---

2018 nyarán a Budapest IX. Kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium által elnyert Erasmus+ pályázat keretében Kutassy Anna és Kocsis Judit Angliába utazhattak, hogy módszertani kurzuson vegyenek részt. Az ott szerzett tapasztalatokat most megosztják a hazai olvasóközönséggel is egy az általuk készített részletes, a CLIL oktatási irányzat komplex módszertanába is betekintést engedő összefoglalóval.

2018 nyarán a Budapest IX. Kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium által elnyert Erasmus+ pályázat keretében ketten utaztunk Angliába, hogy módszertani kurzuson vegyünk részt. Azt reméltük, hogy a pedagógiai módszertantárunk bővítésével segíthetjük az itthoni oktatás fejlődését. A Cheltenham CLIL Humanites és Science and Maths tanfolyamokon megismerkedhettünk a CLIL (Content and Lanuage Integrated Learning) oktatási irányzat komplex módszertanával, ami egészen új perspektívát teremt a hagyományos oktatási keretekhez képest.

A CLIL nem a tanítást, hanem a tanulás folyamatát helyezi középpontba, a befogadás hatékonyságára koncentrál. Rendszerének minden eleme e hatékonyság növelését szolgálja. A módszer egyik fontos szegmense, hogy bizonyos tantárgyakat valamely idegen nyelven oktat, ezzel is szélesítve a tanulók látókörét és fejlesztve a sok területre kiható nyelvi kompetenciáikat. Sokan e módszer miatt hajlamosak a CLIL-t a kéttannyelvű oktatással azonosítani, pedig ez a módszer messze túlmutat a hagyományos kéttannyelvűségen, és kulcsa sokkal inkább pedagógiájában rejlik. Ezt az is igazolja, hogy a CLIL rendszerével működő iskolák hangsúlyozottan a tantárgyat tanítják a nyelven keresztül, és nem fordítva, valamint az órákon az idegen nyelvet csupán 25 %-ban használják, a diákokat anyanyelvükön való megszólalásra is buzdítják a szintén anyanyelvű tanárok, akik az óráknak csak bizonyos részeit tartják idegen nyelven.

A nyelvtanuláson kívül tehát rengeteg egyéb elemből áll össze ez a pedagógiai rendszer. Meghatározó fogalmai akollegialitás, a diákok közötti kommunikáció, az együttműködés, a kíváncsiság, a nyitott feladatok és az önálló tevékenység.

Érdemes először a megfelelő pedagógiai közeg kialakításának kérdését vizsgálni, hiszen rengeteg intézményben tudna hatékonyabban működni a tantestület néhány egyszerű szabály bevezetésével, amelyek a szoros együttműködésre épülnek. Nagyon hasznosnak találtuk az alábbi ötleteket:

Egyszerű önfejlesztő módszer a pedagógusok számára

• Egy konkrét kérdést feltesz a pedagógus saját munkájával kapcsolatban egy számára problémás területre vonatkozóan (érdemes az azonos tantárgyat tanítóknak ugyanazt a kérdést vizsgálni az egységesség kialakítása érdekében)
• Pl.: Milyen tevékenységre mennyi idő megy el pontosan az órán?
• Egy hónapig vizsgálja az adott kérdést egy csoportban
  • Az alábbi táblázatban vezeti a tanórán a különböző tevékenységekkel eltöltött időt

Idő	Tanári tevékenység	Tanulói tevékenység	Feladat	Eredmény
10:00 – 05	beszéd	hallgatás	–	–
10:05 – 10	beszéd	hallgatás	–	–
10:10 – 15	figyelemmel kísérés	beszéd	páros munka	–
(…) 10:40 – 45	beszéd	hallgatás	–	–

• A hónap végén egyénileg, vagy közösen értékelik a vizsgált kérdés eredményeit, és azok alapján dolgozzák ki a módszert a változtatásra.
• Így a pedagógus biztosíthatja saját fejlődését, ami azért is fontos, mert diákjainkkal szemben alapvető elvárásnak tartjuk a fejlődést, és rendszeresen ellenőrizzük is annak mértékét, míg saját szakmai munkánk ellenőrzésére ritkán van kidolgozott és következetes módszerünk.

 

Hogyan érdemes értekezni?

• Röviden (30-45 perc, inkább 30, maximum 45)
• Fókuszáltan – Nem szabad hagyni, hogy a történetmesélés, panaszkodás irányába mozduljanak a megbeszélések, ezeknek inkább a személyes beszélgetésekkor van helyük
• Tantárgyra koncentráltan (az értekezlet témája határozza meg, hogy milyen széles körben gyűljenek össze a tantestület tagjai, de a havi értekezleteket általában érdemes az azonos tantárgyat tanítók körében tartani)
• 1. „Slam” – Minden kolléga megoszt 1 percben a közösséggel egy éppen őt foglalkoztató fontos jelenséget (Ez lehet pozitív vagy negatív is, az a fontos, hogy valamilyen pedagógiai, módszertani kérdéskörhöz kapcsolódjon. Pl.: „Kipróbáltam ezt a feladatot, és nagyon motiválta a gyerekeket, szívesen megosztom azzal, akit érdekel.”/ Kérlek, segítsetek, mert van egy alaposan kidolgozott feladatom, de valamiért nem működik jól, mit kellen rajta változtatni?”). Ez azért szükséges, hogy az együtt dolgozó pedagógusok megismerjék egymás problémáit, módszereit, és ne alakuljon ki az „eggbox szindróma”, amikor egy intézményen belül egymástól karnyújtásnyira, mégis szeparáltan léteznek a tantestület tagjai. Az egy percben nyilván nem kerül sor a probléma részletes megbeszélésére, de a felvetést a későbbiek során a kollégák meg tudják tárgyalni
• 2. A pedagógusok megbeszélik az abban a hónapban vizsgált kérdéssel kapcsolatos tapasztalataikat és teendőiket
• 3.  Az értekezlet végén megbeszélik, mi legyen a következő hónap központi kérdése

Ez a fajta közös munka elősegíti a kollegialitás fejlődését, együttműködésre és önreflexióra sarkall. Hosszútávon ez a folyamat egységesebb pedagógiai munkát és következetességet eredményezhet az intézményben.

Természetesen a pedagógusoknak nem csupán a biztos háttérmunkára kell koncentrálniuk. Az egyik legfontosabb feladatunk a motiváció megteremtése, a diákok érdeklődésének fenntartása és az önálló kritikai gondolkodásra való nevelés. A CLIL módszer nagy hangsúlyt fektet a tanulói tevékenységre az órán, hiszen ezáltal történhet meg a diákok valódi bevonódása. Fontos, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amelyek csupán a tanulók egy szűk, eleve motivált csoportjának biztosítanak sikerélményt, mert így elveszítjük a csoport jelentős százalékának figyelmét (ezt a jelenséget az oktató az „elesett katonák pedagógiájaként” emlegette).

További hasznos tippeket és esettanulmányokat a moderniskola.hu honlapon megjelent eredeti cikkben olvashatnak.

Utolsó módosítás: 2018.10.25.