---

1. A „Mikrotanúsítványok jövőbeni szerepe” konferencia

Az Oktatási Hivatal szervezeti keretein belül működő EQF-NCP (1) 2023. október 16-án konferenciát rendezett annak érdekében, hogy a résztvevők megismerjék az egész életen át tartó tanulás támogatására létrehozott két új innovatív eszköz – a mikrotanúsítványok és az egyéni tanulási számlák – európai megközelítését, értelmezését, főbb jellemzőit és jelentőségét, valamint a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit a különböző képzési ágazatokban.

Emellett a konferencia kitért a vonatkozó külföldi jógyakorlatok bemutatására és a hazai fejlesztések áttekintésére is. A plenáris előadásokat követően a résztvevő szakemberek műhelymunkák keretében vitatták meg, hogy milyen lehetőségek és előnyök rejlenek a mikrotanúsítványok bevezetésében a felsőoktatás, a felnőttképzés és a szakképzés területén.

A konferencia szakmai programja rendkívül aktuális témát dolgozott fel, hiszen annak az igénye, hogy ha valaki a mai gyorsan változó világban elsajátított egy olyan új kompetenciát, amely tegnap még nem létezett, akkor azt hogyan lehet validált, hitelesített formában elismerni, begyűrűzött a magyar oktatási-képzési rendszerbe is. Tény, hogy erre az igényre, elvárásra – kihívásra – reflektálni kell, gyors, hatékony válaszokat kell adni. Az EU szakpolitikával összhangban a hazai oktatási-képzési szakpolitika is vizsgálja mind a mikrotanúsítványok, mind az egyéni tanulási számla rendszerszerű bevezetésének lehetőségeit.

A témaválasztás időszerűségét és relevanciáját visszaigazolta a rendezvény iránti nagyfokú érdeklődés, a résztvevők magas száma is: több mint 100 szakember vett részt a szakmai eseményen, amely a képzési ágazatok közötti szakmai diskurzusra is jó lehetőséget biztosított.

Az esemény előadásait és műhelymunka prezentációit itt tekinthetk meg.

A konferencia a „Készségek Európai Éve 2023” programsorozat keretében és részeként valósult meg. Ezzel azt az európai célt is szolgálta, hogy felhívja a figyelmet a készségfejlesztés és a készségek munkaerőpiaci relevanciája erősítésének a szükségességére és fontosságára, a szociális partnerekkel és a vállalatokkal való szoros együttműködés révén.

 

Cikkünkben a konferencia gazdag szakmai programjának néhány aspektusát emeljük ki. 

2. Az egész életen át tartó tanulás európai innovatív megközelítései

(2) A készségek az egyén sikerének az építőkövei a folyamatosan változó munkaerőpiacon és társadalomban. A zöld és a digitális átálláshoz, valamint az egyéni, társadalmi, gazdasági, szakmai és személyes fejlődéshez új készségekre, kompetenciákra van szükség. A felnőttek képzési igényei kielégítésének támogatása és a képzésben résztvevők számának növelése, ez által pedig a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben (3) kitűzött európai cél elérése érdekében – miszerint EU-szinten 2030-ig a teljes felnőtt lakosság legalább 60%-a vegyen részt évente valamilyen képzésben – az Európai Unió Tanácsa 2022. június 16-án két ajánlást fogadott el két olyan európai eszközről – 1. a mikrotanúsítványokról és 2. az egyéni tanulási számlákról –, amelyek elősegítik és ösztönzik az egész életen át tartó tanulást, és javítják a foglalkoztathatóságot.

A mikrotanúsítványokra vonatkozó európai ajánlás (4) meghatározza és részletesen leírja a mikrotanúsítványok európai szinten közös építőköveit, úgymint a mikrotanúsítványok egységes fogalommeghatározását, a mikrotanúsítványok leírására szolgáló európai sztenderd elemeket és a mikrotanúsítványok kialakítására és kiadására vonatkozó 10 európai alapelvet. A tanácsi ajánlás a mikrotanúsítványt az alábbiak szerint definiálja:

„A „mikrotanúsítvány” a kis volumenű tanulási egységek elvégzését követően a képzésben résztvevő által megszerzett tanulási eredményeket igazoló dokumentum. Ezen tanulási eredmények felmérése és értékelése átlátható és világosan meghatározott kritériumok mentén fog történni. A mikrotanúsítványok megszerzéséhez vezető tanulási eredmények célja, hogy a tanulókat olyan speciális ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal ruházzák fel, amelyek megfelelnek a társadalmi, a személyes, a kulturális és / vagy a munkaerőpiaci igényeknek. A mikrotanúsítványok a képzésben résztvevő tulajdonát képezik, megoszthatók és hordozhatók. Lehetnek önállóak vagy nagyobb tanúsítványokká vonhatók össze. A mikrotanúsítványokat az adott ágazatban vagy tevékenységi területen elfogadott szabványokon alapuló minőségbiztosítás támogatja.” (5)

Az egyéni tanulási számlákról szóló európai ajánlás (6) célja a munkaképes korú felnőttek képzéshez való hozzáférésének, a képzésben való részvételének támogatása, valamint az egyének képzésre való ösztönzésének és motivációjának a növelése. Az ajánlást megalapozó hatásvizsgálat elemzéséből az derült ki ugyanis, hogy a képzési tevékenységekben való részvétel egyik fő akadálya, hogy az egyének nem kapnak elegendő pénzügyi támogatást a képzéshez, és nincs kellő motiváció a képzés megkezdésére. (7)

Az egyéni tanulási számla a modern felnőttkori tanulási infrastruktúra egyik fontos eleme, az egyén készségfejlesztését célzó finaszírozási mechanizmus, innovatív pénzügyi motivációs eszköz. Egy virtuális számla, amely forrás biztosításával ösztönzi a munkavállalókat a munkaerőpiac szempontjából releváns képzésben való részvételre, és ez által arra, hogy egész életük során fejlesszék a készségeiket és így javítsák a foglalkoztathatóságukat. 

E két, a felnőttek tanulásban való minőségi részvételének növelését célzó új megközelítés, innovatív szemlélet fő(bb) jellemzői:

• az egyént helyezi az egyéni, társadalmi, munkaerőpiaci igényekhez igazodó célzott készségfejlesztés középpontjába,
• a képzést illetően a választás és a döntés az egyén kezében van,
• biztosítja a mikrotanúsítvány / képzési jog átvihetőségét, hordozhatóságát, halmozhatóságát,
• hangsúlyos eleme a minőségbiztosítás: magas(abb) minőségű képzési kínálat, a képzések minősége tanulási eredményeken és azok értékelésén alapszik, az átláthatóság növelése, a képzések és a mikrotanúsítványok iránti bizalom erősítése.

A két eszköz között kapcsolódási pontok és kölcsönhatások is azonosíthatóak:

„A munkaerőpiaci szempontból releváns és minőségbiztosítással rendelkező mikrotanúsítványok – amelyek részét képezhetik az egyéni tanulási számlákon szereplő tanulási kínálatnak (azaz nem csak mikrotanúsítványok megszerzését lehet az egyéni tanulási számlákról finanszírozni) – a felnőttek személyes és szakmai fejlődéséhez szükségesek, és egy rövid tanulási folyamat során megszerzett tanulási eredményeket igazolják. A mikrotanúsítvány és az egyéni tanulási számla szinergiája a célzott, személyre szabott készségfejlesztés kultúrájának támogatásával és a finanszírozási akadályok csökkentésével megnyit(hat)ja az utat egy befogadóbb, alkalmazkodó-képesebb felnőttkori tanulási ökoszisztéma előtt.” (8)

A rendszerek hatékony működéséhez támogató szolgáltatásokra és kommunikációs, PR, marketing kampányokra is szükség van, amelyek segítik a felnőttek érdeklődésének a felkeltését a tanulás iránt, és növelik a felnőttek tanulás iránti motivációját. 

3. „Mikrotanúsítványok a szakképzésben és a munkaerőpiaci tanulásban” CEDEFOP kutatás

(9) Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2020-ban egy 3 éves felmérést indított a 27 EU tagország, valamint Izland, Norvégia és az Egyesült Királyság körében, azzal a céllal, hogy feltérképezzék a mikrotanúsítványok alkalmazását a munkaerőpiac-orientált szakmai oktatásban és képzésben, pozicionálják a mikrotanúsítványokat a képesítési rendszerekben, és megvizsgálják, hogy mi a mikrotanúsítványok hozzáadott értéke a véghasználók számára.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a mikrotanúsítványok mellett szóló érvek elsősorban a kereslet-orientált és rugalmas rendszerek előnyeire összpontosítanak, mivel ezek széles választási lehetőséget biztosítanak a munkaadóknak és a tanulóknak, valamint a képzésben résztvevő személyeknek egyaránt. Ugyanakkor sok a bizonytalanság az ilyen típusú tanúsítványok elnevezése és funkciója körül. Az európai országok (szak)képzési rendszerei sokfélék, amelyekben gyakran összemosódnak a rövid tanulási tevékenységek különböző típusai. Nemzeti szinten is számos különböző elnevezés használatos, pl. digitális jelvény, nanodiploma, mikroképesítés, modultanúsítvány, részképesítés.

Vizsgálták azt is, hogy mely ágazatokban a jellemző leginkább a mikrotanúsítványok terjedése. Azt találták, hogy ezek elsősorban az ún. termék-fókuszú ágazatok, mint az IKT, műszaki, gyártási és építési ágazat, de az ún. szolgáltatás-fókuszú ágazatokban – mint a vendéglátás, egészségügy, oktatás, jog, üzletvitel – is gyorsan terjednek.

A kutatások azt is mutatják, hogy ezek a tanúsítványok elsősorban azon felnőttek körében keresettek, akik további szakmai fejlődésre törekednek, és akiknek a korábban megszerzett képesítését ezek a tanúsítványok kiegészíthetik.

Mivel a mikrotanúsítványok képesek időben reagálni a munkaerőpiaci igényekre, és a tanulási eredmények rövidebb tanulási egységeire és eredményeire vonatkoznak, ezért általuk a formális képesítési rendszer is rugalmasabb lesz, és jobban tud alkalmazkodni a munkaerőpiaci igényekhez. A képesítési rendszerek mellett fontos a kapcsolat a mikrotanúsítványok és a korábban megszerzett tudás elismerése között is. A mikrotanúsítvány lehet egy ilyen elismerő folyamat eredménye vagy egy olyan eszköz, amely az elismert tanulási utakhoz valamilyen lehetőséget társít, pl. felmentést lehet kapni egy képzési program valamely része alól. Ilyen esetekben nagyon fontosak a mikrotanúsítványok.

A kutatás azt is láttatta, hogy bár a mikrotanúsítványok mára globális trenddé váltak, vannak problémák is, amelyek akadályozzák, akadályozhatják a mikrotanúsítványok szélesebb körű elterjedését. Komoly gátat jelent, ha nincs vagy hiányos a minőségbiztosítás, ha nincsenek megfelelő és átlátható minőségbiztosítási követelmények, előírások szabványok. Sok a bizonytalanság a tanulási eredmények értékelési és dokumentálási módja körül is. További problémát jelent bizonyos mikrotanúsítványok és a nemzeti képesítési rendszer inkompatibilitása, és a korlátozott lehetőség is a mikrotanúsítványok halmozására és kombinálására.

A kutatás eredményei biztatóak, de azt is mutatják, hogy bőven van még tennivaló. Még kevés bizonyíték támasztja alá a mikrotanúsítványok értékét és hatását, ezért a CEDEFOP folytatja a munkát és újabb kutatást indít a témában. 

4. Írországi gyakorlat a mikrotanúsítványok beépítésére a felsőoktatási rendszerbe

(10)  Írország az első európai ország, ahol a 2020–2025 között megvalósuló, 12,3 millió euró költségvetésű MicroCreds projekt keretében előrehaladott munka folyik a minőségbiztosított és akkreditált mikrotanúsítványok átfogó, országos keretrendszerének kialakítására. A projektet az Ír Egyetemi Szövetség vezeti, és abban a szövetség hét írországi alapító egyeteme (11) vesz részt. A projekt célja, hogy a rugalmas, rövid idejű, munka mellett, esti képzésben megszerezhető mikrokreditek révén elérhetőbbé és vonzóbbá tegyék az élethosszig tartó tanulást, illetve olyan hiánypótló készségeket fejlesszenek, amelyeket a különböző ágazatokban a kis- és közepes méretű vállalkozások és a közszolgáltatók egyaránt fontosnak tartanak.

A projekt keretében sor kerül még a MicroCreds Innovate, egy fenntartható modell kidolgozására az egyetemek és a vállalatok/vállalkozások közötti együttműködés kiépítésére, valamint rugalmas, részidőben megszerezhető mikrotanúsítványok fejlesztésére a hét partneregyetemen.
Néhány példa ilyen mikrotanúsítványokra: 

• Táplálkozástudományi és egészséges táplálkozási ismeretek, 
• Pénzügy nem pénzügyi menedzsereknek, 
• Alapok a digitális újítások bevezetéséhez, 
• Közvetítés és konfliktuskezelés.

Az ezekkel a kurzusokkal megszerezhető kredit 1-30 ECTS (1 ECTS 25 tanulási órát jelent). Az érintett fő célcsoportok: 

1. az egyéni tanulók (25-60+), akik a meglévő készségeiket szeretnék fejleszteni vagy új készségeket kívánnak elsajátítani és 
2. a vállalatok/vállalkozások felsővezetői, humán erőforrás menedzserei, akik a cég/szervezet igényeinek megfelelő, minőségbiztosított, hiánypótló készségeket fejlesztő kurzusokat keresnek a jelenlegi munkaerő megtartása és új munkatársak felkutatása érdekében.

5. Hazai fejlemények

A 2023. július 17-én hatályba lépett 1276/2023 Kormányhatározatban (12) Magyarország Kormánya kifejezte egyetértését a készségek és kompetenciák fejlesztésének relevanciájával, a „Készségek Európai Éve 2023” tematikus év általános célkitűzéseivel, valamint elkötelezettségét a hazai felsőoktatási, felnőttképzési és szakképzési rendszer megújulásának eszközei – az Egyéni tanulási számla és az Egységes hazai mikrotanúsítványok rendszere – bevezetése iránt. A kormányhatározatban a Kormány ezen eszközök hazai kidolgozásával és bevezetésével kapcsolatosan konkrét feladatokat is meghatározott. A Kormány felhívta a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy a felnőttképzésért való felelőssége keretében

1. 2024. július 1-ei határidővel dolgozzon ki részletes koncepciót az egyéni tanulási számla hazai bevezetési lehetőségeiről, valamint
2. 2024. december 31-ig dolgozzon ki részletes koncepciót a mikrotanúsítványok hazai keretrendszerének kialakításáról. (13)

Az EQF-NCP tanulmányt is készít a témában, amelyhez inputként felhasználják a konferencián elhangzott szakmai információkat, tudásanyagot, a konferencia főbb megállapításait és tapasztalatait. Érdeklődéssel várjuk!

---

Források

Utolsó módosítás: 2023.12.12.