A finn csoda bennfenteseként - A pedagógiai környezet rejtett lehetőségei

2019.09.18.

Magazin | Köznevelés, Felsőoktatás

A „finn csoda” sokat emlegetett fogalom, ha a különleges, jól működő pedagógiai módszerekről beszélünk. De vajon mennyire érhető tetten a gyakorlatban a szakirodalom által felvázolt világ?

Budán Dávid pedagógia szakos hallgatónak a Campus Mundi ösztöndíjjal alkalma nyílt egy hétre beleolvadni a finnországi Jyvaskyla Christian School mindennapjaiba. Belülről figyelhette meg, milyen módszereket, metodikákat alkalmaznak, és hogy mitől működik ilyen jól a híres finn módszer. Ott szerzett tapasztalataiból írt tanulmánya a Tudományos eredmények a nagyvilágból című kötetben is megjelent.


Egy finnorsz
ági tanulmányút margójára – A pedagógiai környezet jelentősége című tanulmányában Budán Dávid a pedagógiai környezet jelentőségét állította a középpontba. Kutatásának fókuszában az állt, hogy az iskolában elhelyezett különböző sporteszközök hogyan motiválhatják a diákokat, illetve hogy ebben milyen szerepe van a pedagógusnak.

A Campus Mundi ösztöndíjas időszak alatt abban a kiváltságban volt része, hogy a Global Teacher Prize 50 legjobb pedagógusa között szereplő Jukka Sinnemakivel is volt alkalma szakmai beszélgetéseket folytatni. A vele és a többi finn pedagógussal készített interjúk, valamint a tanórai megfigyelés által tapasztaltak alapján, Budán Dávid tanulmányában az intézményen kívüli pedagógiai környezettől halad az intézményen belüli felé, figyelembe véve az iskolaépület, a közösségi terek, illetve az osztályterem dekorációját és felszereltségét.

A Jyväskylä Christian School pedagógusai számára a legfontosabb a kooperáció és a szociális kompetenciák fejlesztése. Ezt támogatja a közösségi térelrendezés, mely lehetővé teszi, hogy a tanulók és oktatók olyan pedagógiai környezetben tölthessék a napjukat, ahol szabadidejükben mind egyedül, mind társas környezetben van lehetőség a kikapcsolódásra, feltöltődésre. Ezt kanapék, alkotó sarkok, pingpong- és biliárdasztalok, valamint húzódzkodók támogatják. Budán Dávid a sporteszközök gyermekek motivációjára gyakorolt hatását Jukka Sinnemäki osztályában figyelte meg.

A vizsgált intézményben nemcsak az osztálytermeket, de az aulát, a folyosókat és a közös tereket is bordásfallal, futópadokkal és húzódzkodókkal szerelték föl. A spottevékenyégekben való részvétel fakultatív volt, de a vizsgált időszakban folyamatosan növekedett mind a diákok teljesítménye, mind a játékos feladatokban résztvevők aránya. Ebből is látszik, hogy hogyan vonhatók be a fiatalok egymás segítésével, egymást motiválva egy adott munkafolyamatba.

Jukka Sinnemäki másfél éves (2016 novemberétől 2018 márciusáig tartó) kutatásai, valamint Budán Dávid személyes látogatása alkalmával végzett vizsgálatai alapján kiderül, hogy az intézményen belüli kreatív pedagógiai környezetnek igen komoly hatása van a motivációra. Ennek hosszú távú fenntartásáról a fokozatos, de folyamatos és mérhető fejlődési lehetőség gondoskodott. Az első mérés alkalmával a részt vevő tanulók összesen 56 ismétlést tudtak végrehajtani a sporteszközökön, míg az utolsó mérés alkalmával ez a szám már 289 volt.

Fontos megemlíteni, hogy a húzódzkodás Jukka Sinnemäki saját ötlete volt, ami azért is tudott ilyen jól működni, mert ő egy sportos beállítottságú tanár, így ez egyben az ő érdeklődési területe is. A pedagógus hitelessége elengedhetetlen eleme ennek a módszernek. Épp ezért Budán Dávid szerint, ha ugyanezt a kreatív pedagógiai környezetet vezetnénk be a sporteszközökkel egy hazai iskolában, nem biztos, hogy hasonló eredmények születnének. Ő friss pedagógusként éppen ezért a saját érdeklődésének megfelelő témákat választott a diákok motiválására: robotikát és csillagászatot, előbbit egy európai uniós pályázatnak köszönhetően sikerült megvalósítania intézményében. A támogatásnak köszönhetően infokommunikációs eszközökkel tudják fakultatív program keretében elsajátítani elsős diákokkal a robotika alapjait. A csillagászatot saját hobbijaként definiáló Dávid minden héten tanóra utáni érdekességekként tálalja a friss híreket az űrkutatás világából az osztályoknak. Ez a téma olyannyira megragadta a diákok fantáziáját, hogy az egyik kisdiák naprendszernek öltözött farsangon. Budán Dávid szerint a gyakorlati kutatás által bizonyított eredményekre támaszkodva kimondható, hogy azok a pedagógusok, akik megfelelő figyelmet fordítanak a gyermekek megismerésére, tanulóik attribútumainak, motivációinak felkutatására, és ezeknek megfelelően alakítják a pedagógiai környezetüket, azok sikeresebben motiválva, jobb tanulmányi eredményeket érnek el.

Vizsgálatainak célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a kreatív, igényes és céltudatosan használható pedagógiai környezet szervezésére és használatára. Ennek tárgyi-fizikai oldala mellett azonban a pedagógus is fontos motiváló faktor, aki elengedhetetlen a sikerhez.

A „finn csoda” Dávid szerint egy lehetőség, mely a bátor kockázatvállalás, a kísérletezés és a gyermekközpontúság értékes keveredésében lelhető fel. Titka nem csak a pedagógiai módszerekben, de az oktatáspolitikában is rejlik. Amikor egy pedagógus hiteles tud lenni valamiben – bármiben –, ezt beviszi az iskolába és megteremti a lehetőséget a tanulóinak is, akkor a motivált tanulás, valamint a fejlődés szinte garantált. A pedagógus azért tud sikert elérni a tárgyi-fizikai környezet megváltoztatásával, mert önmagát is belevonja. Van, aki sporttal, van, aki kertészkedéssel, és van, aki csillagászattal.

DEME FELÍCIA
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

 

  A Pályázati Pavilon 2019. tavaszi számában további cikkeket olvashat az élményalapú tanulás
módszereiről különböző oktatási szektorokban. 

Utolsó módosítás: 2019.09.26.