---

„Nagyon jól éreztem magam, az iskolai órákon is ilyen témákról kellene beszélgetni!”, „Szívesen részt vennék még hasonló programon!”, „Az osztálytársaimnak is ajánlanám ezt a lehetőséget!” – egy jól sikerült, fiataloknak szóló vitanap végén ilyen, és ehhez hasonló visszajelzéseket hallhatunk a résztvevőktől. De milyen lépések vezetnek idáig, és miért tűnik néha lehetetlennek a fiatalokat bevonni az EU-t érintő témák megvitatásába?

A bevonás már a program megálmodásakor elkezdődik…

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy bármilyen, fiataloknak szóló kezdeményezést szeretnénk is megvalósítani, már a „nulladik kilométerkőnél” terveznünk kell a fiatalok bevonásának kérdésével. Az ifjúsági programok szervezői ebben a fázisban alaposan számításba veszik a saját lehetőségeiket és prioritásaikat (például szakmailag megalapozott elképzeléseik vannak arról, hogy milyen témákról lenne érdemes fiatalokkal beszélgetni), ha a program egy pályázat keretében valósul meg, akkor a támogató szervezet is sokféle elvárást támaszthat, amelyeknek meg kell felelni. Eközben azonban gyakran elsikkad az a szempont, hogy vajon mik lennének a fiatalok igényei, őket mi érdekli, mi az a tevékenység, amiben szívesen részt vennének. Hiába rendkívül aktuális kérdés az EU monetáris politikája, ha az nagyon távoli az általunk megszólítani kívánt fiatalok számára, nehéz dolgunk lesz, ha igazán érdemi módon akarjuk őket bevonni. Ma már egyre több szektorból hallunk a felhasználó központú tervezés (user-focused design) fontosságáról, és ez az ifjúsági és EU-s kezdeményezéseket is elérte. Ez a szemlélet jó kapaszkodókkal szolgál olyan szakemberek számára, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Összegyűjtöttünk néhány szempontot, amely a tervezéskor jól jöhet.

Olvassa tovább a cikket erre a linkre kattintva.

Utolsó módosítás: 2018.09.24.