A tanulás és tanítás szabadsága - Élményalapú tanulás

2019.05.27.

Magazin | Köznevelés

Sokféle módon meg lehet magyarázni az élményalapú, más szóval tapasztalati tanulást, de valószínűleg a legegyszerűbb cselekvés általi (learning by doing), saját élményű tanulásként meghatározni.

Napjainkban maga a szó (élmény, élményalapú) az életünk legtöbb területén megjelenik, szó sincs arról, hogy kizárólag a tanulás, tanítás, oktatás, nevelés területén találkoznánk vele, mint valami szűk réteg számára érthető szakszóval vagy módszertannal. A gazdaság egyik kulcsfogalma, a vásárlók, fogyasztók megnyerésének varázsszava, az érdeklődés és motiváció felkeltésének kulcsszava.

Ugyanez a jelenség figyelhető meg az oktatás, nevelés területén is, ahol a legégetőbb kérdés a tanuló érdeklődésének, tanulási vágyának, motivációjának felkeltése, illetve a legmagasabb tanulási teljesítmény eléréséhez való hozzásegítése.

Az élménypedagógia gyökerei John Dewey oktatásfilozófus-pedagógus munkásságáig nyúlnak vissza. Dewey úgy vélte, hogy mindenfajta tanítás-tanulási folyamat középpontjában a tanuló saját élményének kell állnia. Ezen nézetei nagy hatással voltak többek között Kurt Hahn német pedagógusra, illetve Carl Rogers (személyközpontú iskola) vagy Csíkszentmihályi Mihály (flow elmélet) pszichológusokra is. Dewey volt az első, aki a projektmódszer alkalmazásával a gyerek közvetlen tapasztalatát a megismerés fő forrásának, lehetséges kiindulópontjának tekintette.

A felsorolásból is érzékelhető, hogy milyen szerteágazó területeken jelenik meg az élményalapú megközelítés. Az oktatás mindenkori célja valamilyen tudás átadása és a tudás belsővé válásának támogatása. A hagyományos oktatás vagy a modern módszerek hasonlóképpen gondolkodnak az oktatás céljáról. A különbség talán abban a legnyilvánvalóbb, hogy az élményalapú tanulásra építő módszerek a közvetlen tapasztalat hatékony tanító erejét aknázzák ki, és a szubjektív megélés feldolgozásával teszik az élményeket, a tanulást maradandóvá. Mondhatjuk úgy is, hogy sokkal jobban építenek az agy egyik működési jellemzőjére, miszerint az emlékek megőrzése hatékonyabb, ha az emlékhez pozitív érzések kapcsolódnak. Amikor a tanulási folyamat új ismeretei össze tudnak kapcsolódni egy megfelelő élménnyel, az nagyban segíti a tudás elmélyülését és későbbi felidézését.

A fentiek alapján nem járnak rossz úton, ha eszükbe jutnak az interkulturális nevelés, tanítási dráma, kooperatív tanulás, projektmódszer, felfedezéses tanulás, STEM, művészeti nevelés, médiapedagógia módszerei, vagy akár a „szórakoztatva tanítás” (edutainment) és játékosítás (gamification) fogalmak mint az élményalapú tanulás és tanítás valamilyen formái.

Az Erasmus+ projektek területén szerzett tapasztalataink alapján elmondhatjuk azt is, hogy az élményalapú tanulás a felnőttek, szakemberek csoportjaiban is hasonlóképpen teszi eredményessé a több országból érkező szakemberek tanulását és együttműködését. A Pressley Ridge Alapítvány, a Leuven-i Egyetem és a Jeudgweis holland szervezet együttműködésében megvalósult élményalapú projekt zárását követően a partnerek elsősorban az együttműködési folyamat rendszeres értékelését és a tapasztalatok beépítését jelölték meg a siker kulcsának.

Fontos tudni, hogy az élményalapú tanulás hatékonysága a szakemberek esetében tovább növelhető akkor, ha ún. gyerekrészvételi (children’s participation, Roger A. Hart) komponenssel gazdagítjuk a programot. A gyerekrészvételi programok során lehetővé tesszük, hogy a tanulási folyamatban részt vevő szakemberek találkozzanak és együtt dolgozzanak a projekt célcsoportját alkotó, a saját életüket érintő témákban szakértő gyerekekkel és fiatalokkal.

RÓZSA MÓNIKA
pszichológus, élménypedagógiai tréner
Pressley Ridge Magyarország Alapítvány

  A Pályázati Pavilon 2019. tavaszi számában további cikkeket olvashat az élményalapú tanulás
módszereiről különböző oktatási szektorokban. 

Utolsó módosítás: 2019.05.27.