Minőségi ifjúsági részvétel

2021.01.11.

Projekttükör | Ifjúság

A fiatalok és döntéshozók közti párbeszéd gyakorisága és minősége sok esetben gyerekcipőben jár. Pedig a fiatalok tudják, mire van szükségük: ha elköteleződnek egy ügy mellett, elképesztő eredményeket érhetnek el. Ez történt Egerben is, ahol az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat #TEger című Erasmus+ ifjúsági párbeszéd projektje nyomán maradandó változásokat tapasztalhat a város. A projektről Huszthy Boglárka koordinátorral beszélgettem.

A kezdetek

„Nagy hatással volt ránk, hogy a Városi Diáktanáccsal és az IFI PONT Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodával részt vettünk a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (GYIÖT) Közelítő projektjében, amin keresztül számos olyan impulzus ért a fiatalok részvételével kapcsolatban, amiket mi is szerettünk volna átültetni helyi szintre. Szerettük volna, ha a fiatalok érdekképviselete és annak minősége erősödik Egerben, és ezt követően megtartottuk a vÉLeMÉNY PIKNIK nevű rendezvényt, ahova már a diákönkormányzatok képviselőit is vártuk. Jó gyakorlatok és tapasztalatok cseréjével erősítettük a köztük és a Diáktanács közti együttműködést; utóbbi az egyik legaktívabb kortárs érdekvédelmi csatorna Egerben. A velük való munka kiemelten fontos volt, mert egy stabil rendszer kialakítása érdekében szükséges, hogy minél több fiatal véleménye kerüljön becsatornázásra. Mindezen tapasztalatok hatására terveztük meg a #TEger projektet, ami három fő lépésből állt.”

Nyitókonferencia képzés

„A nyitókonferencia képzés egy négynapos esemény volt, ami a GYIÖT szakmai facilitálásával valósult meg Felsőtárkányban. Ezen Diákönkormányzatok képviselői, az ő munkájukat patronáló tanárok, a téma iránt érdeklődő diákok és a projekt keretének köszönhetően hátrányos helyzetű fiatalok vettek részt. A képzésen összesen tizenhárom középiskola fiataljai voltak jelen.

Döntéshozókat is hívtunk: valamennyi részt vevő középiskola fenntartóját, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnökét és az összes önkormányzati képviselőt. A döntéshozók leültek egy asztal mellé, egyeztetettek egymás közt; érezni lehetett, hogy a politikai érdekek háttérbe szorultak, a jelenlévők meghallgatták a fiatalok ambícióit, megtapasztalták felelős és előremutató gondolkozásukat.

A képzésen a fiatalok megismerték a helyi érdekképviseleti csatornákat, azt hogy hogyan tudják kifejezni a véleményüket, mit jelent a partnerség, és milyen problémamegoldó modellek állnak rendelkezésükre. Kidolgozták, hogy iskolai szinten milyen problémákkal szembesülnek, ilyen téma volt például a DÖK hatékonyságának növelése vagy az iskolai közösségi élet fejlesztése. A következő nap az iskola falain kívülre lépve, a városi problémákat térképezték fel, fogalmazták meg: felmerült az ifjúsági közösségi tér hiánya, a közterületek tisztasága vagy a nem biztonságos gyalogátkelő hely az iskola környékén. Olyanok is voltak, akik globális szintű problémát hoztak be, mint a lelki egészség vagy a cyberbullying. A közös munkával ledőltek a falak az iskolák között is, megszűntek az előítéletek.

Gondolataikat bemutatták a döntéshozóknak, akik nyitott füllel hallgatták őket, és már helyben megfogalmaztak releváns javaslatokat. Mindenkire pozitív hatással volt a találkozó: többen jelezték, hogy visszanyerték bizalmukat arra nézve, hogy érdemes véleményüket kifejezni, illetve ennek a kezdeti lépésnek az eredménye lett a fokozott rendőri ellenőrzés is az említett gyalogátkelő helynél.”

Párbeszédnapok

„A projekt második lépéseként tizenhat középiskolai és városi párbeszédnap valósult meg a képzésen kiválasztott témák mentén. A fiatalok minden alkalommal önkéntes alapon vehettek részt a folyamatban, volt ahol egy teljes tanítási napot szántak erre, volt ahol a mozit bérelték ki és tartottak gondolatébresztő vetítéseket az iskolai csoportoknak. A városi párbeszédnapon a fiatalokat érintő városi fejlesztések kerültek bemutatásra, amiket a jelen levő fiatalok véleményezhettek. 

A fiatalok rengeteg energiát fektettek egy-egy alkalom megszervezésbe; volt olyan középiskola, ahol a DÖK megkérdezte a teljes diákságot, hogy mivel lenne érdemes foglalkozni a párbeszédnapon. Olyan témák merültek fel mint a közlekedés miatti rendszeres reggeli késések és az iskolabüfé ár-érték aránya. Utóbbi feldolgozásához a diákok készítettek egy teljes összehasonlító elemzést, aminek keretében végigjártak 5-6 iskolai büfét, és összehasonlították azok árait és minőségét az övékkel. A párbeszédnapra meghívták a Közlekedési Vállalat vezetőjét, az iskolabüfé tulajdonosát, az iskola fenntartóját és az iskolaigazgatót, majd nekik prezentálták meglátásaikat. Döntéshozói oldalról ennek hatására születtek ígéretek, de születtek tettek is. A tömegközlekedés például helyreállt két hónapra, de utána sajnos újból jelentkeztek a problémák. Ugyanakkor hiszem, hogy mindezzel a fiatalok megtapasztalhatták: van ereje az ilyen jellegű párbeszédnek, és tudnak hatást elérni vele.”

A projekt zárása és néhány nem várt eredmény

„A projekt utolsó lépéseként, hagyományteremtő szándékkal szerveztük meg a Városi Ifjúsági Fórumot. Itt a GYIÖT vitte a szakmai megvalósítást, délután pedig megtartottuk a Tanévzáró Fesztivált, ahol a projekt eredményeit mutattuk be.

A DÖK-ök esetében látható változás a saját szerepük újradefiniálása. Átértékelődött a felelősségük; olyan eszközöket kaptak a kezükbe, amelyekkel bekapcsolhatják a fiatalok véleményét a róluk szóló párbeszédbe az iskolán belül. Van, ahol az iskolavezetés nehezebben szembesül azzal, hogy probléma van az intézményben és kéne tenni valamit. A DÖK-ökkel azzal is foglalkoztunk, hogyan lehetne ezen segíteni és miként lépjenek fel ők egy ilyen helyzetben.

Számításainkat felülmúló eredmény a fiatalok és az Önkormányzat közötti párbeszéd oly mértékű erősödése, hogy a fiatalok a város jövőjét meghatározó fórumokra is meghívást kaptak, amire korábban nem volt példa. A helyi ifjúsági politika célkitűzéseit a hat évre szóló Gyermek és Ifjúsági Koncepció tartalmazza, az ezek mentén vállalt feladatokat, valamint a projekt során elhangzott igényeket és javaslatokat pedig a Cselekvési Terv foglalja össze.

A fiatalok intenzíven fejezték ki igényüket egy ifjúsági közösségi térre, valamint extrémsport-pályára, és több ízben került sor erre vonatkozóan párbeszédre a döntéshozókkal. Az extrém sportpark kiépítése emiatt prioritást élvez a döntéshozásban. Érdekes tapasztalás volt, hogy a témával olyan csoportokat is megmozgattunk, akik a projekt többi részébe nem kapcsolódtak be: a fesztiválra kibéreltünk egy rámpát, amire a résztvevők ráfestették a projekt tapasztalatait szavakkal. Ehhez aztán deszkások, rolleresek, bmx-esek is csatlakoztak.

Illetve így valósult meg a #TEger egyik legkézzelfoghatóbb eredménye: a régi Uránia moziban kialakítunk egy olyan közösségi teret, ahova a fiatalok iskola után betérhetnek, és ami helyet adna ifjúsági rendezvényeknek is. A mozi üzemeltetője is kikérte a fiatalok véleményét, ahol elhangzottak a #TEger alatt feltárt javaslatok. Sajnos, itt azt is megtapasztalhatták a fiatalok, milyen, amikor politikai erők összecsapnak: van, akinek nem érdeke, hogy az Uránia közösségi tér legyen. Ezért ehhez a párbeszédhez tudatos jelenlét kell és folyamatos együttdolgozás a Diáktanáccsal, hogy mindig lássuk, nekik mi a szerepük a politikai csatározásban.”

 

Belső motiváció

„A fiatalok motivációja nem szűnt meg a projekt befejezésével; azt látom, hogy a párbeszéd igénye részükről természetessé vált. Van minőségi ifjúsági részvétel. Tudják, hogy lehetséges, hogy jogosultak rá, és bár a döntéshozók kicserélődtek a projekt óta, ők is szeretnék, hogy tartós kapcsolat, párbeszéd maradjon a fiatalokkal. Kellenek fix személyek, akik felelősei ennek, akik gondozzák mindazt, ami a múlt évben kicsírázott.

Ilyen az, amikor egy projekt belső motiváción alapul, amikor a fiatalok megkapják az eszközöket és támogató jelenlétet, amikor tudják, kihez fordulhatnak, kire számíthatnak az őket érintő kérdésekben. Így sokszor minimális anyagi ráfordítással is képesek arra, hogy általuk kitűzött célok mentén kiemelkedő hatású eredményeket érjenek el.”

Somogyi Dorottya | Tempus Közalapítvány

A projekt facebook oldala: https://www.facebook.com/hashTEger/

A cikk a Pályázati Pavilon 2020. őszi számában jelent meg.

Utolsó módosítás: 2021.01.11.