---

A téma európai horizontja

Az iskola döntő szerepet játszik a korai iskolaelhagyás megelőzésében, ugyanakkor önmagában nem oldhatja meg a problémát, mivel számos iskolán kívüli tényező is befolyásolja a tanulók iskola iránti elkötelezettségét és sikerét. Ezért szükséges a korai iskolaelhagyás megelőzésére átfogó megközelítést alkalmazni – mondta ki az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága kiadásában megjelent „Átfogó iskolai megközelítés a korai iskolaelhagyás megelőzésére” című szakpolitikai üzeneteket tartalmazó füzete. A korai iskolaelhagyás  súlyos problémaként jelenik meg szerte Európában, ezért a gazdasági szempontokat és a társadalmi igazságosság szempontjait, illetve az egyén fejlődését előtérbe helyezve az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít rá. Ezt támasztja alá az Európa 2020 stratégiais, amelynek egyik célja a korai iskolaelhagyás arányának európai átlagban 10% alá csökkentése 2020-ra.
Az „átfogó iskolai megközelítés” a szektorokon átnyúló megközelítés mellett az érdekelt felek széles körével (szociális szervezetek, ifjúsági szervezetek, megkeresést alkalmazó szociális munkások, pszichológusok, nővérek, logopédusok, önkormányzatok, nonprofit szervezetek, vállalatok, szakszervezetek, önkéntesek stb.) és a teljes közösséggel való szorosabb együttműködést is megköveteli azon problémák kezelésében, amelyek megoldásához az iskoláknak nincs (és nem is lehet) megfelelő szakértelme és eszköztára. A megközelítés legfontosabb feltételeit öt kapcsolódó tematikus területre lehet osztani: iskolavezetés, tanulók támogatása, tanárok, szülők és családok, érdekelt felek bevonása. A szektorközi együttműködések szempontjából az érdekelt felek bevonása a legégetőbb kérdés.

Az eredményes együttműködések alapvető elemei

A lemorzsolódás kérdésének kezelése tehát az érdekelt szereplők széles körének aktív és felelős bevonása mellett valósulhat meg, regionális, helyi és intézményi szinten egyaránt, nem kihagyva a különböző szakpolitikákat sem, pl. a foglalkoztatást, az ifjúságpolitikát, az egészségügyet, a szociálpolitikát, a sportot, a közművelődést és a bűnüldözést.
Az együttműködés sokféle formát ölthet országos, regionális, helyi és intézményi szinteken az oktatási rendszer irányítási és oktatási rendszerének szerkezetétől függően. Átfogja a csapatmunka különböző formáit, a hálózati munka formáit, a szektoron belüli és több szektort érintő kooperációt. Ideálisan a különböző együttműködések kiegészítik és segítik egymást. Fontos eredménye lenne, ha a szakmaközi kooperációk beépülnének a fiatalokkal foglalkozók gyakorlatába.

Az Alma a fán – Fókuszban a korai iskolaelhagyás műhelysorozat 2017-ben is folytatódik. Amennyiben témajavaslata, ötlete van, mely témákat bontsuk ki részletesebben, keressen minket a crocoos@tpf.hu email címen!

Ahhoz, hogy az együttműködések valóban eredményesek legyenek, a következőkre van szükség:

• Szektorközi együttműködések, intézményközi megoldások. Ezt nagyban elősegíthetné a rendszerszintű, koordinált támogatás, akár országos szinten. Ezek az együttműködések igénylik a közös nyelvet és közös célokat, a célok azonos értelmezését, a szerepek és felelősségek világos definícióját és a hatékony kommunikációt.
• Az iskolák központi szerepe. Az iskolák központi szerepet játszhatnak az együttműködések kialakításában a társszektorok felé való nyitással.
• A tanulók és szülők bevonása. A szülőket érdemes támogatni az iskolával való együttműködés és gyermekeik tanulásában való nagyobb szerepvállalás érdekében. Ehhez az iskolák felkészítése és a helyhatóságok támogató tevékenysége is szükséges.
• Tanulást támogató együttműködések. Különböző szakmák képviselőinek együttműködése többféle szakértelmet igényel. Az ezt támogató oktatási és képzési lehetőségek megteremtése elősegítheti az együttműködések kialakítását. Fontos azzal számolni ugyanakkor, hogy ez időigényes folyamat.

A Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportjában a témában futó két szakmai projekt fókuszában is a korai iskolaelhagyás és a tanulói lemorzsolódás kérdésköre áll. A projektek keretében a Tempus Közalapítvány is szervez olyan eseményeket, rendezvényeket, amelyek önmagukban is erősítik a szektorközi együttműködéseket. A tanulók korai iskolaelhagyását számos dolog befolyásolhatja, okozhatja. Az évek óta népszerű Alma a fán pedagógus műhelysorozat 2016-ban
Fókuszban a korai iskolaelhagyás címmel épp ezekre a jelekre, jelenségekre összpontosít, újabb fórumot teremtve a pedagógusok, szülők, iskola- és munkaközösség-vezetők mellett minden olyan társterületi szakember számára is, akinek szerepe lehet az iskolai lemorzsolódás csökkentésében. A délutáni, három órás klubrendezvények célja, hogy teret adjanak a párbeszédre és a közös tudásmegosztásra a lemorzsolódás arányának csökkentése és megelőzése kapcsán.
A műhelyek mindig csak egy-egy témára, jelenségre fókuszálnak, például bullying (zaklatás) vagy éppen a pályaorientáció jelentősége. A bullying témájával kapcsolatos műhelyen például a résztvevők átfogó képet kaphattak az iskolai bántalmazás hazai hátteréről, illetve néhány hazai kezdeményezésen keresztül jó példákat láthatnak a zaklatás jelenségének feltárására és az ezzel kapcsolatos problémák közös feldolgozására. A pályaorientációval kapcsolatos háromórás alkalom a karriertervezés és az önismeret-fejlesztés jegyében telt. A műhely keretében az iskolai konfliktusok felismerésére és lehetséges kezelésére helyezzük a fókuszt.
Az iskolai – akár egészen apró, de épp emiatt olykor rendszeresen ismétlődő – konfliktusok is sok esetben vezetnek lemorzsolódáshoz, illetve gyakorta készítik elő a terepet a tanulók korai iskolaelhagyásához is. A konfliktusok konstruktív és megnyugtató, előremutató kezelése, de különösen azok megelőzése össztársadalmi kérdés hazánkban. Az erre reagáló műhelyalkalom során a workshopok célja az volt, hogy esetek feltárásával, konkrét terepi élmények felhasználásával a résztvevők a mindennapi gyakorlatban is használható segítséget, iránymutatást kapjanak a gyerekekkel kapcsolatos vissza-visszatérő konfliktusok és a váratlan helyzetek resztoratív (helyreállító) kezelése kapcsán is. A 2016-os év utolsó alkalma a korai jelzőrendszerekre fókuszált, bemutatva a jelzőrendszerek sajátosságait, és felhívva a figyelmet az iskolában működtethető egyszerű korai jelzőrendszerek szükségességére és fontosságára.

Az összeállítást készítette:

Szabó Csilla és Farkas Bertalan Péter
Tempus Közalapítvány, Tudásmenedzsment csoport

 A cikk a Pályázati Pavilon/őszi számának 20-22. oldalán olvasható 

Magazinunk korábbi számaiban hírt adtunk a CroCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! című, nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektről, amelynek célja a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló, intézményi szintű korai jelzőrendszer kidolgozása, és három országban történő kipróbálása. A Európai Unió ajánlásain túl a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók segítése és az érdekükben történő beavatkozás hatékonyan csak szektorközi együttműködésben valósulhat meg. Ennek érdekében a projekt keretében három olyan, tanárok által az iskolában használható szektorközi együttműködést segítő eszközt dolgoztunk ki, amelyek elősegítik a társszektorokkal való sikeres kapcsolatfelvételt és hatékony együttműködést, hozzájárulva a tanulók korai iskolaelhagyásának és a lemorzsolódásnak a csökkentéséhez.

Az idén januárban indult, az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló ESL Plus nemzetközi projekt a Tempus Közalapítvány korábbi, a lemorzsolódással is foglalkozó projektek – köztük a fent is említett CroCooS projekt – keretében elkezdett munkák folytatása és szintetizálása. Az ESL PLUS egy európai szintű tematikus hálózat és az ahhoz kapcsolódó online közösségi felület felépítésén, továbbá aktív disszeminációs tevékenységeken keresztül nemzetközileg kiterjedt és átfogó tudásmegosztás szintjére emeli az eddig hazai, illetve szűkebb nemzetközi együttműködésben folytatott tevékenységeinket. A héttagú nemzetközi (magyar, holland, német, román és svéd partnerek tartalmazó) konzorcium együttműködésében a projekt konkrét céljai a Korai Iskolaelhagyás Európai Hálózatának (Association on Dropout Prevention in Europe – ADPE) megalapítása és az Európai Korai Iskolaelhagyás Portál (European ESL Platform) létrehozása. A hálózat szerepe, hogy az európai országokban mind szakpolitikai, mind gyakorlati szinteken tudatosítsa a korai iskolaelhagyás problémát, és terjessze, illetve összegyűjtse a fiatalok középfokú végzettséghez segítésében hatékony megoldásokat. A portál egy európai szintű, interaktív, online tudásmegosztó felület és közösség lesz, ahol a hálózat által összegyűjtött tudás rendszerezetten, kereshető formában lesz elérhető, és amely lehetőséget teremt a különböző országokban a témával foglalkozó szakemberek tudásmegosztására, hálózatépítésére, együttműködésére, valamint egymás, többek között iskolai szintű, jó gyakorlatainak is strukturált, kereshető formában való megismerésére.

Utolsó módosítás: 2017.05.02.