---

Nemrégiben a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséről rendeztek konferenciát. Milyen eredménnyel?

Szerencsés együttállása ez a különböző tényezőknek. A felsőoktatás nemzetköziesítéseglobális trend. Másrészt van egy erős kormányzati törekvés ennek a folyamatnak a felkarolására. Ezen túl pedig a hazai intézmények is érzik, hogy ez számukra jó kitörési pont lehet.

Ez utóbbi mit jelent pontosan?

Az egyetemek látják a nemzetközi folyamatokat, és érzik a demográfiai tényezőket. Kevesebb a hallgató. A közalapítvány által koordinált Erasmus-program keretében külföldi diákok érkeznek hozzánk. Ahová külhoni hallgató érkezik, ott az intézmény légköre nyitottabb lesz, a képzések sokrétűbbé válnak. Összességében jót tesz a rendszernek.

Hány külföldi tanul Magyarországon?

Nagyjából 20 ezren. Negyven százalékuk határon túli magyar. A Tempus nagyjából 5000, részképzéses hallgatót koordinál Magyarországon. Számuk dinamikusan nő.

Miért jönnek többen?

Egyrészt Magyarország trendi lett a fiatalok körében mint turisztikai célpont is, ez pedig viszi a hírünket. Másrészt a magyar felsőoktatásnak van egy jól kialakult kapcsolatrendszere. Magyarországon a régiós országokhoz képest lényegesen több a fizetős külföldi hallgató. Ebben kitüntetett szerepe van az orvosképzésnek, ahol a diákok fele külhoni.

Van tere a növekedésnek?

Jelenleg az Erasmus keretében érkező mintegy 5000 külföldi diák már több, mint amennyi magyar megy külföldre tanulni. Még két éve is 20 százalékkal többen mentek, mint jöttek. A részképzésben hosszabb távon az egyensúlyközeli helyzet tűnik tarthatónak, évről évre növekvő létszám mellett, míg a teljes idős képzésben jelentős bővülés várható.

Honnan érkeznek?

Az Erasmus tekintetében a németek hagyományosan vezető szerepben vannak, de az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a török fiatalok érdeklődése, és a franciák is szép számmal tanulnak itt egy-egy szemesztert.

Egyre többször hangzik el, hogy a magyar egyetemeknek jobban kellene teljesíteniük a különböző rangsorokon. Ön szerint mennyire versenyképesek a hazai felsőoktatási intézmények?

Nagyon sokféle lista van. A nagy nemzetközi rangsorokra csak az első néhány egyetem tud felkerülni. Ennél fontosabb, hogy a magyar felsőoktatás egésze megtalálja helyét a nemzetközi vérkeringésben. A külföldi egyetemekkel alakítsanak ki olyan szoros együttműködéseket, amelyek a közös projektektől a közös tananyagfejlesztésig, akár közös képzésig terjed. Fontos, hogy az oktatók is menjenek külföldre. Ahol az oktató mobil, ott a hallgató is nagy valószínűséggel az lesz.

Mennyire együttműködők a magyar egyetemek?

Ebben van változás. Egyre inkább kezdik belátni, hogy kifelé, külföldön nem egymás versenytársai, csak együttműködve tudják eladni a magyar felsőoktatást, tudnak láthatóvá válni. Azt kell megmutatni külföldön, hogy a magyar felsőoktatás összességében jó színvonalú, versenyképes, amelynek ők meghatározó szereplői.

Aki kinn végez, ott is ragad?

Az alapképzést már kinn töltőknél ez elég gyakran előfordul. A doktori fokozatot kinn megszerzőknél ez kevésbé jellemző. A mester szak esetében a kettő között lehet az arány.

Milyennek találja a nemrég meghirdetett felsőoktatási stratégiát?

Kedvezőnek. Egyszerre szeretnék növelni az ide érkező fizetős hallgatók számát és helyzetbe hozni a felsőoktatási intézményeket, hogy be tudják vonzani a külföldieket. De növelni akarják a külhoni tapasztalatot szerző magyar hallgatók arányát is. A kormány osztja azt az uniós vállalást, hogy 2020-ig a diplomát szerzők 20 százaléka legalább egy szemeszterre kiterjedő nemzetközi tapasztalattal rendelkezzen. Kell, hogy világlátott értelmisége legyen az országnak.

Ismét felpörgött a lakáshitelpiac. Javasolná a gyermekének, hogy vegyen fel kölcsönt?

Attól függ, milyen kondíciókkal adják. Nagyon fontos lenne, hogy még a középiskolában gyakorlati ismeretekkel is felvértezzék gyermekeinket. Aki onnan kijön, legyen tisztában a legfontosabb informatikai tudnivalókkal, képes legyen kommunikálni más nyelven, és alapvető gazdasági ismeretekkel is rendelkezzen. Mindig elképedek, hogy diplomás értelmiségiek néha mennyire nincsenek tisztában a legegyszerűbb gazdasági összefüggésekkel sem.

 

NÉVJEGY 46 éves. Az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar–történelem szakos diplomát. Négy gyermek apja. Könyv » Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak, Michal Viewegh művei Film » Kieslowski: Három szín: kék, Huszárik: Szindbád Zene » Csík zenekar, Neil Young Hobbi » könyvek, filmek, színház

KAMASZ MELINDA

Az interjú a Figyelőben jelent meg.

Utolsó módosítás: 2015.02.18.