---

A Tempus Közalapítvány pályázatíró és projektmenedzsment képzései iránt érdeklődőket rendszeresen megkérdezzük arról, hogy milyen kérdésekre szeretnének választ kapni képzéseink során. Cikksorozatunk jelen darabjának témája: az indikátorok. Kellermann Éva pályázati szakértő, projektmenedzser, a Közalapítvány projektmenedzsment képzésének vezető oktatója válaszol…

„A projekt célja… a település/turizmus/intézmény fejlesztése… a hátrányos helyzetűek integrációja… a felsőoktatás színvonalának emelése… a világ megváltása…”

Bizonyára hosszasan tudnánk kapásból folytatni a fenti felsorolást, és bizonyára emlékszünk a fásult legyintésre is, amellyel átsiklottunk a hasonlóan ambíciózus és megfoghatatlan célok tucatjain a projektekről szóló újságcikkek olvasása közben. Bármennyire is kellemetlen feladatnak tűnik a pályázatírás egyik fő mumusának számító indikátorok kidolgozása, bevállalása, a célokhoz rendelt jól megválasztott, konkrét, számszerűsített indikátorok  segítenek a célkitűzéseket a realitások szintjén tartani.

Az indikátor konkrét, számszerűsített vállalás (pl. „20 siket fiatal tartós munkaerőpiaci integrációja”), amelynek segítségével már a pályázatban, projekttervben lefektetjük, hogy ennek elérése, teljesülése esetén tekintjük a projektet sikeresnek, a célunkat megvalósultnak. Ha az indikátor valamilyen érték növekedését vagy csökkenését tartalmazza, akkor egyrészt rendelkeznünk kell egy kiinduló adattal (bázisadat), amihez képest mondjuk 10%-os növekedést vagy csökkenést várunk, és azt is meg kell mondanunk, hogy mi az a két időpont, ami között a vállalt mértékű változás bekövetkezik (pl. „az ügyfélpanaszok számának 20%-os csökkenése 2015 és 2018 között”).

• A projekt céljainak megfogalmazásánál mindig tartsuk szem előtt, hogy az adott célhoz indikátort is kell rendelni. Ha a cél megfogalmazása túl általános, pontosítsuk, szűkítsük, ha nem mérhető, válasszunk másik célkitűzést!
• Mindig ügyeljünk arra, hogy az indikátor (egy vagy több együttesen) pontosan az adott célkitűzés megvalósulását mérje! (Pl. biztos az, hogy a település turisztikai információs honlapjára való kattintások számának 20%-os növekedése ténylegesen a turizmus fejlődését igazolja?)
• Nem elég a jól meghatározott célkitűzés és az ahhoz kapcsolódó számszerűsített mutató, azt is meg kell tudnunk mondani a pályázatban, hogy honnan fogjuk „kinyerni” az adott indikátort! Ez sok esetben nehéz feladat, mert vagy drága a mutató „kinyerése”, vagy nem méri senki, vagy nincs bázisadat a fejlesztés megkezdése előttről, amihez képest mérni tudnánk a fejlődést. Az utóbbi két eset orvosolható, ha mi magunk el tudjuk végezni a mérést, de ez esetben ne felejtsük el betervezni a mérést és a költségeket a pályázatba (ha lehetséges). A költséges, még nem létező, rendszerszintű mérések pótlására gyakran külön indikátorképzési (al)projekteket indítanak (ezek többnyire központi ágazati fejlesztések, ilyen lehet pl. a szociális szolgáltatások minőségét mérő indikátorok kidolgozása és tesztelése). 

A projekt célhierarchiájának, beavatkozási logikájának minden szintjéhez kell tudnunk mutatókat rendelni, ezek egymásra épülnek. A szervezet (és/vagy az ágazat) hosszú távú, stratégiai céljainak megvalósulásához járulnak hozzá a projekt konkrét céljai (amelyek a projekt végére megvalósulnak), ezeket szolgálják a tevékenységek következtében létrejövő kapacitások, termékek, azaz (rész)eredmények. A beavatkozási logika egyes szintjeihez tartozó indikátorszintek a következők (a már említett turisztikai fejlesztési példán keresztül szemléltetve):

• általános/hosszú távú/ átfogó célkitűzések: hatásindikátorok, pl. a településen eltöltött vendégéjszakák száma 30%-kal növekszik 2020-ra 2016-hoz képest;
• konkrét/rövid távú/projektcélkitűzések: eredményindikátorok, pl. a programkínálat és a szálláshelykapacitás min. 50%-os bővülése 2017 decemberére;
• eredmények: kimeneti indikátorok (output indikátorok), pl. 30 új akadálymentesített, környezetbarát szálláshely, új turisztikai egyesület min. 15 taggal, éves programnaptár, interaktív turisztikai portál és Facebook oldal;
• tevékenységek: bemeneti indikátorok (input indikátorok; ezek nem a sikerességet, hanem a ráfordításokat mérik, pl. pénz, munkaóra, nyersanyagok, amelyek a tevékenységek megvalósításához szükségesek).

Gyakran felmerülő kérdés a projektmenedzsment képzések iránt érdeklődő pályázók részéről, hogy mennyiben segít a projekt tervezése és a megvalósítása során a szintén „sztármumusnak” számító logikai keretmátrix elkészítése. Bár ezt ma már általában nem kérik a pályázatokhoz, a logikai keretmátrix szépen végigvezet a fent vázolt célhierarchia meghatározása → indikátorok hozzárendelése → indikátorok forrásának megadása logikán, ha ezt kiegészítjük az amúgy is elengedhetetlen kockázatelemzés eredményeivel, akkor már készen is van a keretmátrixunk. A keretmátrix táblázatba foglalva, könnyen áttekinthető, szemléletes formában mutatja be a fejlesztés elemeit, várt eredményeit, hasznos segédeszköz a projektstáb és a partnerek kezében. 

A fentiekből jogosan tűnhet úgy, hogy az indikátorok megválasztása nem egyszerű szakmai feladat. Ez egyrészt jó hír, hiszen sokszor panaszkodunk arra, hogy a pályázatokban kevés a szakmai tartalom és sok a „pályázattechnika”: ez végre egy olyan terület, ahol bizonyíthatjuk a szakmai rátermettséget, tapasztalatot, nívót. Másrészt a pályázati kiírások az indikátorképzés nehéz szakmai feladatát sokszor leveszik a vállunkról azzal, hogy kötelező vállalásokat határoznak meg. Ez pedig még akkor is könnyebbség és tanulási lehetőség, ha a kötelezően előírt indikátorok időnként szakmai és projekttechnikai szempontból is vitathatók: tanuljuk az indikátorok képzését és használatát is az aktív pályázáson keresztül!

A szerzőről:

 

Kapcsolódó írások:

Projektmenedzsment képzés indul augusztusban. Csatlakozzon a következő csoporthoz!

A szakértő válaszol… (3.) – Bunda vagy nem bunda? Van esélyem a pályázatommal vagy csak a csókosok nyernek?

A szakértő válaszol… (5.) - Okosabb vagyok, mint egy ötödikes?! tippek és trükkök költségvetés tervezéshez...

 

Utolsó módosítás: 2015.07.17.