---

Munkájukak köszönhetően Rodosto et les tombes des émigrés címmel jelent meg egy izgalmas kötet. Tóth Ferenccel, a könyv szerkesztőjével, a kutatócsoport magyar vezetőjével beszélgettünk a kötet bemutatóján.

A kutatásban a Franciaország és Magyarország között zajló 17-18. századi katonai és politikai nemesi emigrációkat vizsgálták. Hogyan választották ki a projekt témáját?

A Bordeaux-Montaigne egyetemen és nálunk is már régóta folytak kutatások az emigráns nemesség története témakörében. 2018-ban ez volt az egyik fő témája egy nemzetközi konferenciának is, ahol a résztvevők beszélgetései során összetalálkoztak a különböző nézőpontok. Már ekkor felmerült az Hubert Curien–Balaton Programra való közös pályázás lehetősége. A francia partnerünk már gyakorlott pályázó volt ebben a programban, nekünk ez volt az első alkalom.

Kikből tevődött össze a kutatócsoport?

Francia részről a bordeaux-i egyetem munkatársa, Michel Figeac professzor fogta össze a projektet, amelyben az ő munkatársai és fiatal kutatók vettek részt. Az általam vezetett magyar kutatócsoport a Bölcsészettudományi Központ Történelemtudományi Intézetének munkatársaiból állt, illetve csatlakoztak hozzánk doktoranduszok az ELTE-ről és a Szegedi Tudományegyetemről is.

Hogyan zajlott az együttműködés a két ország között?

Mindenki alapvetően a saját kutatásait végezte, és bizonyos fordulópontoknál egyeztettük az eredményeket. A vírushelyzet persze nálunk is átírta a terveket, hiszen az első projektévben nem tudtunk személyes találkozókat szervezni. Ebben az időszakban azonban számos intézmény és könyvtár nyitotta meg az adatbázisait és digitalizált gyűjteményeit, így a tanulmány- és könyvírásra koncentrálunk. A Tempus Közalapítvány nagyon rugalmasan kezelte a megváltozott helyzetet, és a második évben már sor kerülhetett a szakmai utazásokra is.

Mi volt a legmeghatározóbb felfedezés a munkájuk során?

Szinte minden tanulmányút során rábukkantunk valami izgalmasra. Jómagam például megtaláltam Napóleon egyik magyar ügynökének majdnem teljes kéziratos hagyatékát, benne még a pénztárcáját is. Nem szokványos, hogy ilyen jellegű személyes jellegű tárgyak fennmaradnak a gyűjteményekben. Ezek a kutatások az elfelejtett személyekről, újabb szempontok bevonásával mindig nagyon érdekesek és hasznosak. A most bemutatott kiadványunk alapjául szolgáló Thaly Kálmán magyar bujdosók sírjait felfedező útleírásának francia fordítását szintén e projekt keretében sikerült feltárni egy francia családi levéltárban. Ez a könyv sok mindent megmutat a francia olvasó és a nemzetközi közvélemény számára a Magyarországon mai napig élő Rákóczi-kultusz gyökereiről.

Miben járult hozzá a kutatásuk megvalósulásához az Hubert Curien–Balaton Program?

Egyrészt elismerést jelentett, hogy széles mezőnyben ítélték támogatásra érdemesnek a pályázatunkat. Ez megerősítette bennünk, hogy fontos kutatási témáról van szó. Másrészt olyan anyagi támogatást adott, amivel el tudtuk indítani a munkát. Ennek köszönhetően személyes találkozókra és tanulmányutakra is sor kerülhetett, és a dologi kiadásainkat, például a könyvtárhasználatot is tudtuk fedezni. Nagy érdeme a programnak, hogy összeköti a hasonló témán dolgozó nemzetközi kutatócsoportokat. Mindenkinek javaslom a pályázást, nagyon jó lehetőség.

Az Hubert Curien-Balaton ösztöndíj programot a magyar és a francia felsőoktatási tárca, valamint a francia Külügyminisztérium kezeli, magyar-francia közös projektek megvalósításának céljából. További információk a pályázatról az alábbi linken érhetők el.

Az interjút készítette: Deme Felícia

Tempus Közalapítvány,

Felsőoktatási Igazgatóság

Utolsó módosítás: 2022.06.30.