---

A Tempus Közalapítvány 2025. június 11-én Budapesten rendezett konferenciáján a felsőoktatási intézmények vezetői, oktatói és nemzetközi munkatársai a magyar és külföldi hallgatók együttműködését, közös tanulását és integrációját állították a középpontba. A rendezvény a Stipendium Hungaricum (SH) program és a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram (DFP) támogatásával valósult meg, és arra ösztönözte a résztvevőket, hogy közösen keressenek megoldásokat a hazai felsőoktatás egyre erősebb nemzetközi jelenlétének minőségi fejlesztésére.

A téma aktualitását jól mutatja, hogy a 2024/25-ös tanév őszi félévében közel 46 000 nemzetközi hallgató iratkozott be magyarországi egyetemekre, akik a több mint 800 idegen nyelvű alap-, mester- és doktori képzés közül választhatnak, és ma már a teljes hallgatói létszám 14%-át teszik ki.

A rendezvényt Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg

Idén a konferencia olyan témákat helyezett előtérbe, amelyek összhangban állnak az SH program fő célkitűzéseivel, a felsőoktatási intézmények igényeivel, valamint a nemzetközi és uniós felsőoktatási fejlesztési trendekkel.

A nemzetközi és magyar hallgatók közötti együttműködés mind a tanulmányi (formális és nem formális), mind a szabadidős tevékenységekben kiemelten fontos. A felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésében elvárás, hogy a képzésben a nemzetközi és magyar hallgatók közösen vegyenek részt. Az együtt tanulás segíti a hallgatók, így a magyar hallgatók nyelvi készségének fejlesztését és nemzetközi tapasztalatszerzését is.

A magyar felsőoktatásba való minél teljesebb beilleszkedés támogatása kiemelt igénye a nemzetközi hallgatóknak. A hallgató akkor ajánlja Magyarországot társainak felsőfokú tanulmányok helyszíneként, ha elégedett a képzés színvonalával, és szakmai, valamint baráti kapcsolatokat tud kialakítani hallgatótársaival. A hazai hallgatókkal történő közös képzés és szabadidős tevékenységek a külföldi hallgatók mentális jóllétéhez is hozzájárulnak, mert ezáltal a fogadó intézmény közösségének részévé tudnak válni megkönnyítve az adaptációt, az új környezetbe való átmenet időszakát.

A nemzetközi képzési kínálat tartalmi-módszertani fejlesztése is akkor valósítható meg hatékonyan, ha a képzésekben magyar és nemzetközi hallgatók közösen tanulnak, együttműködnek. A képzések tartalmának nemzetköziesítése kedvezően hat a hallgatók későbbi foglalkoztathatóságára, a különböző kulturális hátterű hallgatók eltérő tanulási tapasztalatai és elvárásai gazdagítják, korszerűsítik az oktatás módszertanát.

Az integrációról különböző nézőpontokból: plenárisok, kerekasztalok, szekciók

A konferencia központi témáját a résztvevők különböző formákban, plenáris előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és szekcióüléseken vizsgálhatták és vitathatták meg, lehetőséget teremtve egy széleskörű és mélyreható párbeszédre.

A nyitóelőadásban Jánosik Orsolya, a Study in Hungary Igazgatóság vezetője rámutatott, hogy az integráció komplex megközelítést igényel, amelyben mind az oktatási, mind a tanórán kívüli együttműködés fontos szerepet játszik. Az eredményes integráció feltételezi az intézményi szereplők közötti aktív együttműködést és kreatív megoldásokat, amelyek minden érintett számára előnyösek. A külföldi hallgatók számára a magyar hallgatókkal kialakított baráti és munkakapcsolatok biztonságérzetet teremtenek, erősítik elkötelezettségüket az intézmény és a fogadó ország iránt, ami mentális egészségük javulását és jobb tanulmányi eredményeket szül. Ezzel párhuzamosan a magyar hallgatók az együtt tanulás során megszerzik az idegen nyelvű szakmai munkavégzés képességét és interkulturális készségeiket is fejleszthetik, ami versenyképes tudást jelent a munkaerőpiacon. Az intézmények szempontjából az elégedett hallgatók jelentik a legjobb befektetést, hiszen hozzájárulnak a hallgatótoborzás sikeréhez és a hazai felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorban való előrelépéséhez. Végül Magyarország számára is kiemelt jelentőségű, hogy az itt végzett, elégedett külföldi hallgatók később a külkapcsolatok és gazdasági együttműködések fejlesztésének kulcsszereplőivé válhatnak.

A plenáris panelben Ligeti Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi docense, Knyihár Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi Stratégiai Iroda irodavezetője, Kheng Meyly, a Debreceni Egyetem doktorandusza, illetve Veress Hunor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója és nemzetközi mentora osztotta meg az integráció támogatásával kapcsolatos tapasztalatait és javaslatait.

Ligeti Balázs egyetemi oktató előadását azzal nyitotta, hogy szakmai, tanulmányi szempontból milyen lehetőségei és akadályai lehetnek a külföldi és magyar hallgatók együtt tanulásának, egy tanuló közösség megteremtésének. Kihívásként említette a külföldi hallgatók eltérő tanulási hátterét, ami mind a tantárgyi tudást, mind a tanulási tapasztalatokat, elvárásokat érintik. Előfordul, hogy a hallgatók gyengébb angol nyelvtudással érkeznek, illetve egyes társadalmi kérdésekre eltérően tekintenek. Az SH program elmúlt bő tíz éve alatt az intézmény hatékony megoldásokat dolgozott ki a hallgatók integrálására: ilyen az előkészítő félév, a jól kidolgozott információs rendszer. Fontos számukra, hogy a külföldi hallgató otthon érezze magát az intézményben. Ma már arra is lehetőség van, hogy a nemzetközi hallgatók esetében a kiválóságot keressék, hiszen létszámproblémáik nincsenek. A tanórákon vegyes csoportok tanulnak, illetve a laboratóriumi feladatoknál magyar-külföldi tanulópárokat alakítanak ki. Előadásában Ligeti Balázs kiemelte, hogy a nemzetközi hallgatók jelenléte mindenki számára előnyös: az oktatók folyamatosan fejlesztik kurzusaikat módszertanilag és tartalmilag, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi hallgatók tanulási elvárásainak és jövőbeni munkavállalási esélyeinek, illetve sikeres a magyar hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzése is azáltal, hogy a nemzetközi hallgatók jelenléte miatt a saját intézményükben is nemzetközi környezetben tanulhatnak. Az intézmény a jövőben tervezi célzott oktatói együttműködések indítását továbbképzési és tudásmenedzsment céllal, javítani kívánják a kollégium integrációs jellegét, továbbá folyamatosan fejlesztik a képzéseket a nemzetköziesítés elvárásai szerint.

Knyihár Eszter irodavezető előadásában kifejtette, hogy az együttműködés, együtt-tanulás akkor lehet sikeres, ha minden szereplő érdekelt és aktív abban, hogy együtt építsenek hidakat ott, ahol korábban szakadék választotta el a szereplőket. Ebben a feladatban a nemzetközi iroda fontos szerepet játszik, hiszen nekik van lehetőségük hosszabb időtávlatban gondolkodva, jól felépített események megvalósításával, az érintettek közötti szakmai munkacsoportok létrehozásával és működtetésével az ilyen fejlesztéseket elindítani: felmérni a problémákat, azokra megoldásokat keresni, bevonni a szükséges intézményi szereplőket. Így jött létre az ún. International Student Advisory Committee (ISAC). Az integrációt támogató fejlesztések kidolgozására a Nemzetközi Bizottságon belül munkacsoportot működtettek. A munkacsoport feladatait nyártól egy diáktámogató központ veszi át, amely célzottan az integrációs feladatokat fogja ellátni.

Kheng Meyly, a Debreceni Egyetem doktorandusza előadásában bemutatta, hogy egy külföldi hallgató számára miért kiemelten fontos az integráció. Az előadó rámutatott, hogy az integráció mindenképpen magasabb szintre emeli az intézményt a hallgató, az oktatók tevékenységét az interkulturális tanulás, a nyelvi fejlődés, a foglalkoztathatóság javulása, illetve a sokkal pezsgőbb egyetemi élet szempontjából. A fejlődés kulcselemei a támogató és befogadó pedagógiai innovációk és fejlesztések, amelyek az eltérő nyelvi, oktatási és kulturális hátterű hallgatók eredményes együtt tanulásához szükségesek. A vegyes tanulócsoportok, projekt- és kutatóteamek kialakítása, az elérhető hallgatói szolgáltatások, illetve a célzottan kialakított tanulási és szabadidős terek szintén elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy nemzetközi campus jöjjön létre.

Veress Hunor hallgató előadásában bemutatta, hogyan támogatja a mentorálás a nemzetközi hallgatók beilleszkedését. Az előadó kiemelte, hogy a képzés nemzetköziesedése előnyös minden érintett számára: a magyar hallgató a saját intézményében nemzetközi és idegennyelvi környezetben tanulhat, tapasztalatot szerezhet a nemzetközi hálózatépítésben, aminek fontos feltétele a külföldi hallgatókkal való kapcsolatokon keresztül elsajátított kulturális nyitottság. Azok a külföldi hallgatók, akik ki tudnak építeni kapcsolatokat a hazai hallgatókkal, általában jobban tanulnak, szívesen folytatják későbbi tanulmányaikat is a BME-n (mester és doktori képzések), ami az egyetem számára is előnyös. Ugyanígy előnyt jelent, ha a nemzetközi hallgatók bekapcsolódnak a kutatásokba, és érdeklődnek a nemzetközi tudományos munkák iránt. Bár a mentorálást hasznos, mindenki számára előnyökkel járó tevékenységnek gondolja, a mentorhallgatók azonban nem tudják átvenni az egyetem nemzetköziesítéssel járó alapfeladatait (lásd hivatalos ügyintézés stb.). Felhívta továbbá a figyelmet arra is, hogy a külföldi hallgatók bevonása költségigényes folyamat, és erre a forrásokat a jövőben mindenképpen növelni kell.

Szekciók és interaktív munkamegbeszélések a tanulói együttműködésről

A konferencia délutáni részében a tanuló közösség együttműködéséhez és közös tanulásához kapcsolódó résztémákat összesen hat szekció keretében dolgoztuk fel, kisebb csoportokban zajló közös munkával és eszmecserével.

A délutáni szekciókban külföldi és magyar hallgatók osztották meg az integráció kapcsán megtapasztalt jó gyakorlataikat. Ismertették azokat a lehetőségeket is, amelyek révén a magyar mint idegen nyelv tanulása támogatja a külföldi hallgatók beilleszkedését a felsőoktatási és tágabb közösségbe, valamint az oktatók szerepe a tanórákon és azon kívül a közös tanulás és együttműködés előmozdításában. Jó példák érkeztek arra is, hogyan segíthetik a mobilitási tapasztalattal rendelkező hallgatók és oktatók az integrációt. A sikeres beilleszkedés egyik kulcseleme lehet egy élénk nemzetközi alumni közösség, amely lehetőséget ad a jelenlegi hallgatóknak, hogy tanuljanak a korábbi generációk tapasztalataiból. Több kiváló példát is ismertettek a tantermen kívüli együttműködésekre, közösségi kezdeményezésekre, kulturális eseményekre vagy önkéntes tevékenységekre, amelyek elősegítik az interkulturális találkozásokat, a közös tanulást és a magyar, illetve nemzetközi hallgatók közösséggé formálódását. Ezek a kezdeményezések hozzájárulnak ahhoz is, hogy a nemzetközi hallgatók könnyebben otthonra találjanak az eleinte idegen környezetben, és megkapják a szükséges szakmai és lelki támogatást.

Az elhangzott előadások és szekcióbeszélgetések egyértelműen rámutattak: egy hallgatóközpontú tanuló közösség sikeres kialakítása a felsőoktatási intézmények, a hallgatók és az oktatók közös erőfeszítésein múlik – de minden szereplő számára megtérülő befektetés.

Utolsó módosítás: 2025.08.01.