---

Projektünk előkészítésének vannak elengedhetetlen lépcsőfokai. Ezek közül az egyik a reális helyzetkép felmérése, más néven a szükségletelemzés elkészítése, ami gyakorlatilag projektünk szakmai megalapozása. Ez a szakmai elemzés indokolja mindazt, amit a projektben szeretnénk megvalósítani, amire a finanszírozást kérjük, ezért elkészítését már a pályázatírás szakaszában el kell végeznünk.

MELYEK A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK A LÉPÉSEI?

 1. A problémák, szükségletek feltárása – alapozó szint 

• A tapasztalt szükségletek első megfogalmazása, átfogó elemzése – problématérkép készítése.
• Mérlegelés: Van-e megoldás nemzeti keretek között?
  • Ha igen, akkor nem az Erasmus+ program jelenti a megoldást.
  • Ha nincs, akkor jó helyen járunk, az Erasmus+ program nekünk való.

 2. Kik a jó partnerek? – „A jó partnerség már a fél projekt.” 

• Szakmai partnerek felmérése nemzeti és nemzetközi szinten: ki dolgozik hasonló területen, küzd vagy érintett még a probléma által itthon, illetve a bevonni kívánt partnerországokban?
• Döntő a partnerség tapasztalata és kapacitása.
• Fedje le a szükséges szakmai területeket.
• A konzorcium összetétele lehetőség szerint biztosítsa mindazokat a szakmai, módszertani és szervezési kompetenciákat, amelyek a sikeres megvalósításhoz szükségesek.
• Oldalak, adatbázisok, pl.:
  • Erasmus+ Project Results Platform
  • eTwinning
  • EPALE

Amint kezd összeállni a közös probléma köré szerveződő partnerség, úgy továbbléphetünk a projekt közös szakmai megalapozása felé. Ez már egy elmélyült, elemző, összegző munka, amit nem tudunk megspórolni, hiszen gyakorlatilag ez lesz a projektünk indoklása. Minden, amit a projektben tervezünk, erre épül.

 3. A problémák, szükségletek feltárása és alátámasztása – haladó szint 

• A problémák részletes feltérképezése, szükségletek beazonosítása és alátámasztása: a projekt szempontjából releváns kutatásokkal, tapasztalatokkal, szakpolitikai ajánlásokkal stb.
• Ha nincs ilyen: a projekt témájával kapcsolatban saját kutatást kell végeznünk minden partnerország nemzeti viszonyainak (jó gyakorlatainak, szakpolitikáinak, erősségeinek, fejlődési pontjainak) feltárására, majd az eredményeket, tanulságokat, illetve az azonosított szükségleteket, igényeket összegeznünk kell a teljes partnerség szintjén, nemzetközi szinten.

 4. A projekt kereteinek kialakítása 

• Fordítsuk át az azonosított problémákat célokká: a célok megfogalmazása
• Azonosítsuk a célcsoportokat
• Mi a konkrét, egyedi válaszunk a helyzetfelmérés eredményeire? Mi a megoldási javaslatunk
  az adott helyzetben? Mit fogunk csinálni a projektben?
• Melyek a saját szervezeti, illetve a potenciális partnerek kapacitásai (szakmai, pénzügyi ...)?

Mi legyen a szükségletelemzésben? Rövid összefoglalás a partnerek eltérő (és részben hasonló) nemzeti kontextusáról (pl. melyek nemzeti szinten a jó gyakorlatok a projekt témájával, a megoldandó problémával kapcsolatban; kik a főbb szakmai szereplők a területen; mi a projekt témájához kapcsolódó jogszabályok tartalma, melyek ezek erősségei, hiányosságai; melyek a kapcsolódó szakpolitikai ajánlások nemzeti szinten; befolyásolják-e az általunk kezelni kívánt problémát az oktatási rendszer sajátosságai, a helyi, tanulásmódszertani sajátosságok, megszokások, ha igen, akkor miben stb.). A nemzeti szinten elérhető jó gyakorlatok, releváns szakpolitikák, helyi sajátosságok tanulságainak összefoglaló bemutatása. A kutatás során azonosított szükségletek és igények részletesebb összegzése.

 5. Mikor reális a tervezett projekt és lehet jó a pályázat? 

• Ha megfelel a probléma súlyának,
• a partnerség igényeinek (saját szervezeti szükségleteinek),
• és tapasztalatainak (szakmai és projekttapasztalat).

 6. A pályázat jellege lehet 

• egymástól, illetve tapasztaltabbaktól tanulás – tapasztalatcsere,
• megoldási módok kifejlesztése, illetve átvétele – szellemi termék fejlesztése.

 

A szükségletelemzés eredményeinek megjelenése a pályázati anyagban

HOL KÖSZÖNNEK VISSZA AZ IGÉNYEK, SZÜKSÉGLETEK A PÁLYÁZATBAN?

 1. A projekt indoklásában, a célmeghatározásban 

• A projekt szakmai indoklásának, céljainak kapcsolódnia kell a beazonosított igényekhez/szükségletekhez.
• A célcsoport szükségleteinek, igényeinek bemutatásánál – releváns kutatásokkal, adatokkal, konkrétumokkal, következtetésekkel kell alátámasztani, hogy a probléma, a szükséglet valóban létezik.

 2. A partnerség összetételében 

• A partnerek lefedik a probléma megoldásához szükséges szakmai területeket.
• Rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal, képesek a tevékenységek megvalósítására.
• Lehetőség szerint nem szükséges alvállalkozói közreműködés.

 3. A tervezett projekt feladattervében 

• A probléma megoldásához szükséges tervezett tevékenységek jól átgondoltak, logikusan épülnek egymásra és elvezetnek a célok eléréséhez.
• A projekt minőségbiztosítása alátámasztja a tevékenységek hatásosságát.

 4. A várt eredményekben – termékekben 

• A szükségletek kielégítésére válaszolnak a termékek.
• A megoldandó probléma által érintett célcsoport(ok) visszajelzéseit, értékeléseit gyűjtjük, azok tanulságait beépítjük a projekttermék(ek)be.

 5. A várt hatásban és a fenntarthatóságban 

• Lépünk-e előre a kiinduló problémák megoldásában? Elérjük-e a projekttel a kitűzött célokat? (hatásmérés)
• A fenntartható eredmények képesek a tervezett változások elérésére, a problémák megoldására?

Összeállította:
KERN-BETHLENI ZSUZSANNA és ASHLOCK-KÉTHELYI ESZTER
Tempus Közalapítvány, Erasmus+ Programiroda

Utolsó módosítás: 2019.05.23.