---

Az eTwinning program 2023. évi tavaszi kampányának egyik pillére azoknak a kezdeményezéseknek előmozdítása, melyek képesek az egész iskola mentális egészségét és jóllétét támogatni. Annak érdekében, hogy a tanulókat és tanárokat segítsék intézményi wellbeing-programjuk kialakításában és fejlesztésében, részükre megfontolásra ajánlják az alábbi kezdeményezéseket, melyeket bármely intézményben elindíthat a nevelőtestület és az iskolavezetés.

Legyen szó a tanulók és tanárok stresszterheléséről, a motiváció alacsony szintjéről, vagy a COVID-19 világjárvány utáni felbukkanó negatív lelki folyamatokról, érdemes gyakorlatban is kipróbálni az alábbi terveket!

Tervezzünk Wellbeing-hetet/témanapot az iskolában!

Ha programokat indítunk a témában, azzal felhívjuk a figyelmet arra, hogy a problémákra léteznek válaszok, megoldási utak, továbbá hogyan fordulhatunk a közösség tagjaihoz vagy szakembereihez támogatásért.

Ha egész napot nem tudunk a témára szánni, vagy nincs elég gyakorlatunk, kérjünk segítséget a szervezéshez, forduljunk az iskola egészségnevelési csoportjához. Célszerű az iskolai védőnő, iskolapszichológus vagy mentálhigiénés szakember segítségével feltérképezni, hogy mely szervezetek tudnának bekapcsolódni ebbe előadások, workshopok szervezésével és előadó meghívásával, hogy a terület fókuszba kerüljön.

Jelöljünk kis egy kis csoportot a tevékenységek koordinálására!

Az egész iskola szervezeti kultúrájának megváltoztatása nem fog egyik napról a másikra menni, de ha van egy kis csapatunk, amelynek tagjait képezhetjük, feladatául adhatjuk, hogy törekedjenek a támogató munkakörnyezet kialakítására és hidak építésére tanárok, szülők és diákok között, már sokat tehetünk a közösség jóllétének növeléséért.

A csoport elkezdheti megtervezi, milyen tevékenységekkel tud az iskola támogató, pozitív kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, egyéb szervezetekkel és létrehozhat olyan kapcsolódásokat, ahol minden szereplő nyíltan beszélhet arról, hogy érzi magát. A csoport tagjai inspirálódhatnak az eTwinning portálon is meghirdetett szakmai csoport közösségének ötleteiből is, melyről itt olvashatnak.

A mentálhigiénés műveltség ösztönzése

A mentális egészségről gyakran nem beszélnek, vagy nem eleget beszélnek az iskolákban, hiszen az érintettek gyakran szembesülnek megbélyegzéssel és kiközösítéssel, ha problémáikra fény derül.

A mentális egészséggel kapcsolatos tévhitek legnagyobb részt az információ, a tudás hiányából fakadnak. Amennyiben az iskola igénybe tudja venni iskolapszichológus, mentálhigiénés szakember segítségét, akkor érdemes a diákok (és tanárok) számára rendszeresen információs napokat, oktatást szervezni, hogy felismerjék az őket érintő folyamatok mibenlétét és megküzdési stratégiákat kaphassanak. Tanítsuk meg a diákoknak és tanároknak egyaránt, hogyan kezeljék gyengeségeiket és negatív gondolataikat, de időről-időre tűzzük zászlónkra az egészséges életmódra biztató rendezvényeket és témanapokat is a fizikai jóllét támogatására.

Építsük be a tanórákba, foglalkozásokba a jó közérzetet eredményező tanítási-tanulási és értékelési formákat!

Törekedjünk arra, hogy intézményi szinten egyre többen alkalmazzunk tevékenységalapú, valós szituációkhoz kapcsolódó tanítási módszereket!

A kollaboratív tanulás, a projektpedagógia, a kooperatív technikák a problémamegoldásra fókuszálnak és együttműködésre épülnek. Gyakorlatilag a legtöbb tantárgy tanításába beépíthetők olyan, digitális alkalmazásokkal támogatott tanulási formák, melyek a tanulói motivációt és azon keresztül a pozitív érzelmek megtapasztalását segítik elő. A tanulási motivációt nemzetközi környezetben végrehajtott eTwinning projektekkel is egyre magasabb szintre emelhetjük.

Helyezzük új alapokra értékelési gyakorlatunkat! Deklaráljuk és építsük be intézményi dokumentumainkba, hogy elsődleges célunk fejlesztő jellegű értékelést alkalmazni minél szélesebb körben az iskolában, amely motiválja diákjainkat a nagyobb teljesítményre.

Mindfulness alapú támogatások

A mindfulness bizonyítottan jó hatással van mentális életünkre, általános jóllétünkre. A meditáció csökkenti a stresszt és a szorongást, továbbá csökkentheti a mentális és fizikai fájdalmat. Alakítsunk a pedagógusok körében olyan kört, amely aktív részévé teszi mindennapjainak ezt a szemléletet és gyakorlatot, ezzel segítve saját mentális egészségét. A pedagógusok kezdetben csak kis körben, majd egyre több résztvevőt bevonva lehetnek jó hatással a diákok és saját kollégáik pozitív hozzáállására és érzelmeire.

A mindfulness apró gyakorlatokkal tudja a diákok figyelmét felkelteni, fenntartani, ezért már néhány pár perces gyakorlat is segíthet a tanóra vagy a tanítási nap elején/végén az érzelmi jóllét megalapozásában.

Álljunk ki intézményi szinten amellett, hogy az iskolában semmilyen formáját nem tűrjük el a mentális (vagy fizikai) bántalmazásnak, megbélyegzésnek, kiközösítésnek, sem diákok, sem esetlegesen tanárok részéről.

Legyen az iskola a biztonságos tér!

Gyakran érkeznek a diákok olyan háttérrel, tapasztalatokkal, érzésekkel az iskolába, melyek komoly gátjai lehetnek a tanulási folyamatnak. Alkalmazzunk hatékony tanulómegismerési technikákat (ha nem ismerünk ilyeneket, tervezzünk a tanároknak erről egy workshopot), adjunk biztonságos teret a diákoknak, hogy – akár név nélkül – megnyilvánuljanak azokról a témákról, amik aggasztják őket. Biztosítsunk olyan tanulási közeget, ahol el merik mondani, min mennek keresztül, anélkül, hogy ítélkezéssel kellene szembenézniük.

Adjunk teret a diákok kezdeményezéseinek és ötleteinek, melyek a kapcsolatépítésre, a közösségi élet aktiválására irányulnak! Alakítsunk ki hagyományokat és intézményi sajátosságokat, szabályokat, melyek biztonságot és védelmet nyújtanak a szorongó diákoknak.

A “hála üveg” vagy “wellbeing táska”

Rendkívül egyszerű, de hatásos módja a hangulatjavításnak az osztályteremben vagy tanáriban egy egyszerű befőttes üveg vagy üres doboz/táska, melybe a diákok és/vagy felnőttek hét elején bedobhatnak egy cédulát, melyekre felírják, miért hálásak, minek örülnek. A hétvége felé erőt lehet meríteni a találomra kiválasztott cédulákból.

Hasonlóan motiváló hatást érhetünk el, ha az iskolában mindenki által látható helyen elhelyezzük azokat a programokat, ötleteket, kezdeményezéseket, melyeket az intézményben a jóllét megalapozására, biztosítására indítottunk.

Az iskola dolgozóinak jólléte

Nyilvánvalóan számos összetevője van annak, hogy a pedagógusok mitől tudják megőrizni mentális egészségüket a folyamatosan változó oktatási közegben. Ezek a tényezők részben olyan adottságok (anyagi biztonság, családi viszonyok, egészségi állapot, kor, külső szabályozók, stb.), melyek intézményi kereteken belül nem, vagy nagyon kevéssé alakíthatók. Ennek ellenére amikor egy intézmény a saját belső helyzetét vizsgálja és megfogalmazza stratégiai célkitűzéseit, nagy hangsúlyt kell fektetni a dolgozók mentális egészségének megőrzésére, hiszen ez a sikeres munka fenntarthatóságának záloga.

Vezetőként hasznos tehát, ha a mentális egészséghez kapcsolódó képzéseken túl olyan tevékenységeknek, kezdeményezéseknek is teret adunk, amelyek során a dolgozók nem oktatási kérdések megbeszélése okán vannak együtt. Ha ezek a kezdeményezések nem alakulnak maguktól, megbízhatunk ezzel wellbeing “felelősöket” is, akik segítenek megőrizni a kollégák mentális egészségét. Az erre fordított erőforrások hosszú távon megtérülnek, hiszen a tanárok támogatása és a bizalomépítés motiváltabb, boldogabb csapathoz, egyértelműen nagyobb teljesítményhez és egymás segítéséhez vezet.

Forrás: eTwinning Nagykövetek írták - Hegedüs Beáta cikke

Utolsó módosítás: 2023.04.28.