---

1. Készítsünk intézményi és nemzetköziesítési stratégiát!

Egy jó intézményi stratégia segít választ adni megannyi kérdésre. Miért dolgozunk, mit szeretnénk elérni, miért kell ezt a sok plusz feladatot elvégeznünk? A pedagógiai programok és egyéb alapdokumentumok, jogszabályok segítenek a működés irányának, körülményeinek meghatározásában, azonban egy átfogó stratégia intézményre szabottan jelöli ki a fejlődés útját a következő évekre vonatkozóan. A nemzetközivé válás, a nemzetköziesítés stratégiája ennek nagyon fontos részként jelenik meg.

Ma már lehetetlen tanítani, oktatni a globális világ változásainak, trendjeinek figyelembe vétele nélkül. A csökkenő erőforrások, a demográfiai változások, az élet minden szintjén jelen lévő digitalizáció, a bolygón átívelő technológiák térhódítása (gondoljunk csak néhány ismert okostelefon-alkalmazásra), mind-mind nagy kihívás elé állítja az iskolákat. A munkáltatók által legfontosabbnak ítélt készségek jelenleg a kritikus gondolkodás, a komplex problémamegoldás, az együttműködésre való képesség és a kommunikáció, de a trendek ezen a téren is évről évre változnak. Ma még nem is létező szakmák leendő munkavállalóit oktatjuk egy teljesen összekapcsolt világban. Hogyan lehetne ezt megoldani egymástól elszigetelődve, ezeket a jellegzetességeket figyelmen kívül hagyva?

Lehet-e egyáltalán tervezni ebben a mai világban?

Igen, lehet, és kell is. Egy jó stratégia tervezhetővé és kiszámíthatóbbá teszi a folyamatokat és az intézmény működését a következő kb. 3-5 évre egy vágyott jövő felé vezetve iskolánkat. Már a stratégia szó említésétől is sokan megijedhetnek, pedig leegyszerűsítve és megismerve ennek elemeit, rájöhetünk, hogy az elkészítéséhez szükséges tudás és a kapcsolt tevékenységek sok eleme már régóta megvan az intézményben. A feladat, hogy mindezt egy tervezett és mindenki által jóváhagyott, megismert egésszé állítsuk össze. Az alábbiakkal szeretnénk kedvet csinálni a stratégiaalkotáshoz és a nemzetközi stratégia megtervezéséhez.

2. Nemzetközi szeminárium a Tempus Közalapítvány szervezésében

A magyar, a finn és a holland Erasmus+ program megvalósításáért felelős nemzeti irodák több éves együttműködésük eredményeképp 2016. április 6-8. között rendezték meg a Nemzetköziesítési stratégiák a szakképzésben című szemináriumot Budapesten. A cél az volt, hogy különböző európai országok szakképző intézményei megismerkedjenek az intézményi stratégia, azon belül pedig a nemzetköziesítési stratégia létrehozásának folyamatával. A 3 napos, gyakorlatorientált képzés nagy sikert aratott a 10 európai országból (köztük természetesen Magyarországról) érkezett résztvevők között.

A szeminárium főbb témái a következők voltak: a globális háttér és a jelen kihívásainak megismerése; intézményi jövőkép és misszió; a működési környezet elemzése; stratégiai célok; akcióterv; a munkatársak motiválása és bevonása. Az ezekhez kapcsolódó előadások, tanulmányok és háttérdokumentumok elérhetőek a Tempus Közalapítvány honlapján, az alábbi linken: http://tempus.tpf.hu/tca/

3. A szakértő válaszol

Az április nemzetközi szeminárium finn szakértőjével, Mika Saarinennel, a Nemzetközi Mobilitási Központ (CIMO)
osztályvezetőjével is beszélgettünk a stratégiaalkotásról. A témával évek óta aktívan foglalkozó kutató és szakértő nagyon jó eredményekről számolt be hazájából, ahol a folyamat már több mint 20 éve elkezdődött. 

Miért jó az intézményeknek, ha nemzetközesítési stratégiával rendelkeznek?

A nemzetközi tevékenységek stratégiai tervezése segít abban, hogy a nemzetközi együttműködések kapcsolódhassanak az intézményben zajló egyéb tevékenységekhez és fejlesztésekhez. Ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy ezek az együttműködések az alaptevékenységek szerves részévé váljanak az iskolában. A diákok és munkatársak számára egyértelművé teszi például, hogy egy tanulói mobilitás vagy egy nemzetközi fejlesztési projekt milyen jelentőséggel bír az intézmény szempontjából. Átgondolttá válik tehát a nemzetközi tevékenységek menedzsmentje, az ehhez használt erőforrások használata és a napi munka. A nemzetközi együttműködések szervezése többé nem egy tanár vagy a vezető felelőssége és privilégiuma lesz, hanem az egész intézmény közös ügye!

A tanárok az iskolában gyakran hezitálnak részt venni a nemzetközi együttműködésekben. Hogyan motiválná őket?

A nemzetközi tevékenységek valódi lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanári munkát új jelentéssel és izgalommal töltsék meg. A karrierfejlesztés egy átlagos iskolai környezetben sok esetben nehezen valósulhat meg, a nemzetközi együttműködésekbe való bekapcsolódás azonban teljesen új dimenziót jelenthet a pedagógusok számára. Lehetővé teszi különböző módszertanok összehasonlítását, egy adott oktatási terület vagy szektor új nézőpontba helyezését, vagy más országok tanítási, oktatási gyakorlatának megismerését, akár a munka világának ottani jellegzetességei által.

Mit tanácsolna egy olyan intézménynek, amely néhány sikeres nemzetközi projektet megvalósított és több együttműködésben részt vett, de ezek korábban esetlegesen alakultak (megkeresések, egy-egy motivált kolléga segítségével)? Hogyan kellene elkezdeniük a nemzetközi stratégia tervezésének folyamatát?

Az első lépés világos képet szerezni arról, hogy a saját intézményükben milyen nemzetközi tevékenységek zajlottak korábban, és valamilyen módon értékelni is kell ezeket – melyek voltak sikeresek és melyek nem? Egy másik nagyon fontos dolog tájékozódni az európai, hazai és regionális – vagy ha már van – saját intézményi stratégiákról, trendekről is, hiszen ezek befolyásolhatják a nemzetköziesítési stratégiánkkal kapcsolatos terveinket, választásainkat. Harmadik lépés az intézménnyel kapcsolatban álló célcsoportok igényeinek (pl. tanulók, munkatársak, gyakorlati helyek vezetői stb.) figyelembevétele. A legjobb megoldás ezek összegyűjtésére a közös munka az érintettek bevonásával. Ezek után a nemzetközi tevékenységek vonatkozásában már meghatározhatóak az intézmény átfogó, stratégiai céljai (hol szeretnénk lenni 3-5 év múlva). Végül kijelölhetjük azokat a lépéseket, melyek a stratégiai célok eléréséhez és az éves akcióterv elkészítéséhez szükségesek.

A stratégiai tervezésnek, ezen belül a nemzetköziesítési stratégia szerinti működésnek nagy hagyományai vannak Finnországban. Milyen eredményeket tudnak felmutatni azok az intézmények, melyek évek óta így működnek? Milyen sikerekről tudnak beszámolni?

A stratégiai tervezés jól megalapozott a finn szakképző intézmények életében, és ez nem csak a nemzetköziesítés, hanem valamennyi tervezési és fejlesztési munka esetében is így van. Ezért természetes volt, hogy a nemzetközivé válással kapcsolatos stratégiák is kialakultak az évek során. A szakképzésben nemzeti stratégiákat is alkottak, melyek mentén az iskolák saját döntéseiket és irányaikat is meghatározhatták a nemzetköziesítés terén. Ez a folyamat már a kilencvenes évek elején elindult, de amikor 2007-2008-ban az intézményi stratégiák első országos szintű vizsgálata lezajlott, még sok helyen felmerült a gyakorlati megvalósítás hiánya. Bár ezek a fejlesztési tervek hatással voltak a nemzetközi tevékenységek eredményeire, a kapcsolódásnak erősebbnek és világosabbnak kellett volna lennie. 2015-2016-ban, a stratégiák második átfogó vizsgálatakor már egyértelmű fejlődés volt kimutatható, és a hatékony stratégiák minősége és mennyisége is növekedett. Természetesen még mindig vannak további fejlesztendő területek, mint például a tanárok még alaposabb bevonása a nemzetköziesítésbe, valamint a tananyag még célzottabb illesztése a nemzetköziesítési célokhoz. De összességében elmondhatjuk, hogy a nemzetközi együttműködések stratégiai tervezése új belső erőforrásokat is eredményezett (pl. nemzetközi menedzserek vagy koordinátorok megjelenése, saját források a mobilitások támogatására), emellett világosabbá tette a fejlesztési projektek pályázásával kapcsolatos folyamatokat, fejlesztette a diák és tanári mobilitások menedzsmentjét, a külföldi intézményekkel való kapcsolatot, és végeredményként segítette elérni a finn szakképzésben tanuló diákok külföldi mobilitásának kiugróan magas (10-ből 8 tanuló) szintjét is.

A Finn Nemzeti Oktatási Tanács és a Nemzetközi Mobilitási Központ (CIMO) Strength from international cooperation, című angol nyelvű kiadványa további hasznos információkkal szolgál a témában.

4. Erasmus+ szakképzési tanúsítvány – könnyített pályázás, tervezhető külföldi mobilitások

Az intézményi stratégia meglétének fontosságára utal, hogy a tavalyi évtől pályázható Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány pályázatának kiemelt részét képezi a nemzetköziesítési stratégia leírása.

A tanúsítvány lehetővé teszi, hogy tulajdonosai a következő évtől egyszerűsített pályázati űrlapon igényeljenek támogatást szakképzési mobilitásaikra (tanulók, munkatársak) az Erasmus+ programban, így ezek a tevékenységeik biztonsággal tervezhetőek lesznek a teljes programszakasz végéig (2020-ig). A tanúsítványi pályázatban egyrészt azt kell meggyőzően bemutatni, hogy az intézmény magas színvonalon képes külföldi mobilitásokat megtervezni és megvalósítani, másrészt azt, hogy ezeket a projekteket átfogó, stratégiai célok szolgálatába állítják. Alapvető követelmény, hogy a pályázó intézménynek 3 sikeresen lezárt, LLP vagy Erasmus+ programban megvalósított projekttel kell rendelkeznie. A tanúsítványi pályázatok évente, májusban adhatóak be.

Készítette: Tóth Csenge (Tempus Közalapítvány, Erasmus+ egység)

Utolsó módosítás: 2019.02.21.