Megjelent az Európai Bizottság legfrissebb Erasmus+ hatástanulmánya, amelyből kiderül, milyen hatással van a program az egyetemi hallgatókra, oktatókra és dolgozókra, valamint a felsőoktatás nemzetköziesítésére.
Erasmus+ - A fordulópont milliók életében
Az Erasmus+ Higher Education Impact Study a mobilitás hatásaival kapcsolatban megjelent kutatásokat foglalja össze, egy nagymintás felmérés eredményeinek ismertetése mellett. Az eredményeket összeveti a 2014-es felméréssel is, ezáltal bemutatva az Erasmus+ program hosszú távú hatásait.
A MOBILITÁS AKADÁLYAI ÉS MOTIVÁCIÓI
A kutatás szerint a pályázást leginkább gátló egyik tényezőnek a hallgatók és az egyetemi dolgozók is egyértelműen a családtól és egyéb kapcsolatoktól való távolságot tartják. Az oktatók és dolgozók esetében ide tartoznak még a különböző munkahelyi kötelezettségek is. Az előző évekhez képest ez annyiban változott, hogy a pénzügyi szempontok megelőzik a családi és egyéb kapcsolatok féltését.
A mobilitás akadályainak leküzdésében kulcsfontosságú szerepük van a felsőoktatási intézményeknek. Minél nagyobb a mobilitás támogatottsága, és minél jobb az ehhez kapcsolódó szolgáltatások minősége a küldő intézményben, annál nagyobb hatásról és pozitívabb változásról számolnak be a hallgatók a mobilitásukat követően.
Ami a motivációt illeti, az oktatók esetében első helyen szerepel a szakmai vagy intézményi fejlődés lehetősége. Ezen kívül az új együttműködések feltérképezése és a kompetenciafejlesztés is vonzó érv a külföldi mobilitás mellett. A hallgatók szempontjából két nagyon fontos oka lehet annak, hogy jelentkezzenek Erasmus+ ösztöndíjra: kipróbálhatják, milyen külföldön élni, valamint hatékonyabban sajátíthatnak el egy idegen nyelvet, de ezeken kívül az ösztöndíj összege is sok fi atalt motivál az Erasmus+ megpályázásában.
MAGABIZTOSSÁG AZ EGYETEMEN
Az Erasmus+ programban részt vevő hallgatók kétharmada számolt be arról, hogy a mobilitás során új tanulási technikákat kezdtek használni. 4-ből 1 hallgató változtatta meg tanulmányi terveit, és 80%-uk az Erasmuson tapasztaltaknak köszönhetően lett tudatosabb.
A mobilitásban részt vett oktatók esetében elmondható, hogy sokkal inkább hajlamosak arra, hogy elsajátítsanak innovatív módszereket, és használják is ezeket a későbbiekben (beleértve az információs és kommunikációs eszközöket).
KÖNNYEBB ELHELYEZKEDÉS
Az Erasmus+ program egyik legfontosabb hatása azoknak a készségeknek az elsajátítása és fejlesztése, amelyek segítségével a leendő munkavállalók sokkal könnyebben találnak munkát, valamint karrierjükben is határozottabban veszik az akadályokat, és lépnek ezáltal előbbre.
Ilyen készségek lehetnek például a fogadó ország ismerete, az alkalmazkodókészség, a más kultúrákból származó emberekkel való könnyebb interakció, és egyéb interkulturális kompetenciák.
A hatástanulmány kimutatta, hogy az Erasmus hallgatók gyorsabban találnak munkát, mint azok, akik még nem vettek részt külföldi mobilitáson. Ezen kívül elégedettebbek is a munkahelyükön, valamint nyitottabbak az egyetem utáni nemzetközi karrierre (a volt Erasmus+ ösztöndíjasok 23%-ának első munkahelye is külföldön volt).
EURÓPAI IDENTITÁS ÉS ÖSSZETARTÓBB TÁRSADALOM
Az Erasmus+ program fontos célkitűzése az európai identitás erősítése egy összetartóbb európai társadalomban. Ezért is nagyon fontos része a hatástanulmánynak az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlődésére vonatkozó fejezet. Az ösztöndíjprogramban részt vevő hallgatók 95%-a érzi úgy, hogy jobban képes kapcsolatot teremteni más kultúrájú emberekkel, 93%-uk pedig jobban fi gyelembe tudja venni a más kulturális hátterű és/vagy más nézőpontú véleményeket. Egyértelmű eredménye a programnak, hogy a válaszadók úgy érzik, hazaérkezésük után nyitottabbá váltak.
A programnak fontos felzárkóztató funkciója is van. Ennek eredményeit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az alacsonyabb GDP-jű országokból származó hallgatók távoli országba utazva még nagyobb nyitottságról, társadalmi elkötelezettségről és könnyebb elhelyezkedésről számolnak be.
AZ ERASMUS+ NEM CSAK EGY ÖSZTÖNDÍJ
2014 és 2018 között kétmillió hallgató, oktató és egyetemi dolgozó vett részt az Erasmus+ programban. A 2014-es hatástanulmányhoz képest fejlődés tapasztalható a felsőoktatási intézmények mobilitást támogató szerepében, ami kulcsfontosságú abban az európai uniós törekvésben, hogy minél több állampolgár ismerje meg a körülötte élő nemzetek nyelvét, kultúráját, gondolkodásmódját. A beszámolók alapján az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest például a hallgatók önbizalmuk és céltudatosságuk mellett kulturális és társadalmi nyitottságuk terén is nagyobb pozitív változást tapasztaltak.
Összeállította: TÓTH BIANKA
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység
Forrás: Erasmus+ Higher Education Impact Study, 2019
publications.europa.eu » Publications Offi ce of the EU » Erasmus+ higher education impact study
Utolsó módosítás: 2020.01.23.
