---

A felsőoktatás geopolitikája

Az Academic Cooperation Association (ACA), a felsőoktatás nemzetköziesedésével foglalkozó európai nemzeti irodák szövetsége – melynek a Tempus Közalapítvány is tagja – idén májusban indította el új „Think Pieces” sorozatát Az európai felsőoktatás globális kontextusban címmel. Az ACA elnöke, Ulrich Grothus úgy fogalmaz, hogy napjainkra a geopolitika visszatért a nemzetközi kapcsolatokba, elég csak az orosz-ukrán háborúra vagy az USA és Kína vetélkedésére gondolni. Érdemes azonban pár szót pazarolni a geopolitika és a felsőoktatás nemzetköziesedésének kapcsolatára, azaz a felsőoktatás geopolitikájára is.

Egyik modern irányzata szerint, mely a kritikai jelzőt kapta a tudományban, a geopolitika alapvetően egy sokrétű jelenség, szereplői nem csupán országok, hanem annál kisebb egységek is lehetnek, mint például városok, civil szervezetek, sportszövetségek, vállalatok és akár egyetemek is. A felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatokat ápolnak, delegációkat, hallgatókat, oktatókat, kutatókat fogadnak és küldenek – kiket hosszabb, kiket rövidebb időre. Stratégiai szövetségeket hoznak létre egy-egy kutatás vagy az oktatás érdekében, hálózatokba szerveződnek, tudást hoznak létre és adnak át. Hogy ezt a folyamatot milyen környezetben és partnerséggel végzik, számos tényező befolyásolja: az oktatók és kutatók személyes kapcsolatrendszere, a hallgatók származási országa, az egyetem stratégiái, a fenntartó által támasztott elvárások, az ágazatirányítás, az ország külpolitikája, valamint olyan ösztönzők is, mint Európában az Erasmus+ vagy a Horizont program.

Mit jelent tehát a Stipendium Hungaricum a magyar felsőoktatásnak?

A fenti analógia mentén jelent egy ösztönzőt, amely túlmutat az európai kereteken. 2013-ig a magyar felsőoktatás teljes fókusza kizárólag az Európai Unióra irányult, innen érkezett a hallgatók majd 70%-a. Miközben globálisan az ázsiai hallgatók adták a nemzetközi mobilitás felét, Magyarországon az arányuk épphogy elérte a 20%-ot. Mára ezek az arányok eltolódtak, a külföldi hallgatók 46%-a érkezik Európából és 40%-uk Ázsiából, a létszámok pedig mindkét kontinensről nőttek.

Egyben jelent egy keretrendszert, geopolitikai eszközt, ahol különböző szinteken (egyéni, egyetemi, felsőoktatás-irányítási, külpolitikai, diplomáciai) más-más elvárásoknak lehet és kell megfelelni. Ezek közül talán a külpolitikai, külgazdasági és diplomáciai célok és elvárások a legmarkánsabbak: a nemzetközi kapcsolatokban nyitni kell más országok felé, a felsőoktatásban is. A magyar felsőoktatás regionálisan sem zárkózhat be, és kapcsolati hálókat kell építenie Európán kívül is, például Indiával, Koreával, Szingapúrral, Brazíliával. Jöjjön létre egy (alumni) hálózat a programban részt vevő több mint 90 ország szakemberei között, akik Magyarországon szerezték a diplomájukat, kötődnek az országhoz, ismerik a kultúráját, nyelvét. Kritikus helyzetben pedig képesnek kell lennie gyorsan segítséget nyújtani, mint ahogy a Stipendium Hungaricum 2022. márciusában létrehozott Students at Risk alprogramja tette a háború elől menekülő ukrajnai hallgatók számára.

A felsőoktatási célok és elvárások korántsem ilyen egyértelműek. A program elején a megfelelő kapacitások kiépítése, az idegennyelvű szakok indítása, a nemzetközi hallgatóknak is szóló szolgáltatások fejlesztése volt a legfontosabb cél, jelenleg pedig az önköltséges hallgatók minél nagyobb számú bevonzása. A legjelentősebb célkitűzések 2019-től, a külügy kezdeményezésére megalkotott, és a kormány által elfogadott SH stratégia szerint valósultak meg. Ezek közé tartozik a nemzetközi hallgatók integrációját elősegítő magyar nyelvi képzések létrehozása, a magyar, mint idegennyelv tanárok szakmai támogatása, valamint a felsőoktatás és gazdaság együttműködését segítő hazai szakmai gyakorlatok lehetősége.

Megkerülhetetlen, hogy a Stipendium Hungaricum forrást is jelent a magyar felsőoktatásnak. Az elmúlt 10 évben közel 300 milliárd forint bevételt jelentett az egyetemeknek, így a program egy évtized alatt szinte egy teljes évet finanszírozott a felsőoktatásban. A helyi gazdaságra, turizmusra és munkahelyteremtésre gyakorolt indirekt gazdasági hatásairól külön tanulmány is született.

Mégis, a program jelentőségét a geopolitikai eszköz, a keretrendszer, az ösztönző és a forrás jellegén túl az adja, amit egy dél-afrikai ország felsőoktatásért felelős államtitkára fogalmazott meg a legátütőbben: a Stipendium Hungaricum „nem a pénzről szól, Önökre bíztuk a gyerekeinket, és Önök soha nem hagytak minket cserben”.

Dobos Gábor
Nemzetközi felsőoktatási fejlesztési igazgató | Tempus Közalapítvány

Utolsó módosítás: 2023.11.20.