Az EU-n belüli munkaerő mobilitás a járvány után, avagy mennének vagy maradnának az európaiak?

2023.05.05.

Europass | EU

Megjelent az Európai Unión belüli munkaerő-mobilitásról szóló felmérés, amely minden tagállamban megvizsgálta a mobilitás motivációit és akadályait.

A felmérésben közel 26 000 állampolgár működött közre. Válaszaikból kiderült, hogy az európaiak hol és milyen környezetben képzelik el a jövőjüket, mi motiválja és gátolja őket abban, hogy külföldre menjenek, és hogyan keresnek munkát egy másik tagállamban.

Minden ötödik európai számára hangzik izgalmasan a külföldi munkavégzés, a többség (60%) a következő öt évben tervezi megtenni ezt a lépést. Az európaiak közel fele (48%) úgy gondolja, hogy a külföldön jobban végezné munkáját, és tízből közel négyen (39%) más országban keresnének jobb munkalehetőséget. Többségük (58%) az állandó foglalkoztatás iránt érdeklődik, amely a 2009-es, legutóbbi felmérés óta három százalékpontos növekedést jelent, de egyre nagyobb az érdeklődés az idénymunka iránt is. A COVID-19 világjárvány sok változást eredményezett a munkaerőpiacon, azonban az európaiak nagy többségének nem változtatta meg a külföldi munkavállalással kapcsolatos terveit.

A költözési motiváció némileg változott 2009 óta: a több pénz kereseti lehetőség veszített fontosságából, miközben nőttek az olyan szempontok, mint a kultúra vagy a mentalitás.

Az Európán belüli munkaerő-mobilitás nagy része továbbra is hosszú távú; A mobilitásban részt vevő európai munkavállalók 62%-a több mint egy éve tartózkodik külföldön, és a mobilitást fontolgatók 73%-a is azt tervezi, hogy egy évnél hosszabb ideig marad. Az 5 évnél hosszabb tartózkodás iránt leginkább a görög nemzetiségű európaiak érdeklődnek (66%), legkevésbé a dánok, akinek csupán 41%-a képzeli el, hogy egy évig külföldön dolgozna egy másik tagállamban.

A magyar válaszadók 27%-a tudná csak elképzelni, hogy a jövőben külföldön dolgozzon, és többségük biztosra menne: állandó munkaviszonyú foglalkoztatottság esetén szánnák el magukat erre a lépésre. A legnagyobb visszatartó erőnek a családi kötelékeket jelölték meg, második helyen az idegennyelvtudás hiánya áll. A célországok közül Ausztria és Németország került az élre, mint a két legvonzóbb ország, ahol szívesen dolgoznának a magyar munkavállalók.

További, országokra lebontott adatok és további információk a felmérésről az Eurobarometer oldalán olvashatók.

Utolsó módosítás: 2023.05.25.