Campus Mundi

Biciklivel közlekedni mindenhová, nemzetközi lakótársakkal bejárni a várost, véleményeket ütköztetni az egyetemi tanárokkal. Mindez egy holland szemeszter során. Campus Mundi részképzés Vivien élményei alapján.

Saját szoba + közös konyha = boldog holland hónapok

Miért a Campus Mundi ösztöndíjra pályáztál és kitől hallottál róla?

Amióta egyetemre járok, egyértelmű célom volt, hogy szeretnék egy szemesztert külföldön eltölteni Erasmus+ programmal. Ekkor még nem hallottam a Campus Mundi ösztöndíjról. Később, amikor már a jelentkezésre készültünk, hallgatótársaimtól értesültem az ösztöndíjról, hogy érdemes megpályázni. Így nekem elsősorban anyagi okai voltak annak, hogy jelentkeztem, és nagyon jól tettem – megkönnyítette a külföldi félévem finanszírozását, és hozzásegített ahhoz, hogy egy igazán élménydús pár hónapban lehessen részem.

Hogyan készültél az ösztöndíjas időszakra?

Hollandiában, Amszterdamban töltöttem a külföldi félévemet, amit úgy választottam ki, hogy pár évvel ezelőtt eltöltöttem ott egy hosszú hétvégét, és beleszerettem az országba, valamint a városba is. Akkor tudtam, hogy egyszer szeretnék kicsit több időt eltölteni itt, mint négy nap. Ezt követően volt ösztöndíjasokkal beszélgettem arról, hogy érezték magukat, milyen az egyetem, milyenek a lehetőségek. Mind nagyon pozitívan nyilatkoztak a kinti félévükről. Ezen kívül a legtöbb egyetemnek nagyon jó honlapja van, ahol részletesen lehet tájékozódni az órákról, a követelményekről, sőt, sok esetben még a kollégiumról, és egyéb lehetőségekről is.

Szüleimmel nagy szerencsém van, az elejétől kezdve támogattak abban, hogy külföldön is tanuljak. Persze hiányoztam nekik, de meglátogattak kint, így látták, hol lakom, megmutattam nekik a várost, és egy nagyon jó hétvégét töltöttünk el együtt. Párommal és barátaimmal sem volt másképp, ugyanis sokan közülük szintén külföldön voltak abban a szemeszterben, így hasonló élményben volt részünk, ezeket meg tudtuk beszélni és meg is látogattuk egymást.

Mesélnél a kinti körülményeidről?

Amszterdamban a Vrije Universiteit egy hatalmas campus, ahol megtalálható a jogi, az orvosi, a műszaki, a pszichológia kar és még sorolhatnám. Ezen kívül van konditerem, menza, kisbolt, kávézó, könyvtár, mintha egy külön kisváros lenne, minden megtalálható egy helyen. Nekem ez nagyon tetszett, nagyon praktikus volt. Ezen kívül rengeteg elkülönített hely található az egyetemen, amit közös tanulásra, projektmunkákra alakítottak ki, így hasznosan tudtam eltölteni a lyukas órákat.

Hollandiában az az alap követelmény, hogy egy ember egy szobában van, nincs osztozkodás. Így megvolt a saját kis birodalmam, saját fürdőszobával, és csak a konyhát kellett megosztani a többiekkel, de ennek külön örültem, hiszen itt alakult ki a társaság, ez volt a közös tér, ahol együtt lehetett lenni. A legnagyobb változás Budapesthez képest az volt, hogy a hollandokhoz hasonlóan én is mindenhova biciklivel jártam, ha esett, ha fújt – és ez pedig gyakran előfordult. Kint nem volt más választásom, hiszen a legtöbb helyre csak biciklivel lehet gyorsan és praktikusan eljutni, és tényleg mindenki ezt használja. A végére nagyon megszerettem, és itthon is szeretnék többet biciklizni a városban.

Sikerült barátokra lelned?

Nagyon jó, összetartó társaság alakult ki a félév alatt. Részt vettem az egyetemi rendezvényeken, ahol sok kedves, barátságos embert ismertem meg, de végül az igazi társaság a szállásomon alakult ki, a lakótársaimmal lettem nagyon jóban. Minden nap együtt vacsoráztunk, a hétvégéken pedig együtt néztük meg a várost, és együtt jártunk bulizni is. Remélem, sikerül velük tartani a kapcsolatot a jövőben is. Nagyon érdekes volt különféle nemzetiségű és kultúrájú embert megismerni, valamint megismertetni velük az én kultúrámat is.

Szakmailag mit adott az ösztöndíjas időszak?

Amszterdamban az oktatás más módon zajlik, mint amit én megtapasztaltam itthon. Az előadásokon a tanár leadja az anyagot, a szemináriumokon pedig valódi vita, beszélgetés, diskurzus zajlik a tananyagról kötetlenebb keretek között. Az oktatók kifejezetten örülnek annak, ha valaki megkérdőjelezi a tananyagot és eltérő véleménye van a témában. Továbbá nem ritka az sem, hogy ezek a szakmai diskurzusok órák után folytatódnak vacsora, sörözés keretében a szemináriumi csoporttal. Nagyon jó volt ilyen keretek között tanulni, nagyon sok ihletet adott a továbbiakhoz és jó gondolatokat ébresztett bennem a tananyag kapcsán. Ennek alapján a vitakultúrám, továbbá az angol nyelvtudásom fejlődött leginkább. Nagyon jó lehetőségnek tartom, hogy ösztöndíjjal tölthetünk el külföldön egy szemesztert, így biztos vagyok benne, hogy szeretnék még élni vele a jövőben is, azonban még konkrét céljaim nincsenek. Fél év világlátás után most muszáj kicsit a budapesti tanulmányaimra koncentrálni!

 

Fotók: Heiszer Veronika

 

További történetekért kövesd Facebook oldalunkat vagy katt ide!

 

Utolsó módosítás: 2019.09.10.