---

A 2025-re megvalósítandó cél az Európai Oktatási Térség, amelynek legfontosabb elemei:

• kiváló minőségű, a társadalmi-gazdasági háttértől független oktatás,
• a külföldi tanulásnak és képzésnek nincsenek akadályai,
• automatikus kölcsönös elismertetés,
• az innovatív és digitális képzés ösztönzése és új digitális oktatási cselekvési terv kidolgozása révén,
• az anyanyelven kívül két nyelv ismerete,
• erős európai identitástudat.

A fentiek megvalósításában kulcsszerepe lesz az Erasmus program következő (2021–2027), várhatóan lényegesen magasabb forrásból gazdálkodó szakaszának. Ahhoz azonban, hogy a modern kor mobilitási programja megfelelő minőségben és volumenben működhessen, elengedhetetlen a digitális tanulási lehetőségek, online kurzusok és közös tanulási platformok létrehozása, az adminisztrációs teendők csökkentése és egyszerűsítése, és egy közös, európai diákigazolvány kártya bevezetése. Az alábbiakban vázlatosan áttekintjük a következő Erasmus program tervezett digitális ökoszisztémáját és annak komponenseit.

Az Európai Diákigazolvány (European Student Card)

A fent említett célok elérésében az Európai Bizottság elképzelése szerint az Európai Diákigazolvány fontos szerepet játszik majd, egyrészt a hallgatói mobilitással kapcsolatos adminisztrációs teendők digitalizálásával és racionalizásával, másrészt azzal, hogy a kártya lehetővé teszi a campusok és egyéb szolgáltatások könnyebb és gyorsabb elérését. A 2018-ban lezárult European Student Card Initiative nevű projekt eredményeit használja fel a MyAcademicID projekt, ami a korábban sikeresen kifejlesztett és tesztelt digitális azonosítót köti majd össze az EU biztonságos hitelesítési és azonosítási módszereinek felhasználásával.

A projekt a felsőoktatási intézmények mobilitási koordinátorainak nyújtja a legnagyobb előnyt egy egyszerű közös belépési pont létrehozásával, amellyel a hallgatói mobilitás teljes folyamata a pályáztatástól a kreditelismerésig könnyedén menedzselhető. Lehetővé válik a hallgatók online azonosítása, valamint a hallgatók adatainak – beleértve a tanulmányi eredményeket is – egyszerű és biztonságos cseréje a felsőoktatási intézmények között. Az intézmények közötti szerződések kezelése is egyszerűvé válik, továbbá értesítések és emlékeztetők küldhetők a hallgatóknak.

A hallgatók számára az Erasmus+ mobilalkalmazással működő egyablakos ügyintézési rendszer fogja a legnagyobb előnyt jelenteni. Így mobilitási időszakuk minden adminisztratív lépését online tudják majd intézni a pályázástól a kreditelismerésig, valamint egyszerűbb lesz egy helyen megtalálniuk a sikeres külföldi mobilitásukhoz szükségük összes információt. Könnyedén kaphatnak online nyelvi támogatást, és csatlakozhatnak a fogadó intézményükben és annak környezetében zajló eseményekhez.

A cél az, hogy az Erasmus program következő szakaszában részt vevő valamennyi felsőoktatási intézmény 2021-re teljeskörűen megvalósítsa ezt a kezdeményezést, ezért az új ECHE pályázatban erre az intézményeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. A digitalizáció pillanatnyi állapota nem feltétele a charter elnyerésének, azonban a digitalizációs törekvések integrált részét kell képezzék az intézmény nemzetközi stratégiájának. Ezek megvalósítását a nemzeti irodák fogják az új Erasmus programban folyamatosan ellenőrizni.

Hogyan valósul meg a digitalizáció?

Az Európai Bizottság elsősorban a korábban már elkezdett, témába vágó projektek – Erasmus Without Paper (EWP), Erasmus+ Mobile App, MyAcademicID – továbbfejlesztésével, eredményeinek felhasználásával kívánja a digitalizáció folyamatát megvalósítani.

Az Erasmus+ Mobile App az EWP-hez kapcsolt hallgatók egységes belépőfelülete lesz. A MyAcademicID pedig a hallgatók biztonságos azonosítását és hozzáférését teszi lehetővé.

Az Erasmus Without Paper hálózat

Az EWP projekt célja a koordinátorok egységes belépőfelületének megvalósítása, az adminisztratív feladatok digitalizálása és a titkosított adatcsere megvalósítása. A felsőoktatási intézmények közti mobilitásokkal kapcsolatos kommunikáció-standardizálásra kidolgozott szabvány és eljárások minden felsőoktatási szereplő számára költségmentesen elérhetők.

A csatlakozásnak három lehetséges módja van:

• Intézményen belüli (saját fejlesztésű) rendszer: ebben az esetben az intézmények a szabadon elérhető és jól dokumentált szoftverkészlet segítségével maguk fejleszthetnek standardizált kommunikációs csatornát.
• Külső szolgáltató (mobilitás-menedzser) szoftvere: a kereskedelmi szereplők szintén hozzáférnek az EWP szoftverkészletéhez, így ők illesztik kész rendszereiket a kommunikációs láncba.
• Az EWP Dashboard használata: ez az ingyenes felület azért készült, hogy megkönnyítse a megfelelő infrastruktúrával még nem rendelkező intézmények részvételét.

Az EWP elemei folyamatosan épülnek be a rendszerbe, 2020-ban az intézményközi szerződések (IIAM) és az online tanulmányi szerződések, 2022-re a nomináció (a várható kiutazó hallgatók adatainak elküldése a fogadó félnek), 2023-ra pedig a tanulmányi átirat (Transcript of Record) megvalósítása várható.

Az intézményközi szerződéskezelő (Inter-Institutional Agreement Manager, IIAM)

2020 májusáig zajlik az EWP-ben az új intézményközi szerződések megvalósításának tesztelése. A tesztben bármely ECHE charterrel rendelkező felsőoktatási intézmény részt vehet. Az esetleges koncepcionális vagy technikai problémákra történő visszajelzésen kívül ez egy egyedülálló lehetőség az intézményeknek, hogy partnereikkel a digitalizációs törekvésekről is egyeztessenek.

Az online tanulmányi szerződés (Online Learning Agreement, OLA)

Az online tanulmányi szerződés (OLA) az EWP-ben már elérhető, használatát számos intézmény be is építette mobilitási eljárásai közé. 2021-re várható a szakmai gyakorlatokhoz kapcsolódó képzési szerződések megvalósítása is, és az elvárások szerint 2025-re minden mobilitásban részt vevő hallgatónak online kell tanulmányi szerződést kötnie.

A digitális változás egyben kulturális változás is

Látható, hogy a jövő mindenképp a mobilitások digitalizációját hozza. Természetes az is, hogy nem minden intézmény, nem minden résztvevő tudja ezeket a változásokat azonnal befogadni, megvalósítani, ezért az előírt folyamatok lépésről lépésre, az érintettekkel történő folyamatos egyeztetés mellett történnek meg. Minden esetben elegendő idő jut az intézményi stratégiák kialakítására, a felkészülésre. Az intézményeken belül fel kell azonban tenni néhány nehéz kérdést, amelyek megválaszolása, illetve a válaszok alapján készített belső stratégia segíthet a csatlakozás folyamatában:

• A nemzetközi irodák követik az eseményeket, és van digitális stratégiájuk?
• Az intézmények vezetése vajon tisztában van a várható irányokkal és követelményekkel?
• Az intézményi tanulmányi osztályok tisztában vannak a várható irányokkal és követelményekkel?
• Az intézményi informatikai infrastruktúra és tanulmányi rendszerek üzemeltetői tisztában vannak-e a várható irányokkal és követelményekkel, készítettek-e munkatervet?

A Tempus Közalapítvány folyamatosan informálja az elvárásokról és trendekről az érintetteket, de látni kell, hogy a fent említett törekvések csak az intézmények aktív részvételével valósíthatók meg. Úgy gondoljuk, hogy a munkatársak belső képzése, az információk belső disszeminációja segítheti a fejlődést. Természetesen a hallgatók meglátásaira is szükség van a tervezéshez, és a partnerekkel tudatni kell az intézmény digitalizációs terveit, valamint azt is, hogy irányukba is ez lesz az elvárás.

Látható, hogy sok feladat áll még előttünk, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, induljunk hát nyitottan a digitális mobilitások felé, ismerjük meg a feladatokat és az eszközöket, hogy alkalmazásukkal a jövő felsőoktatása még jobb minőségű lehessen!

Tóth Tibor
Tempus Közalapítvány, Felsőoktatási egység

A cikk a Pályázati Pavilon 2020. tavaszi számában jelent meg.

Utolsó módosítás: 2020.08.05.