Szükségletelemzés lépésről lépésre

2018.12.19.

Magazin | Felnőtt tanulás, Szakképzés, Köznevelés

Gyakorlati tanácsok az Erasmus + KA2 stratégiai partnerségi projektek kezdeményezőinek

Projektünk előkészítésének vannak elengedhetetlen lépcsőfokai. Ezek közül az egyik a reális helyzetkép felmérése, más néven a szükségletelemzés elkészítése, ami gyakorlatilag projektünk szakmai megalapozása. Ez a szakmai elemzés indokolja mindazt, amit a projektben szeretnénk megvalósítani, amire a finanszírozást kérjük, ezért elkészítését már a pályázatírás szakaszában el kell végeznünk.

MELYEK A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK A LÉPÉSEI?

 1. A problémák, szükségletek feltárása – alapozó szint 

  • A tapasztalt szükségletek első megfogalmazása, átfogó elemzése – problématérkép készítése.
  • Mérlegelés: Van-e megoldás nemzeti keretek között?
    • Ha igen, akkor nem az Erasmus+ program jelenti a megoldást.
    • Ha nincs, akkor jó helyen járunk, az Erasmus+ program nekünk való.

 2. Kik a jó partnerek? – „A jó partnerség már a fél projekt.” 

  • Szakmai partnerek felmérése nemzeti és nemzetközi szinten: ki dolgozik hasonló területen, küzd vagy érintett még a probléma által itthon, illetve a bevonni kívánt partnerországokban?
  • Döntő a partnerség tapasztalata és kapacitása.
  • Fedje le a szükséges szakmai területeket.
  • A konzorcium összetétele lehetőség szerint biztosítsa mindazokat a szakmai, módszertani és szervezési kompetenciákat, amelyek a sikeres megvalósításhoz szükségesek.
  • Oldalak, adatbázisok, pl.:

Amint kezd összeállni a közös probléma köré szerveződő partnerség, úgy továbbléphetünk a projekt közös szakmai megalapozása felé. Ez már egy elmélyült, elemző, összegző munka, amit nem tudunk megspórolni, hiszen gyakorlatilag ez lesz a projektünk indoklása. Minden, amit a projektben tervezünk, erre épül.

 3. A problémák, szükségletek feltárása és alátámasztása – haladó szint 

  • A problémák részletes feltérképezése, szükségletek beazonosítása és alátámasztása: a projekt szempontjából releváns kutatásokkal, tapasztalatokkal, szakpolitikai ajánlásokkal stb.
  • Ha nincs ilyen: a projekt témájával kapcsolatban saját kutatást kell végeznünk minden partnerország nemzeti viszonyainak (jó gyakorlatainak, szakpolitikáinak, erősségeinek, fejlődési pontjainak) feltárására, majd az eredményeket, tanulságokat, illetve az azonosított szükségleteket, igényeket összegeznünk kell a teljes partnerség szintjén, nemzetközi szinten.

 4. A projekt kereteinek kialakítása 

  • Fordítsuk át az azonosított problémákat célokká: a célok megfogalmazása
  • Azonosítsuk a célcsoportokat
  • Mi a konkrét, egyedi válaszunk a helyzetfelmérés eredményeire? Mi a megoldási javaslatunk
    az adott helyzetben? Mit fogunk csinálni a projektben?
  • Melyek a saját szervezeti, illetve a potenciális partnerek kapacitásai (szakmai, pénzügyi ...)?

Mi legyen a szükségletelemzésben?

  • Rövid összefoglalás a partnerek eltérő (és részben hasonló) nemzeti kontextusáról (pl. melyek nemzeti szinten a jó gyakorlatok a projekt témájával, a megoldandó problémával kapcsolatban; kik a főbb szakmai szereplők a területen; mi a projekt témájához kapcsolódó jogszabályok tartalma, melyek ezek erősségei, hiányosságai; melyek a kapcsolódó szakpolitikai ajánlások nemzeti szinten; befolyásolják-e az általunk kezelni kívánt problémát az oktatási rendszer sajátosságai, a helyi, tanulásmódszertani sajátosságok, megszokások, ha igen, akkor miben stb.).
  • A nemzeti szinten elérhető jó gyakorlatok, releváns szakpolitikák, helyi sajátosságok tanulságainak összefoglaló bemutatása.
  • A kutatás során azonosított szükségletek és igények részletesebb összegzése.

 5. Mikor reális a tervezett projekt és lehet jó a pályázat? 

  • Ha megfelel a probléma súlyának,
  • a partnerség igényeinek (saját szervezeti szükségleteinek),
  • és tapasztalatainak (szakmai és projekttapasztalat).

 6. A pályázat jellege lehet 

  • egymástól, illetve tapasztaltabbaktól tanulás – tapasztalatcsere,
  • megoldási módok kifejlesztése, illetve átvétele – szellemi termék fejlesztése.

 

A szükségletelemzés eredményeinek megjelenése a pályázati anyagban

HOL KÖSZÖNNEK VISSZA AZ IGÉNYEK, SZÜKSÉGLETEK A PÁLYÁZATBAN?

 1. A projekt indoklásában, a célmeghatározásban 

  • A projekt szakmai indoklásának, céljainak kapcsolódnia kell a beazonosított igényekhez/szükségletekhez.
  • A célcsoport szükségleteinek, igényeinek bemutatásánál – releváns kutatásokkal, adatokkal, konkrétumokkal, következtetésekkel kell alátámasztani, hogy a probléma, a szükséglet valóban létezik.

 2. A partnerség összetételében 

  • A partnerek lefedik a probléma megoldásához szükséges szakmai területeket.
  • Rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal, képesek a tevékenységek megvalósítására.
  • Lehetőség szerint nem szükséges alvállalkozói közreműködés.

 3. A tervezett projekt feladattervében 

  • A probléma megoldásához szükséges tervezett tevékenységek jól átgondoltak, logikusan épülnek egymásra és elvezetnek a célok eléréséhez.
  • A projekt minőségbiztosítása alátámasztja a tevékenységek hatásosságát.

 4. A várt eredményekben – termékekben 

  • A szükségletek kielégítésére válaszolnak a termékek.
  • A megoldandó probléma által érintett célcsoport(ok) visszajelzéseit, értékeléseit gyűjtjük, azok tanulságait beépítjük a projekttermék(ek)be.

 5. A várt hatásban és a fenntarthatóságban 

  • Lépünk-e előre a kiinduló problémák megoldásában? Elérjük-e a projekttel a kitűzött célokat? (hatásmérés)
  • A fenntartható eredmények képesek a tervezett változások elérésére, a problémák megoldására?

Összeállította:
KERN-BETHLENI ZSUZSANNA és ASHLOCK-KÉTHELYI ESZTER
Tempus Közalapítvány, Erasmus+ Programiroda

Utolsó módosítás: 2018.12.19.