---

A korábbi, 2013-as vizsgálathoz hasonlóan 2016-ban is országos szinten felmértük, hogy miként vélekednek a külföldi hallgatók Magyarország imázsáról, mennyire elégedettek a választott egyetem színvonalával, a hallgatói szolgáltatásokkal, na meg milyen tapasztalatokat szereztek hivatalos és nem hivatalos szituációkban. A felmérést a Tempus Közalapítvány megbízásából Malota Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem docense folytatta le az EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 projektszámú Campus Mundi program keretében.

MEGHÁROMSZOROZÓDOTT A STIPENDIUM HUNGARICUM ÖSZTÖNDÍJASOK SZÁMA. 2014-ben 768-an, idén pedig már több mint 2300-an kezdhették meg tanulmányaikat Magyarországon a program támogatásával.Óriási az érdeklődés a hazai képzések iránt a műszaki, informatikai, egészségügyi és gazdasági területeken, emellett kiemelkedő a nemzetközi viszonylatban is elismert zenei és művészeti képzések népszerűsége is. Idén 49 országból fogadhatnak külföldi hallgatókat a hazai egyetemeken és főiskolákon, jövőre pedig ez a szám tovább nőhet. Legtöbben Dél- és Délkelet-Ázsiából, valamint a Közel-Keletről érkeznek, de afrikai, dél-amerikai és távol-keleti fiatalok is nagy számban választják a magyar felsőoktatási intézményeket. A programban való részvétel feltételeiről a Tempus Közalapítvány honlapján lehet tájékozódni. A következő egyéni, hallgatói pályázati határidő 2017 elején várható.

A kérdőíves megkeresése során 72 különböző országból származó, 27 hazai felsőoktatási intézményben tanuló, 1566 külföldi hallgatótól kaptunk választ, mely a legnagyobb mintavételű kutatásnak számít ezidáig hazánkban. A válaszadók 81%-a Stipendium Hungaricum (SH) ösztöndíjas hallgató, 12%-a Erasmus ösztöndíjas, 5%-a pedig önköltséges formában tanul. A vizsgált minta összetétele az SH hallgatók felülreprezentáltsága miatt jelentős mértékben eltért a 2013-as kutatásétól, ezért a két kutatás eredményeit csak korlátozottan lehetett összehasonlítani. A kutatás eredményéből álljon most itt néhány érdekes eredmény.

A kérdőívet kitöltőknek előbb pozitív és negatív fogalmakat kellett említeniük, amely először eszükbe jut hazánkkal és a magyarokkal kapcsolatban. Az adatokból kiolvasható, hogy a legtöbben szépségre, kedvességre és barátságosságra asszociáltak, de többek szerint a magyarok békések, segítőkészek, az itteni élet pedig megfizethető. Emellett biztató, hogy legtöbben azt említették, hogy nem jut eszükbe negatívum. A hallgatóknak leginkább a nyelvi akadályok – egyrészt a magyar nyelv nehézsége, másrészt az angol nyelvtudás hiánya – okoztak nehézséget, de például többeket zavar, hogy sokan dohányoznak az utcán.

A felmérésben rákérdeztünk arra is, hogy mi volt az elsődleges ok, ami miatt hazánkat választották tanulmányaik helyszínéül. Legtöbben az oktatás magas színvonalát, egy másik kultúra megismerésének vágyát és a megfizethető árakat említették mint fő döntésbefolyásoló tényezőt.

Természetesen az oktatással és a hallgatói szolgáltatásokkal való elégedettségre is kíváncsiak voltunk: erre átlagosan ötös skálán 3,74-es, illetve 3,73-as értékelés érkezett a cserediákok részéről. Nem meglepő, hogy eltérések mutatkoztak a Stipedium Hungaricum ösztöndíjasok, Erasmus hallgatók, valamint az önköltséges hallgatók elégedettsége között. Utóbbiak jellemzően kritikusabban vélekedtek a legtöbb kérdés kapcsán, a legelégedettebbek pedig az SH hallgatók voltak.

A megkérdezettek 70%-a igennel és 26%-a talánnal válaszolt arra a kérdésre, hogy újból hazánkat választanák-e tanulmányaik helyszínéül. Szoros összefüggést találtunk az oktatással, a szolgáltatásokkal való elégedettség és az újraválasztás között is.

A kutatás alapján készült tanulmány letölthető a Tempus Közalapítvány Könyvtárából.

A cikket összeállította:

Mészáros Gabriella, Tempus Közalapítvány, Study in Hungary egység

A cikk a Pályázati Pavilon/őszi számának 34. oldalán olvasható

Utolsó módosítás: 2017.03.22.