Zöld utakon a fenntarthatóság a vendéglátás felé

2021.12.16.

Magazin | Szakképzés

A vendéglátás olyan terület, melynek működése számos környezetkárosító hatással jár, s ezek mérséklése közös feladat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Technikum és Szakképző Iskola ezt szem előtt tartva határozta meg a Zöld út a vendéglátásba 2 - A fenntarthatóság a gyakorlatban című projekt fő céljaként a fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) elveinek tudatosítását. A projekt élményeiről, mérföldköveiről és utóéletéről Siki Andor koordinátorral beszélgettünk.

Intézmény: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Technikum és Szakképző Iskola (korábban: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola)

A projekt címe: Zöld út a vendéglátásba 2 - A fenntarthatóság a gyakorlatban

Koordinátor: Siki Andor

A projekt honlapja

Honnan jött az ötlet, hogy belevágjanak egy Erasmus+ pályázatba?

Iskolánk 2010 óta pályázik a Life Long Learning programhoz kötődő szakképzési projektekre. A paletta igen széles, mivel nemcsak diákjainknak igyekszünk külföldi szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítani, hanem partnerségi együttműködések típusú projektekben is dolgozunk. Ennek köszönhetően 11 év alatt sikerült egy jól működő partneri hálózatot kialakítanunk számos uniós ország intézményeivel, mind a képzési, mind a munkaadói oldalon. Folyamatosan kutatjuk a további együttműködési lehetőségeket, és minden innováció érdekel bennünket, ami a vendéglátó szakképzést ötletesebbé, piacképesebbé teheti.

Melyek voltak a projekt legfőbb céljai, és hogyan határozták meg ezeket?

A vendéglátás sajnos egy olyan terület, melynek működése számos környezetkárosító hatással jár, melyek mérséklése, csökkentése közös feladat. A vendéglátás folyamataiban nyomon követhetők a környezetszennyezés különböző formái, például a beszerzési és termelési főfolyamatok során, valamint a takarítási, mosogatási, karbantartási és hulladékkezelési mellékfolyamatokban.

Ebből fakadóan a projekt fő célja a fenntarthatóság és a CSR (Corporate Social Responsibility) elveinek megismertetése a vendéglátó szakképzésben tanuló diákjaink számára, egy külföldi szakmai gyakorlat keretében (piacvezető és nemzetközi luxuskategóriás szállodalánc tagjainál), annak érdekében, hogy új ismereteket és készségeket elsajátítva a későbbiekben jobb esélyekkel induljanak a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon.

A célok kialakításánál a diákok által támasztott igényeket is figyelembe vettük, ezek alapján született meg a gyakorlat részletes programja, melyet elvárt tanulási eredmények szempontjából közelítettünk meg. A hangsúlyt arra kívántuk helyezni, hogy a vendéglátós végzettséget igazoló bizonyítványon kívüli elméleti és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok, készségek elsajátításához segítsük diákjainkat. A fogadó intézmények HR szakembereivel folytatott konzultációk során átfogó képet kaptunk arról, hogy a szállodák munkaerő-kiválasztásánál a három legfőbb szempont a jelölt gyakorlati tapasztalata, idegennyelv-ismerete és szakmai tudása. A fogadó intézményekben tervezett tréningek is épp ezért ezeket a területeket célozták meg, főként azon gyakorlati ismeretek átadására koncentrálva, amelyekre az iskolai képzésben csak korlátozottan, vagy egyáltalán nincs lehetőség.

Mit tekint a projekt legnagyobb kihívásának?

A korábbi projektjeinkhez képest a legnagyobb kihívást 2020-ban a pandémiára való megfelelő reagálás jelentette. Ahogy mások, úgy mi sem voltunk még soha ilyen helyzetben: korábban elképzelhetetlennek tűnt egy olyan szituáció, hogy a tanulóinkat pánikszerűen kelljen kimenekíteni egy járványhelyzet miatt lezárás alatt álló országból. Minden ötletességünkre, tapasztalatunkra és helyi kapcsolatunkra szükségünk volt, hogy a helyzetet kezelni tudjuk, hiszen a külföldi szakmai gyakorlaton részt vevő tanulók családtagjainak mindig azt ígérjük: úgy gondoskodunk gyermekeikről, mintha a saját gyermekeink lennének. Szerencsére ezt az ígéretet most is tartani tudtuk.

Mi az Erasmus+ projektek vonzereje a diákok és munkatársak körében?

Az egyik legnehezebb feladat a 21. század szakképzésében egyrészt az, hogy a diákjainknak kedvet csináljunk a szakmához, másrészt próbáljuk ezt az érdeklődést fenntartani, így megelőzve a lemorzsolódást vagy a korai pályaelhagyást. Ebben a folyamatban óriási szerep hárul a szakmai gyakorlati helyekre, hiszen, ha a tanulót kezdettől fogva negatív élmények érik a külső gyakorlati helyen, lehet, hogy az iskolát befejezi ugyan, de nem fog dolgozni később a vendéglátásban. Másrészről viszont a gyakorlati helyektől sem lehet elvárni, hogy a tanulók lelkével is foglalkozzanak, hiszen ezek valós piaci viszonyok között működő vállalkozások, ahol minél több bevételt kell termelni a fennmaradáshoz. Itt jön a képbe az Erasmus+ program, ami segít a tanulóknak abban, hogy tét nélkül kipróbálják magukat egy idegen országban, idegen környezetben. Mi ezzel igyekszünk kedvet csinálni a szakmához, hogy: megmutatjuk, hova és meddig lehet eljutni egy vendéglátós végzettséggel. A fejlődés kulcsa mindig a tanulás és ismeretszerzés, amit a munka során sokszor érdekesebb elsajátítani, mint az iskolapadban. Próbálja ki magát a tanuló külföldön, mert ha hazatér, a kint tanultakat már itthon fogja kamatoztatni, és ez az országnak is előnyére válik.

A nemzetközi dimenzió megjelenése milyen hatással volt az intézményre?

Egy uniós tagország szakképzési intézményeként folyamatosan igyekszünk alkalmazkodni a kor változó kihívásaihoz – amennyire lehetőségeink engedik. Ebbe nemcsak az IKT-eszközök folyamatos fejlesztése tartozik bele, hanem a nemzetközi kapcsolati háló erősítése is. Igyekszünk megmutatni diákjainknak, hogy az általuk választott szakma, nemcsak hazai, de külföldi karrierlehetőséget is kínál. Ugyanakkor az intézmény arról is képet kap, hogy milyen munkaerőpiaci elvárások vannak más uniós országokban, illetve a szakképzésben melyek azok a jó gyakorlatok, amelyek inspiráló példaként szolgálhatnak. Észtországban volt szerencsénk egy olyan szállodát látni, amely a szakképzési központ tulajdona, és a szállodát 80%-ban maguk a diákok üzemeltették, a szakoktató mentorok felügyelete alatt. Ettől persze mi még messze vagyunk, de a modell jól láthatóan működik.

Milyen hosszú távú hatása van a projektnek?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a vendéglátó szektornak át kell esnie egy paradigmaváltáson, amely szerencsére már elkezdődött. Ehhez olyan szakemberekre is szükség lesz, akik fenntartható elvek és szabályok mentén képzelik el a szakma jövőjét. Persze a profit és ezek az elvek néha ütköznek, mert nagyon nehéz megtalálni a helyes irányt az útvesztőben, hogy megéljen a vállalkozás, de a környezetkárosító hatásokat is minimalizáljuk. Itt a marketingre is óriási szerep hárul, de egy biztos: szükség lesz ilyen vendéglátó szakemberekre. Mi ehhez szeretnénk a magunk szerény eszközeivel hozzájárulni.

Mik a jövőbeni tervek?

Azok a tanulók, akik valaha részt vettek egy Erasmus+ külföldi szakmai gyakorlaton, bármikor szívesen részt vennének újra. Szeretnénk tovább haladni a megkezdett úton. Szeretnénk minél több diáknak lehetőséget adni olyan külföldi szakmai gyakorlatra, ahol behatóbban megismerkedhet a fenntartható vendéglátással. Ugyanakkor szeretnénk még több KA2-es projektben konzorciumi partnerként dolgozni, hogy olyan új innovációk birtokába jussunk, amelyek a jövőben újabb KA1-es projektek témái lehetnek, intézményünkben ugyanis az együttműködéseinket igyekszünk egységbe formálni: egy korábbi projekt eredményeire építeni egy újabbat. Ehhez már számos partnerünk adott Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból, Észtországból vagy Csehországból, de a partneri hálónk további bővítése is prioritást élvez.

A projekt értékei

A vendéglátó szakképzésben tanuló diákok három hónapos mobilitása valósult meg, külföldi szakmai gyakorlat keretében, piacvezető nemzetközi, luxuskategóriás szállodalánc tagjainál. A projekt során diákok komplex elméleti és gyakorlati ismereteket szereztek, főként azokra a területekre fókuszálva, amelyekre az iskolai képzésben csak korlátozottan, vagy egyáltalán nincs lehetőség. Prioritást élvezett a szakmai idegennyelv-tudás fejlesztése is. Kiemelendő jó gyakorlat továbbá a kísérő tanár job-shadowing tevékenysége, melynek során képet tudott alkotni arról, hogy az iskola szakmai és nyelvi képzése mely területeken szorul fejlesztésre.

 Az interjút készítette: Baranyi Diána | Tempus Közalapítvány | Erasmus+ Programiroda

 

Utolsó módosítás: 2022.02.02.