---

A Campus Mundi program speciális abból a szempontból, hogy nem csak ösztöndíjakat finanszíroz, de az egyetemek nemzetközi integrációjára, az ún. nemzetköziesítésre is legalább akkora hangsúlyt fektet. Hogy függ össze a kettő?

A hallgatói és oktatói mobilitás tulajdonképpen a nemzetköziesítés leginkább látványos, legismertebb szelete. Ezen kívül sok minden beletartozik még a nemzetközi dimenzióba: az intézményi partnerkapcsolatok, a hallgatói szolgáltatások vagy az intézményi munkatársak nyelvi és egyéb képzése. A Campus Mundi ennek az anyagi és egyéb kereteit bővíti tovább. Abban támogatja az intézményeket, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb partnereket. Magyarország globálisan 4000 egyetemmel van kapcsolatban, erre tud építeni ez a program is.

Minden felsőoktatási intézmény előtt ismert az a kormányzati cél, amely szerint a jelenlegi 25 ezerről 40 ezerre kell növelni a külföldi hallgatók létszámát. Ehhez jön egy sor olyan feladat, ami egyébként is feltétele a kiváló oktatásnak: például a hallgatói szolgáltatások fejlesztése, az egyetemi munkatársak nyelvi képzése és a felsőoktatási intézmények önmenedzsementje. Ez jó néhány intézménynél rutin, de sok helyen nem az. Ha mindez teljesül, akkor a mobilitás mértéke is növekszik, ami pedig a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezéseken is látszik, vagyis emeli az intézmény presztízsét.

Miért éri meg az intézményeknek, hogy pénzt és időt fektessenek a „nemzetközi dimenzióba”?

Egyes kutatások szerint minden egyes külföldi diákba fektetett dollár négyszeresen térül meg. Elég ha belegondolunk, hogy a Magyarországra érkező diákok az ösztöndíjért cserébe mi mindenre költenek itt tartózkodásuk során.

Másfelől a friss szemléletek importja kiváló minőségbiztosítási eszköz is. Érinti a hallgatói adminisztrációt, az oktatás minőségét és az oktatásban alkalmazott módszereket is.

A régióban kiket lenne érdemes követnie Magyarországnak?

Itt vannak például az észtek. Szisztematikus építkezéssel kb. egy évtized alatt megtöbbszörözték a külföldi hallgatók részarányát. Ugyanakkor nincs univerzális recept, minden intézménynek saját magának kell „feltalálnia” magát. Más az útja egy tisztán orvostudományi egyetemnek és egy kis magánegyetemnek. De ugyanígy a CEU által megvalósított nemzetközi egyetemi profil sem feltétlenül működne az ELTE esetében.

A Tempus Közalapítvány mivel tudja segíteni a felsőoktatási intézményeket, hogy jobban megfeleljenek a nemzetközi követelményeknek?

A Campus Hungary programban több sikeres tevékenységet megvalósítottunk, amiket most a Campus Mundiban is folytatunk. Lesznek például szakértői műhelyek - legközelebb a hallgatói mentorrendszer lesz a téma. Folytatjuk a nemzetköziesítési tanúsítási eljárást is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy külföldi és hazai szakértők segítségével kielemezzük, hogy magukhoz képest megadott minőségi szempontok alapján mennyit fejlődtek a kiválasztott felsőoktatási intézmények a nemzetköziesítés terén. Szeretnénk hatékonyabban mérni a külföldi hallgatók véleményét is, ennek érdekében különböző kutatásokat végzünk.

Mindemellett továbbra is elvisszük és megmutatjuk a magyar felsőoktatást a nagyobb külföldi felsőoktatási vásárokon, ahogy tettük ezt a Campus Hungary programban is az elmúlt három évben. Tavasszal lesz egy nagyobb kínai megjelenésünk, illetve ott leszünk a legnagyobb nemzetközi oktatási konferencián, a NAFSA-n is, amit idén május végén Denverben rendeznek.

A nemzetközi vásároknak van mérhető hallgatóvonzó hatása?

Egy-egy ilyen vásáron (ahol a legnagyobb nemzetek is részt vesznek) 9-10 százalék érdeklődik ténylegesen Magyarország iránt, ami jó aránynak számít. Az utóbbi években növekszik és diverzifikálódik a külföldiek száma, egyre többen jönnek az EU-n kívülről is és főleg orvosképzésre. A továbbiakban szeretnénk azt is mérni, hogy hogyan tájékozódnak a diákok és miért pont Magyarországot választják.

Milyenek az eddigi visszajelzések ezekről tevékenységekről?

Egyöntetűen pozitívak és mindenki nagyon várja a folytatást is. Idáig leginkább a felsőoktatásban dolgozókat támogattuk többek között interkulturális, felsőoktatási marketing és honlapfejlesztési képzésekkel, melyeknek folytatását a jövőben is tervezzük.

Az interjút készítette: Tossenberger Tamás, Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység 

 A cikket kattintással letölthető pdf-ben is el tudja olvasni. 

Utolsó módosítás: 2019.02.21.