Egy diploma, több ország: bemutatkozik az Európai egyetemek kezdeményezés

2019.06.06.

Magazin | Felsőoktatás

Húsz évvel a bolognai folyamat bevezetése után az Európai Bizottság 2018 őszén egy új kezdeményezést indított útjára, amelynek távlati célja, hogy olyan országhatárokon átívelő európai campusokat hozzon létre, ahol semmi sem szab gátat a hallgatók, oktatók és munkatársak fizikai vagy virtuális mobilitásának.

Egy diploma, több ország: bemutatkozik az Európai egyetemek kezdeményezés

 A gondolatot  először Emmanuel Macron francia elnök fogalmazta meg 2017 végén, az Erasmus program 30 éves jubileumának évében, az európai együttműködés, identitás és kultúra erősítése érdekében.

 Az Európai egyetemek  első, kísérleti jellegű felhívására ez év februárjában több mint félszáz pályázat érkezett, amelyekben az ún. „szövetségek” felvázolták az elképzeléseiket arról, hogyan lehetne valóban a mindennapok részéve tenni a mobilitást, valamint összehangolni az egyetemek működését, például a kutatásokat, az adminisztrációt és a szolgáltatásokat. Közülük az Európai Bizottság tizenkét pályázatot fog kiválasztani, amelyeket mentorálással segít, és az így nyert tapasztalatokat hasznosítja a következő pályázati fordulókban. Ha az elképzelések megvalósulnak, 2025-re Európa-szerte húsz olyan nemzetközi campus fog működni, ahol a diákoknak és az oktatóknak soha nem tapasztalt szabadsága lesz abban, hogy eldönthessék, mit és hol tanuljanak, oktassanak vagy kutassanak.

 A pályázók  között számos magyar intézmény is képviselteti magát, közülük az Eötvös Loránd Tudományegyetemet kérdeztük meg a tapasztalatairól. Az ELTE négy másik egyetemmel együtt (Barcelonai Egyetem, Montpellier-i Egyetem, Trinity College Dublin, Utrechti Egyetem) a CHARM-EU (CHallenge-driven, Accessible, Research-based, Mobile European University) szövetséggel pályázott. A fenntarthatóság jegyében kialakítandó új intézményi struktúrában a kutatóegyetemi hagyományokra építve olyan szakembereket terveznek képezni, akik a 21. század globális környezeti és társadalmi kihívásaira keresnek megoldásokat. Ez az egyetem széles körben lesz hozzáférhető, motorja pedig a bolognai folyamat elvének kiteljesítése, a személyre szabott mobilitás.

 Egy ilyen nagyívű elképzelés  kivitelezése számtalan kérdést vet fel, ezért nem várható, hogy egyik napról a másikra váljon valóra. Az egyik fő kihívás a szabad mobilitás alapelvének összehangolása az egyes tagegyetemek és országok akkreditációs rendszerével, szabályaival. A megvalósítást figyelemmel kísérő szakemberek igyekeznek majd segítséget nyújtani a kihívások leküzdésében.

 Ha az Európai Bizottság támogatja  a koncepciót, a következő három év elsődleges célja az lesz, hogy lépésről lépésre kidolgozzák az új intézmény formabontó struktúráját. A társuló egyetemek által kiválasztott területeken – mint például egészségtudományok, digitalizáció, fenntartható fejlődés vagy inkluzív társadalom – először összehangolják a meglévő kurzusokat és kutatásokat, míg hosszú távon új programok közös kidolgozása a cél. A létrehozandó kurzuskínálat épít a partnerek erősségeire, amelyek az ELTE esetében egyebek mellett a mesterséges intelligencia, a biotechnológia, a környezettudomány, az örökségvédelem, a nemzetközi gazdaság és jog, az addiktológia és a neveléstudományok. Az első diákokat és oktatókat várhatóan a 2021/2022-es tanévben vonják be a projektbe, ekkor még kísérleti jelleggel.

 Az Európai Bizottság döntése  idén júliusban várható, a kiválasztott projektek pedig szeptember és december között indulnak. Túlzás nélkül állítható, hogy ez az új képzési forma mérföldkövet jelenthet az európai felsőoktatás számára, és új fejezetet nyithat az érintett intézmények történetében.

Magyar részvételű benyújtott pályázatok 
(szövetség neve, magyar résztvevő)

1. CHARM-EU (Reconciling Humanity with the Planet) • Eötvös Loránd Tudományegyetem
2. EELISA (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance) • Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
3. CIVICA (European University of Social Sciences) • Közép-Európai Egyetem
4. European Digital UniverCity (EDUC) • Pécsi Tudományegyetem

Összeállította: CSONKA VIKTÓRIA
Tempus Közalapítvány, Felsőoktatási egység

Külön köszönet a cikk megírásában nyújtott segítségükért az ELTE munkatársainak, 
Öhler Katalinnak, Szontágh Anikónak és Dr. Takó Ferencnek.

 

  A Pályázati Pavilon 2019. tavaszi számában további cikkeket olvashat az élményalapú tanulás
módszereiről különböző oktatási szektorokban. 

Utolsó módosítás: 2019.06.06.