Erasmus+ projektklinika (2): A magvetés művészete: a sikeres disszemináció
2018.11.23.
Pályázat | Felsőoktatás, Önkormányzatok, Felnőtt tanulás, Ifjúság, Szakképzés, Köznevelés, Nonprofit szervezet
Gyakorlati tanácsok az Erasmus + KA2 stratégiai partnerségi projektek kezdeményezőinek…
Disszemináció: megint egy ijesztőnek tűnő pályázati szakszó, pedig valójában egy szép és fontos fogalmat takar a latin eredetű kifejezés. A disszemináció magvetést jelent, azaz a projekt gyümölcseinek (eredményeinek, termékeinek) a magját el is kell vetni megfelelően előkészített talajba, gondozni kell, hogy ki is sarjadjon, szárba is szökkenjen, és végül további gyümölcsöket teremjen.
Ha végigvisszük a hasonlatot, látjuk, hogy a disszemináció, a projekt eredményeinek terjesztése nem korlátozódik a tájékoztatással és nyilvánossággal összefüggő tevékenységekre, még akkor sem, ha sok pályázati rendszer esetében általános gyakorlat, hogy nem törekszünk ennél sokkal többre. Gondoljunk pl. a tájékoztató, emlékeztető táblákra vagy a projekteseményekről, eredményekről szóló rövid sajtóhírekre. Természetesen az az elsődleges szerződéses feladatunk, hogy teljesítsük a támogatónk ilyen irányú elvárásait a pályázatunkkal kapcsolatban, de pazarlás lenne kiaknázatlanul hagyni a támogatott fejlesztésekben, projektekben lévő valós disszeminációs potenciált.
Amikor a mennyiség nem feltétlenül csap át minőségbe…
A projekt eredményeinek terjesztésénél a mennyiségi és a minőségi szemlélet egyaránt érvényesül.
- A pályázati támogatást a támogató befektetésnek tekinti, aminek elvárja a megsokszorozódását (multiplikáció). Mivel a források korlátozottak, garantálnunk kell, hogy az eredmények a lehető legszélesebb körben hasznosulnak, a lehető legtöbb érdekelt szervezethez eljutnak, még akkor is, ha ezek a támogatásból közvetlenül nem részesülnek.
- Az eredmények valódi hasznosulásához azonban nem elég csak a mennyiségi szemlélet érvényesítése, fontos a disszemináció szó eredeti jelentését szem előtt tartanunk, és elősegíteni, biztosítani azt, hogy az eredményeket, termékeket valóban hasznosítsák is a disszeminációs célcsoportjaink.
A magtól és termésig
Készítsünk disszeminációs tervet! Mit, milyen formában, kinek és milyen csatornákon keresztül szeretnénk disszeminálni? A terv főbb tartalmi elemeit már a pályázatban, projekttervben határozzuk meg, első változata még a projekt elején készüljön el, aztán vizsgáljuk felül rendszeresen a végrehajtás során!
- Azonosítsuk konkrétan a disszeminációra alkalmas eredményeket, termékeket! A módszertan, a know-how, a jó és rossz tapasztalatok sokszor jobban érdeklik a disszeminációs célcsoportjainkat, mint a konkrét termékek. Ne feledkezzünk meg a pályázatírói és projektmenedzsment tapasztalatokról sem!
- Azonosítsuk a disszeminációs célcsoportjainkat! Kik ők, mik a jellemzőik, igényeik, elvárásaik, milyen csatornákon keresztül érhetjük el őket? Arctalan tömegnek nem lehet hatékonyan disszeminálni az eredményeket. Kommunikáljunk velük, kérjünk visszajelzéseket tőlük már a projekt elejétől fogva (pl. Facebook csoporton keresztül, rendezzünk nyílt napot stb.).
- Az eredményeket dokumentáljuk mások által hasznosítható, adaptálható formában (pl. módszertani kézikönyvek, bemutató filmek)! Általában népszerűek az audiovizuális, interaktív, „színes-szagos” anyagok, illetve mindenképpen legyenek interneten terjeszthető, hozzáférhető elektronikus termékeink (is), mert ezeket lehet a legolcsóbban és leghatékonyabban terjeszteni széles körben. Ezeket a projekttermékeket értékeljük és értékeltessük (a célcsoportjainkkal, partnereinkkel, külsős szakértőkkel)! Végezzünk rendszeres önértékelést is, de az eredmények, termékek célcsoportok, külsősök általi értékelése elengedhetetlen. Az eredmények dokumentálása, formába öntése során mindig tartsuk szem előtt a disszeminációs célcsoport szükségleteit, elvárásait (háttérismeretek, szövegezés, fogalmi szint, nyelvtudás stb.). A tesztverziókat értékeltessük a disszeminációs célcsoportokkal is!
- A kommunikációs csatornák megválasztása során ne csak azt tartsuk szem előtt, hogy minél szélesebb körhöz tudjuk eljuttatni az információkat, hanem az egyes disszeminációs célcsoportok számára a legalkalmasabb csatornákat válasszuk (pl. a mélyszegénységben élőknél nem az internet a szerencsés megoldás)! Ha az adott célcsoport számára megfelelő, akkor olcsó, interaktív és dinamikus megoldás a web 2.0 alkalmazások használata (közösségi, fájlmegosztó oldalak, blogok, mikroblogok, Skype, szabadon szerkeszthető ismerettárak – wikik, térképalkalmazások stb.). Az alacsony költségekért „cserébe” ezek használata (megosztás, moderáció, válaszadás) gyakori, rendszeres kell, hogy legyen, de ez könnyen beépíthető a mindennapi munkába, tevékenységekbe, ha ráérzünk az ízére. Ugyanakkor a személyes kapcsolatok, a személyes jelenlét varázsa ma talán még fontosabbak, mint bármikor, így a virtuális aktivitás mellett ne hanyagoljuk a rendezvényeket (konferenciák, szemináriumok, workshopok, nyílt nap stb.).
A disszeminációhoz kapcsolódó tevékenységeket, költségeket ne felejtsük el betervezni a pályázatba, ha erre van lehetőség! Sőt! Ha okosan építjük a kapcsolatrendszerünket és próbáljuk kiaknázni a sikeres projektjeink eredményeit, akkor a projekt lezárulása után további forrásteremtési lehetőségeket nyújthat a disszemináció: előadások, képzések, tanácsadás formájában terjeszthetjük az eredményeket pl. módszertani szakértőként, központként akár más szervezetek projektjei keretében.
Szerző: Kellermann Éva
|
JÖN! JÖN! JÖN! Zajlik a felkészülés a 2019-es pályázati benyújtási körre!
Regisztráljon a projektötletének megfelelő pályázatíró szemináriumra az alábbi elérhetőségeken! Ha már van egy formálódó projektterv a fejében és körvonalazódik a partnerségi kör is, akkor ezeken a rendezvényeken segítünk abban, hogy a terveket az adott oktatási terület pályázattípusának keretei közé tudja illeszteni.
FELNŐTT TANULÁS Felnőtt tanulási stratégiai partnerségi projektek pályázatíró szemináriuma, 2019. január 30.>>
|
Kapcsolat:
https://tka.hu/
info@tpf.hu
Utolsó módosítás: 2018.12.12.
