Intézet helyett családias környezetben

2020.01.27.

Projekttükör | Civil szervezet, Felsőoktatás

Önállóan lakni, döntéseket hozni, valódi közösségben élni. Ez számunkra, épek számára természetes, fogyatékkal élő társaink számára viszont egyáltalán nem. Az Erasmus+ program keretében megvalósított PODIUM projektben kidolgozott képzési anyagok és kiképzett szakemberek őket segítik.

Intézményi férőhely kiváltás. Elsőre nagyon hivatalosan hangzik, de valójában azt jelenti, hogy ennek révén a fogyatékkal élő emberek nagylétszámú, olykor akár hétszáz fős, bentlakásos intézetek helyett kisebb, családiasabb otthonra lelhetnek. Ehhez nemcsak a fizikai környezetet kell megteremteni, hanem olyan felkészült szakemberekre is szükség van, akik a nemzetközi jó gyakorlatokat és tapasztalatokat ismerve, a szükséges szemléletváltással és szakmai tudással felvértezve, a folyamat egészét átlátva tudják irányítani egy-egy nagyobb intézmény kiváltását.

A PODIUM projekt a fenti céllal, nemzetközi összefogással valósult meg 2015 és 2018 között. Az Erasmus+ program támogatásával a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK)*, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és Társadalomtudományi Kar magyar, szerb, szlovén, román és dán szakemberek közös munkáját indította el. Az első lépés azoknak a trénereknek a képzése volt, akik az intézményi férőhely kiváltásban részt vevő kollégákat készítik fel.

A projekt keretében intézményi férőhely-kiváltási menedzserek képzésére került sor a négy partnerországban. A pilotképzéseket egy részletes képzési anyag kidolgozása, majd ennek a mindegyik országra történő adaptálása előzte meg, amelyben valamennyi partner részt vállalt. A dán partnerszervezet – mivel a közép-európai régióval ellentétben, a területen immár több évtizedes gyakorlattal rendelkezik – a képzők képzése keretében felvértezte a trénereket a megfelelő szakmai kompetenciákkal és szemlélettel, így az első intézményi férőhely-kiváltási menedzserek már meg is kapták okleveleiket.

Magyarországon a konzorciumi vezető FSZK a felnőttképzésben akkreditált képzés keretében 20 kiváltási menedzsert képzett ki, akik a további képzések, valamint a hazai férőhely-kiváltási folyamat zászlóvivői lehetnek.

Emellett a jövő nemzedék szakemberei – leendő gyógypedagógusok és szociálpedagógusok – az ELTE-n szerezhetik meg a kiváltási folyamathoz elengedhetetlen tudást és szemléletet: a „Támogatott lakhatás elmélete és gyakorlata” című kurzust az első szemeszterben, még a projekt megvalósítási ideje alatt, 31 hallgató végezte el.

A külföldi konzorciumi partnereknél, az FSZK magyarországi képzéséhez hasonlóan Szlovéniában, Szerbiában és Romániában is 20-20-20 fő kiváltási menedzser képzése valósult meg a PODIUM projekt keretében.


KISZOLGÁLÓ ATTITŰD HELYETT TÁMOGATÓ SZEMLÉLETRE VAN SZÜKSÉG

Hogy jobban megérthessük a téma jelentőségét, dr. Sziklai István egyetemi adjunktust, a magyarországi szociális intézményi férőhely-kiváltási folyamat szakértőjét a szakmai-módszertani háttérről kérdeztem. 

Hány fogyatékos ember él ma intézményben hazánkban?

A KSH 2017-es adatai szerint több mint 24 000 fogyatékos személy él valamilyen intézményben. Az ötven férőhelynél nagyobb intézetek száma közel 160. Ezekben átlagosan 90-115-en laknak, de a legnagyobb szociális intézetben például több mint 700 ember él együtt! Nem is kérdés, hogy azok a kiváltási program során kialakított családi házak, lakások, amelyekben jellemzően 12 ember lakik együtt, mennyivel komfortosabbak, és mennyivel nagyobb önállóságot biztosítanak az ott élők számára.

Ez a szakemberektől milyen, a korábbiaktól eltérő kompetenciákat igényel?

A kiváltás maguktól a szakemberektől is nagyobb önállóságot, a támogatott személy szándékának, motivációinak jobb megismerését igényli. A gondozói, a fogyatékos embert kiszolgáló attitűd helyett egy támogató, a megmaradt képességekre, készségekre építő, azokat szinten tartó, illetve fejlesztő, erőteljesebb szemléletre van szükség.

Szükség volt-e szemléletváltásra a szakmán belül?

A fogyatékosságügy területén dolgozó szakemberek régóta elkötelezettek a kiváltás mellett. Számukra épp az attitűdváltás jelenti a kihívást, ezért is van szükség a képzésükre. Itt jön képbe a PODIUM projekt azért, hogy a kollégák a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat megismerjék, a tapasztalatokat folyamatosan megosszák egymással. 

Egy fogyatékkal élő számára az intézményen kívüli élet milyen változásokat, lehetőségeket hozhat?

Egy zártabb, intézeti körülmények között szocializálódott fogyatékos ember számára nagyon sok minden, például a közösségi közlekedés használata, a bevásárlás, a hivatalos ügyek intézése mind-mind nagyrészt az újdonság erejével hat. És a társas viszonyaik is megváltoznak: a szomszédokkal, a befogadó települések lakóival több és más lesz a kapcsolatuk. A szakemberek ezekre természetesen mind igyekeznek felkészíteni a lakókat. A kiköltözöttek számára kinyílik a világ, s rendkívül örömteli látnunk ezeknek a legapróbb, hétköznapi megnyilvánulásait: néha „csak” abban, hogy egyszerűen szabadabban mozognak, máskor meg abban, amikor például munkába állnak.
 

ÖTLETEKET MERÍTENI MÁS ORSZÁGOK PÉLDÁIBÓL

A PODIUM projekt utóhatásáról Losoncz Mária és Cserti-Szauer Csilla, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai így nyilatkoztak:

„A projekt keretében lehetőséget kaptunk arra, hogy a fogyatékosságügy egyik legfontosabb kérdéséről: az önrendelkező életről – benne a támogatott döntéshozatallal és támogatott lakhatással – célzott és modern tananyagokat fejlesszünk ki. Hozzáadott érték, hogy az ELTE két kara szoros együttműködésben, két szakterület közös nyelvhasználatának a kialakításával dolgozik együtt azóta is.”

Dániában már évtizedek óta foglalkoznak az intézményi férőhely kiváltással. Azt, hogy ők milyen jó gyakorlatokat osztottak meg a többi résztvevővel, Borbás Bálinttól, az FSZK munkatársától, a PODIUM projekt koordinátorától kérdeztem, aki Szentkatolnay Miklóssal együtt munkálkodott a siker érdekében:

„A projekt során sokszor irigyeltük a dán szakembereket, mert ami számunkra – Magyarországon vagy a környező országokban – még csak távoli víziónak tűnt a kiváltással kapcsolatban, az számukra mindennapi valóság. Másrészről megvan az előnye is annak, ha néhány lépés lemaradással követünk másokat, mert így az ő tapasztalataikból, nehézségeikből tanulva felesleges lépéseket, küzdelmeket spórolhatunk meg. A dán partner jóvoltából ugyanis nemcsak jó gyakorlatokat ismertünk meg, de azt is megosztották velünk, mi okozta az ottani kiváltási folyamat legelején a legnagyobb problémát: úgy költöztették ki a fogyatékos személyeket kisebb lakásokba, hogy a támogató szolgáltatások nem álltak még készen a környezetükben, ami nagyon súlyos következményekhez vezetett. Az ő példájukból tanulva a kiváltásban dolgozó hazai szakemberek – köztük a PODIUM projektben kiképzett, azóta a kiváltási folyamat tevékeny részeseivé váló kiváltási menedzserek – már figyelni tudnak erre.”

A kelet-közép-európai országokban sok helyen még gyerekcipőben jár ez a folyamat, ezért is fontosak a projektben elért eredmények. A konzorciumi partnerek kölcsönösen rengeteg jó példát osztottak meg egymással, melyeknek köszönhetően inspirációt és konkrét gyakorlati javaslatokat kaphattak egymástól saját nemzeti kiváltási folyamatuk, illetve szociális ellátórendszerük jobbítása érdekében.

 A projekt angol nyelvű oldala: fszk.hu/english/podium/

*Az intézmény neve időközben megváltozott: Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit KFT

SZERZŐ: SZEKERES P. MÓNIKA,
újságíró

Utolsó módosítás: 2020.01.28.