lelik örömüket és melyik cégnél dolgoznának a legszívesebben.
Mi a véleményed HR tanácsadóként a külföldi szakmai gyakorlatról?
Mindenképp javaslom. Saját tapasztalataim szerint is ajánlom, hiszen az ENSZ-nél szerzett tapasztalataim nagyon sokat jelentettek a későbbi pályám alakulása szempontjából . Fontos világot látni, tapasztalni, látókört bővíteni, a nyelvtudás fejlesztésére pedig a legjobb, valódi idegen nyelvi környezetben dolgozni. Ez az életszakasz egészen más lesz, mint a többi. Elköltözés, új otthon, önállóság, új kedvenc kávézó, park, törzshelyek… Ez egy olyan fejezete lesz az életednek, ami mindig a tiéd marad. Emellett persze nem elhanyagolható a szakmai fejlődés és a kapcsolatépítés, ami bárhova elvezethet. Veszíteni való nincs. Nagyon fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy nincsenek végzetes döntések, csak kihagyott lehetőségek.
Milyen praktikákat tanácsolsz a szakmai gyakorlatot kereső fiataloknak?
Regisztráljanak a Zyntern-re, hiszen talán ez a legegyszerűbb módja a szakmai gyakorlati hely keresésének. Próbáljanak tudatosak lenni. Beszélgessenek emberekkel, tájékozódjanak, hogy milyen cégeknél, milyen lehetőségek vannak. Nézzék meg, hogy melyik az a cég, amelyik elsőre tetszene nekik. Keressenek ismerőst, aki ott dolgozik és tájékozódjanak elsőkézből. Ha nincs egy határozott út, amit már óvoda óta látnak maguk előtt, próbálják ki magukat minél több területen. Olyan gyorsan változik a munkaerőpiac, olyan sok új pozíció van, hogy meg kell nézni, mi passzol hozzánk legjobban. Ha esetleg nem kapnak egyből választ, vagy nem veszik fel őket, ne veszítsék el a lendületüket, mert sajnos ez előfordul. Fontos azonban az is, hogy az egyetemi éveket nem érdemes teljesen „ellébecolni”. Persze kell utazni, bulizni, de célszerű közben minél több helyről tapasztalatot szerezni, mert nem árt, ha az embernek 24-25 évesen már van valami elképzelése arról, hogy merre tovább.
Az interjút készítette: Deme Felícia, TKA
Utolsó módosítás: 2019.02.04.
