Erasmus+ 2021-2027 - Állandóság és változás

2020.11.04.

Pályázat | Ifjúság, EU, Önkormányzatok, Szakképzés, Felnőtt tanulás, Civil szervezet, Köznevelés, Felsőoktatás

2021-ben indul az Erasmus+ program új szakasza. Milyen újdonságokat nyújt az Erasmus+ program a következő hét évben? Hogyan készülhetnek fel a pályázók az új programszakaszban való részvételre? Mit érdemes figyelembe venniük a magyar résztvevőknek?

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Verses István Erasmus+ programvezetővel.

Mikor lesznek elérhetők az első pályázati felhívások az új programban?

Az Erasmus+ következő szakaszára vonatkozó rendeletet az Európai Tanácsnak és Parlamentnek kell elfogadnia, ez teremti majd meg a program jogszabályi kereteit. A részletek kidolgozása még folyamatban van, a pályázati útmutatóról pedig az Európai Bizottság és a nemzeti irodák folyamatosan egyeztetnek. Ha minden jól megy, a felhívások várhatóan még ebben az évben elérhetőek lesznek a nyilvánosság és a pályázók számára.

Milyen beadási határidőkre lehet számítani?

A korábbiakban megszokottakhoz képest a beadási határidők valószínűleg egy hónappal tolódni fognak a következő évben, így a mobilitási pályázatokat várhatóan 2021 márciusában, a partnerségi pályázatokat pedig áprilisban kell majd benyújtani.

Ezek szerint megmaradnak a már jól ismert pályázattípusok az új programszakaszban?

Igen, a tervek szerint alapvetően nem fog változni a program felépítése. Továbbra is lesznek mobilitási és partnerségi pályázatok, és változatlanul az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén valósulhatnak meg együttműködések. Néhány változásra azért számítani kell, bár vannak még nyitott kérdések az új programmal kapcsolatban.

Lesznek újfajta pályázati lehetőségek is?

A tervek között szerepel, hogy a DiscoverEU kezdeményezés, ami már korábban elindult, az Erasmus+ program részévé váljon, de ebben az ügyben még nem született politikai konszenzus. A felsőoktatási szektorban néhány éve bevezetett Európán kívüli mobilitások kiterjesztése is várható az új programszakaszban. Emellett újdonság, hogy a mobilitási projektek keretében fogadó tevékenységet is lehet majd végezni; hangsúlyosabbá válik a diákok mobilitása; illetve a későbbiekben decentralizált – tehát a nemzeti irodák által koordinált – mobilitási projektekben is részt lehet venni a sport területén.

A pályázás folyamatát tekintve milyen újdonságok várhatók?

Az új programban lehetőség lesz az intézmények akkreditációjára a köznevelési, szakképzési, felnőtt tanulási és ifjúsági szektorban. Ezzel egyszerűsített módon pályázhatnak mobilitási tevékenységekre. A cél az, hogy azok az intézmények, szervezetek, amelyek rendszeresen pályáznak, és időről időre szeretnének külföldre küldeni pedagógusokat, diákokat, oktatókat, rendelkezzenek akkreditációval. Ez számukra könnyebbséget jelent majd az újbóli pályázásnál, ezért szeretnék is mindenkit biztatni, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

Már az első pályázati fordulóban is csak akkreditált intézmények vehetnek részt?

Nem, hagyományos módon is lehet pályázni. Sőt, a nemzetközi tapasztalattal még nem rendelkező intézmények és szervezetek számára a későbbiekben is megmarad a lehetősége annak, hogy normál módon pályázzanak. Ők úgynevezett egyszerű, kis léptékű mobilitásokban vehetnek részt, az azonban limitálva lesz, hogy hányszor lehet ilyen projektek megvalósítására pályázni. 

A kezdő pályázók is könnyen megtalálhatják majd a számításukat az új programban? 

Úgy épülnek fel a pályázattípusok, hogy el lehet jutni az 1-2 embert megmozgató, kis költségvetésű, egyszerűen megpályázható tevékenységektől a több éven át zajló, komplex, sokszereplős partnerségekig. Emellett számos online platform áll a pályázók rendelkezésére, mint például az eTwinning, a School Education Gateway vagy az EPALE, amelyek továbbra is támogatják az Erasmus+ programba való bekapcsolódást. Ezek az online kollaborációs eszközök nagy segítséget jelenthetnek azoknak, akik számára fontos a nemzetközi tapasztalatszerzés, de nem tudnak vagy nem szeretnének külföldre utazni.

Mindenki megtalálja a saját kapacitásainak, szakértelmének, tapasztalatának megfelelő lehetőségeket a programban, és ebben igyekszünk mi is minden segítséget megadni a pályázóknak.

Fontos hangsúlyozni, hogy továbbra is érdemes építeni a programra és számolni az Erasmus+ projektekkel. A tervek szerint a program költségvetése növekedni fog, ezzel együtt pedig a lehetőségek is bővülni fognak a következő időszakban.

Köznevelés

A köznevelés szektorban is várhatóak újdonságok az új Erasmus+ programszakaszban 2021-től, viszont van, ami nem változik: a következő ciklus fókuszában is a pedagógusok, intézményvezetők szakmai és személyes fejlődése, a társadalmi befogadás és diverzitás, valamint az innovatív pedagógiai módszerek alkalmazása maradt. Mindez kiegészül az európai zöld irányvonalon alapuló környezetvédelmi fenntarthatóság és az EU digitális stratégiájában foglalt újgenerációs technikák, illetve a digitális oktatás témáival.

A köznevelési mobilitások terén a rövid távú tanulói és tanári mobilitás jelent újdonságot, amelyben 6-12 hónapos időtartamú rövid távú mobilitási projektekre pályázhatnak az intézmények. Az új, kevésbé tapasztalt pályázóknak ez egyfajta belépő szintet jelenthet a programba. Míg a tapasztalt, hosszú távú terveket megfogalmazó intézmények számára az akkreditáció hoz új lehetőséget: automatizált pályázást biztosít, mivel az akkreditált intézmények időről időre támogatást igényelhetnek aktuálisan tervezett mobilitási projektjeik megvalósításához.

A köznevelési stratégiai partnerségek terén a kis léptékű partnerségek pályázattípusbiztosít lehetőséget az új, még tapasztalatlanpályázóknak, akik a 6-24 hónaposidőtartam alatt beléphetnek a nemzetköziegyüttműködések világába.

Felsőoktatás

Az új programszakaszban az eddig megszokott formában továbbra is elérhető lesz a hallgatói és oktatói mobilitás, azonban a vegyes, azaz részben fizikai mobilitás lehetőségének bevezetésével remélhetőleg még többen kapnak majd kedvet a pályázáshoz. Ez lehetővé teszi a rövid fizikai, illetve virtuális mobilitás kombinálását,ez utóbbi online kooperatív tanulás és csoportmunkaformájában valósulhat meg.

Újdonság lesz az is, hogy az eddig csakEurópán belüli mobilitásra pályázhatóKA103-as program keretén belül Európánkívüli országokkal is megvalósítható majdki- és beutazói mobilitás, így azok az intézményekis lehetőséget kapnak a nemzetközinyitásra, akik eddig KA107-es, Európán kívülimobilitási pályázattal nem rendelkeztek.

A PhD-hallgatók pályázati lehetőségei is bővülnek. Ők az új programszakaszbanmind oktatási/képzési, mind hallgatóistátuszukkal összefüggő – tehát hallgatói ésoktatói – tevékenységekre is jelentkezhetnekmajd, ez utóbbi során lehetőségük nyílik a rövidtávú mobilitási pályázatra is (mely eddigcsak oktatói státuszban volt elérhető).

Szakképzés

Mobilitási projektek

Az új programciklus legfőbb jellemzője, hogy a korábban alkalmazott projekt szempontú megközelítést átveszi a stratégiai szemlélet és tervezés. A tanulói, illetve tanári mobilitások az egyéni fejlesztésen túl eszközeivé válnak az egész intézményt érintő stratégiaalkotásnak, igazodva az intézményfejlesztési célokhoz. A következő ciklusban kétféle pályázattípus jelenik meg, megkülönböztetve haladó, illetve kezdő kategóriákat. A kezdő pályázók számára kidolgozott típus elősegíti, hogy átlátható és könnyen megismerhető legyen a pályázás egész folyamata. A rutinos, már tapasztalattal rendelkező pályázókat egy tanúsítvány alapú típus várja. Az úgynevezett Erasmus akkreditáció egyfajta automatizált pályázást tesz lehetővé a már gyakorlott intézmények számára. A tanúsítvány megszerzéséhez egy Erasmus tervet kell kidolgozni, amelyben a pályázó bemutatja hosszabb távú fejlesztési terveit, célokkal, ütemezéssel, tervezett tevékenységekkel. A fókusztémákat illetően ezúttal is hangsúlyos szerepet kap az inklúzió, a virtuális, illetve vegyes (részben fizikai) típusú mobilitás, a fenntarthatóság és a hálózatosodás.

Stratégiai partnerségek

A stratégiai partnerségek pályázattípus kapcsán előtérbe kerülnek a zöld megoldások. A megvalósításban érintett szervezeteknek és résztvevőknek környezetbarát megközelítéseket kell alkalmazniuk. A program ebben a típusban is biztosít lehetőséget a „kezdőknek”, a kis léptékű partnerségek pályázattípus révén. Ennek célja, hogy bővítse a pályázói kört annak érdekében, hogy minél több intézmény részesülhessen támogatásban, elindítva őket az európai szintű együttműködések útján, amely később a hosszú távú nemzetköziesítési stratégia részévé válhat.

Felnőtt tanulás

Ahogy az Erasmus+ többi szektora, úgy a felnőtt tanulás is megújul a 2021-től induló programciklusban.

Mobilitási projektek esetén várhatóan lehetőség lesz 6-12 hónapos időtartamú rövid távú mobilitási projektekre pályázni (ez egyfajta „belépő szint” lehet tapasztalatlanabb pályázóknak); a hosszú távú terveket megfogalmazó szervezetek pedig akkreditáció révén igényelhetnek időről időre támogatást aktuálisan tervezett mobilitási projektjeik megvalósításához. Előre láthatóan a támogatott tevékenységek sora is kiegészül: lehetőség lesz például előkészítő látogatások szervezésére, gyakornokok fogadására vagy olyan szakértők meghívására, akik a szervezet oktatási-képzési módszereit fejleszthetik. A partnerségek területén újítást jelent, hogy a 12-36 hónapos, nagyobb célkitűzésű projekttípus mellett várhatóan megjelenik a kisebb lélegzetvételű, 6-24 hónapos kis léptékű partnerségek is, amellyel a program azt hivatott elősegíteni, hogy kevésbé tapasztalt szervezetek is beléphessenek a nemzetközi együttműködések világába.

A célkitűzések között várhatóan a társadalmi befogadás, a fenntarthatóság és környezetvédelem, valamit a digitális oktatás támogatása szerepel majd.

Ifjúság

A 2021-től induló programciklusban újdonság az Erasmus akkreditáció, ami az ifjúsági területen elsősorban egy hosszú távú terv és stratégia létrehozását igényli a pályázóktól. Azoknak a szervezeteknek szól, akik készek olyan minőségű mobilitási projekteket megvalósítani, amelyek megfelelnek az Erasmus Ifjúságügyi Minőségi Elvárásoknak.

Új pályázattípus is elérhető lesz. Az ifjúsági párbeszéd projekteket váltja fel a részvételi projektek pályázattípus, ami az ifjúsági részvételt támogató rugalmas projekt formátum. Várhatóan az Erasmus+ program részévé válik a DiscoverEU kezdeményezés is, ám ezzel kapcsolatos végleges döntés még nem született.

Általánosságban elmondható, hogy 2021-től a terület fókuszába az ifjúságügyi szakpolitikai célok támogatása kerül. A program következő hét éve lefedi az Európai Unió 2019-2027 között hatályos Ifjúsági Stratégiáját, melynek irányelvei három kulcstéma köré épültek: kapcsolódás, elköteleződés, képessé tétel. A „kapcsolódás” a tapasztalatok, élmények megosztásáról, a szolidaritás megéléséről szól és elsősorban a mobilitási projekteken keresztül valósítható meg. Az „elköteleződés” főképp a fiatalok kulturális, gazdasági és közéletbe való bekapcsolódását jelenti. A „képessé tétel” pedig a fiatalok olyan eszközökkel való felruházása, melyekkel lehetőségük lesz megosztani nézeteiket, véleményüket a róluk szóló kérdésekben, és ez által változást elérni. Az ifjúsági projektek megfelelő katalizátorok lehetnek mindennek a megteremtéséhez.

A Stratégia mellékleteként jelenik meg a fiatalok által megfogalmazott tizenegy Ifjúsági Cél: a fiatalok összekapcsolása az EU-val, a nemek közötti egyenlőség, befogadó társadalmak, tájékoztatás és konstruktív párbeszéd, mentális egészség és jóllét, a vidéki fiatalok lehetőségeinek növelése, minőségi foglalkoztatás mindenkinek, minőségi tanulás, megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek, fenntartható zöld Európa, valamint ifjúsági szervezetek és európai programok. A célok mentén az Erasmus+ ifjúság projektjei is felépíthetőek. Az Európai Unió Ifjúsági Stratégiájáról és az Ifjúsági Célokról ezen a linken olvashat többet.

 

 

Utolsó módosítás: 2020.11.27.