---

Mikor és milyen céllal indult a Nemzetköziesítési Akadémia a Pécsi Tudományegyetemen?

Dr. Tarrósy István: 2000-ben, az akkori felsőoktatási integrációt követően megalakult Pécsi Tudományegyetemen már létrejött ennek a projektnek az elődje, de az évek során sok minden változott. 2015-ben az akkori rektori vezetés kezdeményezte, hogy újból legyen egy olyan központi egysége a PTE-nek, amely a nemzetköziesítési feladatokat intézményi szinten erőteljesen és határozottan koordinálja. Nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóság alakult meg azzal az alapkoncepcióval, hogy a kollégák által birtokolt tudást és kapcsolatrendszert terjesszük ki az egész intézményre, tanuljanak belőle mások is, és ezáltal legyünk közösen jobbak – így az egész intézmény láthatóbb, versenyképesebb pozíciót tölthet be a hazai és nemzetközi térben. Ennek érdekében indítottunk el több belső tréninget, amit Nemzetköziesítési Akadémiának neveztünk el.

Mi alapján választják ki a témákat illetve az előadókat?

Árvai Péter: Itt három kategóriát különíthetünk el. Vannak előre tervezett, fix témák, hiszen a nemzetköziesítés sok esetben adott feladatokkal jár. Az egyetemi kollégák is gyakran adnak elő ezeken az alkalmakon, de külsős előadókat is meg szoktunk hívni, például az idegenrendészeti főigazgatóság regionális irodájából. Egy másik lehetőség, ha kifejezetten azzal a céllal küldjük ki az egyik munkatársunkat egy nemzetközi konferenciára vagy tréningre, hogy hazatérésekor tartson egy előadást a kint megszerzett ismereteiről.

A harmadik kategóriába a workshopokat sorolnám, ahol kifejezetten egy adott időszak vagy egy adott téma átbeszélése a cél. Tavaly járt le az előző nemzetköziesítési stratégiai ciklusunk, és az új stratégia előkészítéséhez az akadémiát is felhasználtuk. Kb. 50 adminisztratív kolléga bevonásával a Nemzetköziesítési Akadémia keretében workshop-sorozatot szerveztünk különféle témákban, amelyek során kijelöltük a célokat és elvárásokat magunkkal szemben a következő 4-5 éves időszakra.

Ki a Nemzetköziesítési Akadémia célcsoportja?

Árvai Péter: Főként a nemzetköziesítéssel foglalkozó kollégák. Ők egy sok szempontból vegyes társaság. Egy részük kifejezetten hallgatótoborzással foglalkozik, másik részük mobilitási vagy képzési programokkal.

Dr. Tarrósy István: Intézményi szinten direkt kapcsolatrendszerek léteznek a kari vezetésekkel, ezért értelemszerűen időről időre megjelennek dékánok, dékán-helyettesek is az akadémián. Legutóbb például a műszaki kar dékánja és a közigazgatási kar dékán-helyettese mutatta be azokat a közös diploma programokat, amelyekkel ezek a karok rendelkeznek. Továbbképzés jelleggel egyébként bárki csatlakozhat. Ha egy kolléga úgy érzi, hogy igénye van arra, hogy pénzügyi területen továbbképezze magát, akkor ilyen témájú előadásba is be tud kapcsolódni. Semmiféle kötelezőség nincs, lehetőség van. Lehetőség az eszmecserére és a továbbképzésre.

Kezdetben élőben zajlottak ezek az események, a vírushelyzet miatt azonban az Akadémia is átköltözött a virtuális térbe. Melyik megoldást látták hatékonyabbnak?

Dr. Tarrósy István: Remekül működik az akadémia az online térben is. Sőt, bizonyos esetekben akár pörgősebbek és rendszerezettebbek ezek az alkalmak. Ez persze nem feltétlenül jobb, hiszen ideálisabb, amikor fizikailag találkozunk és megvan a személyes kontakt, de az online térben sokszor feszesebb a feladatvégzés.

Árvai Péter: Kihívást is jelentett ez az új helyzet, éppen ezért segítséget kértünk egy munkahelyi szervezetpszichológus facilitátortól, aki olyan módszereket hozott be, melyek alkalmazásával hatékonyabban tudtunk együttműködni.

Változott a koncepció a kezdetekhez képest az elmúlt évek során?

Dr. Tarrósy István: A belső tudásmegosztás, mint koncepció nem változott, csak folyamatosan építkezik az adott témák, igények és aktuális feladatok mentén. A szervezést persze folyamatosan csiszoljuk, de a vezérgondolat továbbra is ugyanaz: közösen jobbak vagyunk, erősebbek és versenyképesebbek.

Van észrevehető hatása az akadémiának intézményi szinten?

Dr. Tarrósy István: A hatása egyrészt az intézményi stratégiai program megvalósulásában látható, aminek célja maga a nemzetköziesítés. Ennek a folyamatos, egyre professzionálisabb kidolgozottságában, megvalósulásában látjuk az akadémia sikerét.

Ezen felül a kollégák részéről is pozitív a visszajelzés. Az újonnan érkezőknek szinte kötelező a részvétel az akadémia előadásain, a munkavégzés és a közös gondolkodás hatékonysága ezáltal érezhetően nőtt. Azt látom, hogy amióta zajlik ez a projekt, operatív és emberi szinten is sokkal integráltabb együttműködési kultúra alakult ki a PTE-n.

Árvai Péter: Szerintem az eredményesség legjobb fokmérője az igény. Hogy a kollégák folyamatosan várják, témákat javasolnak és örömmel jönnek. Ez nagyon fontos visszacsatolás.

Mik a hosszú távú tervek a projekttel?

Dr. Tarrósy István: Részt veszünk egy projektben az Európai Egyetemek programban. A European Digital UniverCity (EDUC) konzorciumban vagyunk tagok, melynek egyik célja, hogy olyan egységes, hat európai egyetemre kiterjesztett stratégiai keretet alkossunk meg, melyben pl. az akadémia eszköz lehetne mindannyiunk számára. Ezt a pécsi gyakorlatot tehát továbbgondolhatónak tartom akár európai szinten is.

Árvai Péter: Álszerénység nélkül lehet mondani, hogy a Nemzetköziesítési Akadémia nagyjából kész. A munka az, hogy ezt fenntartsuk, megtartsuk és továbbvigyük. Nagy fejlesztést nem biztos, hogy kell eszközölni, de ha igen, azt a kollégák úgyis jelezni fogják felénk.

Az interjút készítette: Deme Felícia | Tempus Közalapítvány | Felsőoktatási igazgatóság

Utolsó módosítás: 2022.02.02.