---

2023. április 26-án a National VET Team „Oktassunk digitálisan a szakképzésben – ötletek, javaslatok” c. egynapos workshopot tartott, melynek célja a szakképzésben dolgozó oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztése volt. A rendezvény során a résztvevők megvizsgálták, hogy az egyes szakmai kompetenciákhoz milyen digitális készségeket és ismereteket lehet kapcsolni. Emellett a workshop ötletek adott, hogyan lehet felépíteni egy tanítási órát és/vagy egy projekttervet digitális platformok és módszerek alkalmazásával, valamint hogyan lehet digitálisan mérni és értékelni a tanulók tudását és képességét. Végül a résztvevők megismerkedtek egy digitális projekttervező eszközzel is.

Bogdány Zoltán a Digitális Kompetencia Keretrendszer (Digkomp) felépítését és tartalmi elemeit ismertette a részvevőkkel. A szakmákhoz tartozó képzési és kimeneti követelmények (KKK) a szakmai oktatás legfőbb tartalmi szabályozó dokumentumai, amelyek a szakma ellátásához szükséges digitáliskompetencia-jártasság szintjét is meghatározzák a Szakmajegyzékben.

A kompetenciakeret öt kompetenciaterületből áll

1. információk és adatok kezelése, használata
2. kommunikáció és együttműködés
3. digitális tartalmak létrehozása
4. biztonság
5. különféle problémák kezelése,

amelyekhez összesen 21 kompetenciaelem kapcsolódik. Az összes kompetenciaterülethez nyolc jártassági szint rendelhető:

• Alapszint 1–2
• Középszint 3–4
• Haladó szint 5–6
• Mesterszint 7–8. 

Az 1-es szint azt jelenti, hogy a felhasználó segítséggel képes egyszerű feladatokat, folyamatokat kezelni, egyszerű problémákat megoldani, és ezeket a lépéseket képes megjegyezni, míg a 8-as szinten lévő, a mesterszintű felhasználó képes rendkívül összetett, sok tényező által befolyásolt, akár több probléma önálló megoldására, és az így kialakított új ötleteket és folyamatokat képes beilleszteni az adott szakmai terület eljárásai közé, továbbá a megoldáshoz szükséges eljárásokat képes maga létrehozni.

A KKK-ban megjelenő digitális elvárásokat azonban szükséges lebontani a tanulási-tanítási folyamat egészére, ezért a résztvevők az előadást követően csoportmunkában határozták meg részletesen néhány szakma KKK-ja alapján, hogy milyen digitális tevékenységek oktatását tartják szükségesnek.

A mérés-értékelés szakmai területet Palencsárné Kasza Marianna mutatta be a résztvevőknek. Az előadó rövid elméleti összefoglalásban ismertette a mérés-értékelés fogalmát, a mérés-értékelés típusait, funkcióit, módszereit és eszközeit, valamint bemutatta a szakképzésben megjelenő mérés-értékelési területek vonatkozó tudnivalóit. A Magyar Képesítési és Keretrendszer (MKKR) bevezetése után kiemelten fontos, hogy a mérés-értékelés a tanulási eredményekben megfogalmazott deszkriptorokra vonatkozzon (képesség, tudás, attitűd, autonómia és felelősség). A Bloom-taxonómia értelmezése a mérés-értékelése, valamint az MKKR és a mérés-értékelés közötti összefüggésekre is rávilágított. A workshop második blokkja a különböző értékelési módszerek alkalmazásával fejleszthető tanulói kompetenciákra is rávilágított, mivel a mérési módszerek és azok alkalmazása hatással van a tanulók teljesítményére és kompetenciafejlesztésére is. Az előadó több olyan digitális alkalmazást is megemlített, amelyet mérésre és értékelésre tudnak használni az oktatók. Részletesebben a quizziz és a socrative applikáció került bemutatásra. A résztvevők maguk is kipróbálhatták ezeket az alkalmazásokat az összeállított kvízkérdések megválaszolásával, illetve betekinthettek az alkalmazások egyéb funkcióiba is: flashcard és értékelési kimutatások.

A tanítási óra, illetve projekt felépítését segítő alkalmazásokról és módszertani lehetőségekről Antaliné Miss Lilla számolt be. Egy, a digitális eszközhasználatra vonatkozó előzetes tudásmérést követően a résztvevők megismerkedhettek digitális generációk tanulási jellemzőivel, valamint a DigKomp állampolgári keretrendszerhez kapcsolódó 21. századi tanulástervezési kerettel. Majd az IKT-eszközökkel támogatott tanulás-tanítás célrendszerére fókuszálva a motivációt és a szociális-közösségi tanulást támogató eszközök kerültek bemutatásra. Emellett a részvevők megismerkedtek az irányított tartalomfogyasztást és az aktív tartalomalkotást támogató eszközökkel is. A rövid elméleti bevezető után a megismert alkalmazások gyakorlati áttekintése érdekében egy-egy szakmacsoport köré szervezve egy közösen megvalósítható projekt vázát tervezték meg, melyben a digitális eszközök használatával segítik a kimeneti követelményekhez igazodva a tanulók tudásépítését. Így született a pénzügyi szakmacsoport munkája során a Pénz7-en megvalósítható, a pénz és pénzhasználat történetét feldolgozó projekt, a kereskedelmi szakmacsoport által tervezett idegen nyelvi és kommunikációs kompetenciát fejlesztő marketing plakát készítését célzó projekt, a faipari és könnyűipari csoport által tervezett komplex projekt, mely a tojást biológiai, művészeti és tárgytörténeti szempontból járta körül, valamint a gépész szakmacsoport munkája nyomán egy hordozható grill elkészítésének és tesztelésének projektterve.

A szakképzés egyik legfontosabb új feladata a diákok felkészítése a szakmai vizsgán történő portfóliójuk prezentálása. A szakmák többségénél elvárt a portfólión belül egy-egy – a tanulmányi idő alatt elvégzett – projektfeladat bemutatása. Az oktatók számára kihívást jelent a szakképzési törvény által előírt és kötelezően alkalmazandó projektpedagógia alkalmazása. Ennek támogatására került workshop programjába az ingyenes Trello projektmenedzser eszköz bemutatása és interaktív használata. A program előnyei miatt esett erre az eszközre a választás:

• Vizualizálja a munka áramlását a folyamatlépések táblán való megjelenítésével.
• A folyamatban lévő munkát korlátozza: a jelenleg folyamatban lévő munkát be kell fejezni.
• Kezeli a folyamatokat: pl. felhalmazódás elkerülésével.
• A folyamatházirendek kialakítására késztet: pl. meg kell határozni a feladat befejezését, az egyes sávokok vagy oszlopokat.
• Lehetővé teszi a visszajelzési hurkok megvalósítását a legrövidebb időn belül.
• Képes javítani az együttműködésen a közös munka és a kölcsönhatások következtében.

A résztvevők létrehoztak egy Trello fiókot; megismerték a szervező eszköz felépítését: Munkatér, Tábla, Lista, Kártya; és egy konkrét példán keresztül szimulálták egy csoport projektjének létrehozását. 

A résztvevők megállapították, hogy a program mélyebb elsajátítására több időt kell szánni. A rendelkezésre álló idő csak az eszköz létezésének és logikájának megismerésére volt elegendő. Az oktató motivációjának függvénye, hogy mennyire építi be ezt az alkalmazást a mindennapi munkájába.

Utolsó módosítás: 2023.05.25.