---

NYITOTTAN AZ ÚJDONSÁGOKRA

Gyakran az egyetemi diplománál is többre tartják a toborzással foglalkozó szakemberek, ha a jelentkezők önéletrajzában azt látják: multikulturális tapasztalata van. „A külföldi gyakorlat nemcsak a szakmai ismeretek megszerzése és a nyelvtudás pallérozása végett fontos, de a mindennapi munkavégzésben is segít. Erősíti az együttműködési és kommunikációs készségeket, ha egy fiatal megtanulta más kultúrában is megállni a helyét” – véli Emri Zsuzsanna, a KPMG Hungária Kft. HR-igazgatója. Szerinte már az önállóság megtapasztalása miatt is fontos, hogy a pályakezdők eltöltsenek egy kis időt külföldön, azzal ugyanis magabiztosabbak lesznek, ráadásul a friss, innovatív gondolkodás is jellemző lesz rájuk. „Ez fejleszti a nyitottságot az ismeretlen és újszerű dolgokra is” – véli Emri Zsuzsanna, hozzátéve, hogycégük kifejezetten keresi az effajta szemléletű szakembereket, akik jellemzően több nézőpontból képesek közelíteni egy-egy probléma megoldásához.

Nem véletlen, hogy a KPMG előszeretettel küldi ki a dolgozóit rövidebb vagy hosszabb időre külföldi projektekre. Náluk nem furcsa, hanem adott a nemzetközi környezet, a budapesti irodában is soknemzetiségű a csapat – mondják. Sokan dolgoznak nemzetközi projekteken,ahol külföldi kollégáikkal vagy ügyfeleikkel kell hatékonyan együttműködniük. A cégnél mobilitáshoz kapcsolódó programok is vannak, melyek az üzleti projektekhez kapcsolódó szaktudás megszerzését célozzák, vagy a nemzetközi projekt szakemberigényét garantálják, és arra is van lehetőség, hogy ha valaki olyan élethelyzetbe kerül, hogy más országban akar élni – például a házastársa munkája miatt –, akkor elhelyezkedhet a világ több mint 155 országában működő KPMG-irodák valamelyikében.

HOSSZÚ TÁVÚ ELŐNYÖK

„A nemzetközi munkatapasztalattal rendelkező jelöltek nyelvtudása általában versenyképesebb, mint azoké, akik itthon szereztek nyelvvizsgát” – mutat rá a külföldi gyakorlat legnyilvánvalóbb előnyére Vitáris Anetta, a ManpowerGroup Solution Kft. RPO (Recruitment Process Outsourcing) igazgatója, aki szerint különösen akkor sok a pozitívum, ha a jelölt az időt nem mosogatással, hanem valódi szakmai gyakorlattal töltötte. „Ha pedig több helyen dolgozott több hónapot, az maga a siker” – fogalmaz. „Aki ugyanis képes volt dönteni arról, hogy külföldi gyakorlatra vagy ösztöndíjra jelentkezik, az nyilván képes volt a kellemetlenségeket is vállalni, a költözést, a beilleszkedést, a sok-sok új impulzust, vagyis nyilvánvalóan komoly tapasztalatokat szerzett. Megismerte, milyen például német vagy angol munkaközösségben dolgozni. Az ilyen jelöltek nyitottak, mobilak, felfedezők, általában pedig intelligensebbek is. Másként élnek Budapesten is, nem zavarja őket, ha ki kell lépniük a komfortzónájukból” – mondja a szakember.A hosszabb távú előnyök számszerűsíthetők, amire az Európai Bizottság felmérése is rámutat: a korábbi Erasmus ösztöndíjasok között például 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai képzésben résztvevőknél, a tanulmányok befejezése után öt évvel pedig 23 százalékkal kevesebb köztük a munkanélküli.

A külföldi munka során azt is meg lehet tanulni, hogy a különböző kultúrákban miként kezelik a hierarchikus viszonyokat. Például vannak olyan országok, ahol a főnöknek soha nem illik ellentmondani, de akadnak olyanok is, ahol ez egyenesen elvárás. „A magyarok általában nem ilyenek, ezért ha valaki ezt megtapasztalja, építő javaslataival, kritikáival segítheti majd a hazai munkahelyén magát a szervezetet, vagy egy-egy projektet” – mondja Vitáris Anetta, aki szerint Magyarországon nehéz megtanulni a self-marketinget is, így ennek gyakorlásában szintén sokat segíthetnek a külföldi tapasztalatok. „Nagyon fontos, hogy az ember tudja, milyenek a képességei, miben jó és milyen eredményeket ért el, és hogy ezeket a saját érdekében tudassa is környezetével” – indokolja.

BÁBELI ZŰRZAVAR

A multikulturális munkahelyeken időnként nem egyszerű a kommunikáció, már csak azért sem, mert házon belül nem egységes a nyelvtudás. „Előfordult, hogy egy megbeszélésen megkértük egymást, mindenki inkább írja le, mire gondol, annyira más volt a francia, a skót és a portugál kolléga angol kiejtése” – mesélte egy szolgáltatóközponti dolgozó.

Az ssc-k (shared service center) száma dinamikusan nő Magyarországon. A több mint 80 hazai szolgáltatóközpontban ma már csaknem 40 ezren dolgoznak, s akadnak olyan cégek, ahol az alkalmazottak 20 százaléka külföldi. Gyakran fordulnak meg itt olyan fiatalok, akik Erasmus programban vettek részt, s Európa valamelyik országában töltöttek el egy-két félévet. „Az ő profi nyelvtudásuk, magabiztosságuk, határozottságuk előnyt jelent az itthoni munkákban, de sajnos gyakran visszavágynak külföldre” – mondja Szmolinka Zsolt, a Debrecenben működő Merlin-IT Hungary Informatikai Rendszer Támogató Szolgáltató Kft. cégvezetője. Tapasztalatai szerint, akinek már jobban kinyílt a világ, annak egy call center beszűkülést jelent, így sokáig nem marad meg egy effajta hazai munkahelyen.

A szolgáltatóközpontokban az egyes ügyfeleket kiszolgáló csapatok sokszor többnemzetiségű tagokból állnak, így egy-egy projekt során előfordulhat, hogy együtt kell dolgozni például török, holland, spanyol és indiai munkatársaknak. „Ilyenkor nagyon gyorsan meg lehet tapasztalni a kultúrák közötti különbségeket. Van, ahol tiszteletlenségnek számít nemet mondani, ezért mindenre igennel válaszolnak még akkor is, amikor pontosan tudni lehet, hogy egy határidő betarthatatlan. Aztán akadnak olyan kultúrák, amelyekben személyes kapcsolat nélkül nem lehet üzletről beszélni, másutt viszont épphogy a távolságtartásnak van fontos szerepe. Vannak nemzetiségek, amelyeknél természetes, hogy hangosabban beszélnek, míg másoknál az a mindennapos dolog, hogy késnek. Ezek a tapasztalatok nagy előnyt jelentenek akkor, amikor valaki nemzetközi környezetben vagy külföldön szeretne később munkát vállalni” – mondja Vitáris Anetta, példának említve, hogy az olaszok hangosan telefonálnak, beszélgetnek. „Ilyen helyzetben fontos, hogy a többiek alkalmazkodni tudjanak, elfogadók legyenek. A csoportvezetőnek pedig többek között azt is el kell viselnie, hogy az olasz kollégák sosem jönnek vissza a kávézásból húsz percnél korábban.” Mindez nyitottságot, elfogadást és átlagon felüli alkalmazkodókészséget igényel – ami a nemzetközi tapasztalattal rendelkező munkatársakban legtöbbször meg is van.

A külföldön szerzett tapasztalat bemutatására érdemes használni az Europass dokumentumokat. Az Europass mobilitási igazolvány az európai országok valamelyikében folytatott szakmai gyakorlatok, tanulmányok vagy önkéntes munka során megszerzett készségek és kompetenciák igazolására szolgáló, egységes formátumú dokumentum. További információ a www.europass.hu honlapon található.

 

Tóth Ildikó, újságíró

Utolsó módosítás: 2019.02.21.