Erasmus+

Bencze Klaudia szerencsésnek tartja magát, amiért volt lehetősége részt venni az Erasmus programban. Életre szóló élményeket és tapasztalatokat szerzett az egyik legrangosabb párizsi egyetemen, ahonnan hazatérve a felsőfokú nyelvvizsgát is sikerült megszereznie.

Miért pályáztál Erasmus ösztöndíjra?

A párizsi Science Po-n tanulhattam nemzetközi tanulmányokat, ami hatalmas élmény volt, mivel ez az egyik legjobb intézmény egész Európában a politika- és társadalomtudományok terén. Alig hittem el, amikor megláttam, hogy a pályázható helyek között van. Nagyon szerettem volna ott tanulni, illetve Franciaországot és a nyelvet is nagyon szeretem.

Milyen volt a kint töltött időszak, olyan, amilyenre számítottál?

Sokkal jobb! Életre szóló élmény volt, a maga örömeivel és kihívásaival együtt. Emberileg segített felnőni és önállósodni, néhány életre szóló barátot szerezni, és természetesen az Erasmus-szerelmet sem úsztam meg. A tanulmányaim szempontjából egy új világ nyílt meg előttem, már csak azt nézve is, hogy ennek az intézménynek a könyvtárában gyakorlatilag a világon fellelhető minden szakirodalom elérhető volt! Az sem mellékes, hogy egy olyan, az „átlag franciák” számára sem könnyen elérhető iskolának lehettem a diákja az Erasmus ösztöndíj által, ahol nagyon komoly színvonalú oktatás folyik.

Milyen konkrét hasznot az életedbe a külföldi ösztöndíj?

A leghasznosabb kétség kívül az egyetemen megszerzett tudás volt. A tanárok és a felvett tantárgyak is egészen más perspektívába helyezték azt, amit addig Magyarországon tanultam. Ezen kívül egy felsőfokú francia nyelvvizsgát és a szakdolgozatom témáját is az ösztöndíjnak köszönhetem. A jelenlegi munkám is a külföldi tanulmányokhoz, a nyelvtudáshoz, és egy másik EU-s programhoz, az Európai Önkéntes Szolgálathoz kapcsolódik, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a budapesti Mexikói Nagykövetségen dolgozhassak. Ebben szerepet játszott a szerencse is, de azt is megtanultam, hogy a szerencse nem jön, ha nem keressük.

Mi jelentette a legnagyobb élményt számodra?

Az, hogy egy nemzetközi kollégiumban laktam, ahol a világ minden tájáról érkezett diákokkal töltöttük a hétköznapjainkat: voltak kolumbiai, új-kaledóniai, mexikói kollégistatársaink, egy tunéziai fiú ingyenes salsa órákat tartott, és ott volt mindenki, aki számított. Egy mini-univerzum Párizs közepén. Csodálatos volt!

Mit javasolsz azoknak, akik még csak fontolgatják, hogy jelentkeznek egy nemzetközi programra?

Nem mindenkit „hív a külföld”, de ha egy kicsit is kíváncsi vagy, milyen lehet máshol, egyedül boldogulni, kipróbálni magad, új kontextusba kerülni, akkor jobb, ha belevágsz. És miért ne keresnél hozzá ösztöndíjat is? Az Erasmus egy ilyen lehetőség.

Utolsó módosítás: 2016.01.04.