---

Az európai kulturális örökség közé számos dolog tartozhat: épületek, emlékművek, öltözetek, műalkotások, könyvek, gépek, történelmi városok, régészeti lelőhelyek, munkamódszerek, ábrázolásmódok, kifejezések, tudás, készségek, kulturális terek, tájképek, növény- és állatvilág, digitális műalkotások, animációk és filmek.

A kulturális örökség alakítja identitástudatunkat, miközben olyan egyetemes értékeket közvetít, melyeket fontos átadni a következő generációknak is. Nem egy statikus és változatlan jelenség, hanem – ahogy a tematikus év hivatalos honlapja fogalmaz – „folyamatosan átalakul és kölcsönhatásban áll azokkal, akik gazdagítják”. Ezért a kulturális örökségnek fontos szerepe van a jövő alakításában is. Ezt tükrözi az év szlogenje is: „Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása”.

A kulturális örökség az európai év kapcsán az Európai Bizottság több pályázati programjában is megjelenik, kiemelt téma például az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európa a polgárokért programokban.

---

A múlt értékei – Kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek képzése

Az ELTE által koordinált nemzetközi Erasmus Mundus mesterképzésre idén 13 országból jelentkeztek hallgatók. A TEMA+ képzés az európai kulturális örökséget kritikai szempontból vizsgálja, különböző tudományterületek eredményeit és módszereit ötvözve. A nemzetközi partnerek – köztük az UNESCO különböző szervei vagy a European Heritage Label – szakmai gyakorlati lehetőségeket is kínálnak a résztvevők számára. 

Tovább a projekt leírásához >> 

---

E-Story – Modern kor, modern módszerek a történelemtanításban

Hét ország részvételével valósult meg az az Erasmus+ tananyagfejlesztési projekt, amely a középiskolák történelemtanárait célozta meg. A cél: szórakoztató módon megismertetni a fiatalokkal közös európai kultúránkat, és közös történelmünknek azokat a vonásait, melyek európai polgárokként összekötnek bennünket. Magyar részről a Metropolis filmtörténeti folyóiratot kiadó Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány munkatársai (film- és médiakutatók) vettek részt a projektben.

A csapat egyrészt olyan jellegű tanítási stratégiákat és segédanyagokat fejlesztett, amik arra serkentik a tanárokat és rajtuk keresztül a diákokat, hogy óráikon minél több mozgóképet és médiaanyagot használjanak, másrészt arra is ösztönzött, hogy felkutassák a szabadon elérhető, rugalmasan felhasználható, történelemmel kapcsolatos forrásokat.

Tovább a projekt leírásához >>

---

Hogyan függ össze a kultúra és az aktív polgárság népszerűsítése?

Az Európa a polgárokért programban 2018-ban a kulturális örökség az egyik kiemelt prioritássá vált, annak vizsgálatára ösztönözve a pályázókat, hogy az európai kulturális örökségekben rejlő értékek és eszmék miként járulnak hozzá a közös európai identitás kialakulásához.

Szolidaritás az örökségért

A bulgáriai Strumyani önkormányzata kisebb városokkal összefogva amellett, hogy az önkéntesség és a szolidaritás népszerűsítését tűzte ki célul városok hálózata projektjében, arra is kísérletet tesz, hogy a kulturális örökség megóvásának fontosságára hívja fel a figyelmet. A bolgár, görög, máltai, szlovén és olasz együttműködésben megvalósuló, Solidarity 4 Heritage (Szolidaritás az örökségért) elnevezésű projektjükben ezért azt próbálják elérni, hogy az általuk szervezett események résztvevőiben tudatosodjon, mennyi mindent tehetnek az európai örökségek védelme érdekében az önkéntesség révén is.

Ehhez megpróbálnak megfelelő eszközöket és módszereket megismertetni az érdeklődőkkel, valamint kulturális szervezetek munkatársainak segítségével osztják meg egymással tapasztalataikat arról, miként lehet megóvni a kulturális örökségeket. Emellett egy nemzetközi önkéntes hálózatot is létrehoznak a projektben részt vevő városok között. Azt remélik ettől a szervezők, hogy az önkéntes hálózat tagjai a jövőben aktívabban részt vesznek majd a döntéshozatali folyamatokban és a közösségek társadalmi életében is. 

Tovább a projekt honlapjára >>

Vasfüggöny

A holland Iron Curtain című európai emlékezet projekt azt vizsgálta, milyen hatással van a mai Európa mindennapi életére a vasfüggöny, befolyásolja-e a jelenlegi folyamatokat a kontinenst évtizedekig kettészelő fal. Ennek feltárására a kultúrához kapcsolódó eszköztárat hívtak segítségül a projekt lebonyolítói, melynek egyik legérdekesebb megvalósítása egy pop-up múzeum létrehozása volt. 1968-ban az elnyomó rendszerek elleni tiltakozáshullám söpört végig a világon, és úgy tűnt, egy teljes generáció gondolkozik azon: mi történne, ha mindent máshogy csinálnánk?

A múzeum interaktív fotókiállítása éppen erre a „Mi lenne, ha…” hipotetikus kérdésre keresi a választ; az egész Európából érkező látogatók saját maguk oszthatják meg Európa jövőjével kapcsolatos gondolataikat, elképzeléseiket, vágyaikat. 

Tovább a projekt honlapjára >>

Utolsó módosítás: 2018.12.18.