Nemzetközi színtéren is versenyképes egyetemek – Hogyan járulhatnak ehhez hozzá az oktatók?

2018.06.08.

Nemzetköziesítés | Felsőoktatás

Soha nem álltak még olyan széles körű nemzetköziesítési lehetőségek a felsőoktatási intézmények előtt, mint jelenleg - hangzott el a Fókuszban a minőségfejlesztés – Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében című konferencián.

Napjainkban az oktatás és a felsőoktatási intézmények globális versenyképességének kérdése kiemelt figyelmet kap az Európai Unióban és Magyarországon, ezt pedig érdemes kihasználniuk az egyetemeknek, hiszen folyamatosan emelkedő uniós és hazai források biztosítják az intézményi fejlesztések megvalósítását és a nemzetközi mobilitás ösztönzését.

A Tempus Közalapítvány által szervezett Fókuszban a minőségfejlesztés – Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében című rendezvényen Dr. Dezső Tamás, a Tempus Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a nemzetköziesítés egy komplex folyamat, amely számos kihívás elé állítja az intézményeket, és ezzel együtt az egyetemi oktatókat is, akik kulcsszerepet játszanak az oktatás minőségének fejlesztésében. Különböző ösztöndíjprogramoknak köszönhetően ők maguk is bekapcsolódhatnak a nemzetközi vérkeringésbe, megújíthatják oktatási módszertanukat, erősíthetik a kapcsolatrendszerüket, fejleszthetik idegen nyelvű kurzusaikat, ezáltal pedig hozzájárulhatnak a képzési színvonal emelkedéséhez.

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója hozzátette: a hazai intézmények számára már most is óriási források állnak rendelkezésre a mobilitás támogatására, a jövőben pedig további emelkedés várható. Az Erasmus+ program felsőoktatási szegmensére fordítható összeg folyamatosan emelkedik, 2020-ra eléri a 8 milliárd forintot, emellett a Campus Mundi program további 6,8 milliárd forinttal támogatja a hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzését 2016-2020 között. A bővülő források lehetővé teszik, hogy a jövőben még többen élhessenek az ösztöndíjprogramok által nyújtott lehetőségekkel, ehhez azonban a jelenleginél több pályázóra van szükség. A hallgatók tájékoztatásában és motiválásában kiemelkedő szerepük van az oktatóknak, a külföldön szerzett kreditek hazai elfogadtatásában pedig a mobilitási ablak bevezetése is segíthet. Az egyetemek nemzetköziesítési tevékenységei kapcsán az igazgató elmondta: évről-évre több külföldi hallgató tanul magyar egyetemeken, legtöbben az Erasmus+ és a Stipendium Hungaricum program támogatásával.

A mobilitási ablak a képzések tantervébe épített, nemzetközi hallgatói mobilitásra fenntartott időszak. A 2019-es tanévtől az újonnan induló szakoknál már ki kell jelölni azt az időszakot, amelyet a hallgatók külföldi részképzésen vagy szakmai gyakorlaton tölthetnek. A mobilitási ablak segítségével így idő- és kreditveszteség nélkül, előre tervezhető a nemzetközi mobilitási programokban való részvétel.

Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja a konferencián kifejtette: ahhoz, hogy a külföldi hallgatók – és azok a hazai diákok, akik külföldi továbbtanuláson gondolkodnak – a magyar egyetemeket válasszák, olyan képzésekre és kurzusokra van szükség, amelyek tartalmaznak valamilyen újdonságot, innovációt. Az oktatóknak ezért fontos és hasznos a külföldi tapasztalatszerzés, hiszen friss szemléletet és új ismereteket építhetnek be az óráikba. Ugyanakkor példaértékű lehet a hallgatók számára, ha a tanáraik nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek és bekapcsolódnak külföldi oktatási-kutatási programokba. Sonkoly Gábor előadásában kiemelte a kettős és többes képzések szerepét a nemzetköziesítésben. A tapasztalatok szerint, a külföldi diákoknak köszönhetően a hazai egyetemeken is létrejöhet olyan nemzetközi légkör, ami hozzájárul a fiatalok interkulturális készségeinek fejlesztéséhez, valamint a nyitottság és a társadalmi befogadás erősítéséhez.

A délutáni szekciókban arra láthattak jó példákat a résztvevők, hogy milyen tényleges pozitív szerepe lehet az oktatóknak a nemzetköziesítési folyamatokban, hogyan valósul meg az itt tanuló külföldi hallgatók integrációja, és hogyan hat az ittlétük a szervezeti folyamatokra és az oktatásra.

A Campus Mundi – felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési program EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 azonosítószámú projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg 2016 – 2021 között, a Tempus Közalapítvány kezelésében.

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre! >>

Ne maradjon le a Tempus Közalapítvány legfrissebb híreiről, rendezvényeiről, kiadványairól és 
a legfontosabb pályázati információkról!

Utolsó módosítás: 2018.07.25.