---

A tanulási eredmények megközelítésaz elmúlt évek legnagyobb hatású fejlesztő eszközévé és az európai oktatási reform legfontosabb elemévévált, melynek célja a tanulói, tanári, munkavállalói mobilitás és a tanulás szélesebb körű értelmezésének, elismerésének támogatása.

A szakképzésben tanulók Erasmus+ mobilitásában már számos szakképző intézmény alkalmazza a tanulási eredmény alapú megközelítést a munkaprogramok kidolgozásában és a külföldön teljesített szakmai gyakorlat értékelési kritériumainak meghatározásában, elősegítve ezzel a mobilitási program alatt megszerzett tanulási eredmények hazai képzési folyamatba történő beszámíthatóságát, elismertethetőségét. A mobilitási programjaikat tanulási eredmény alapon megvalósító szakképző intézmények visszajelzései alapján, a tanulási eredmények alkalmazása következetesebbé, átgondoltabbá teszi a mobilitási program megtervezését és kivitelezését, valamint az elvárt követelmények meghatározását. A tanulási eredmények alkalmazása következetesebb, objektívabb értékelést tesz lehetővé, mert könnyebb az értékelési kritériumok kialakítása, hatékonyabb és változatosabb értékelési formák valósíthatóak meg.

A Tempus Közalapítvány kutatásában azt vizsgálták, hogy azok a szakképző intézmények, amelyek mobilitási gyakorlatukban már eredményesen alkalmazzák a tanulási eredmény alapú gondolkodást, átültetik-e ezt a szemléletet, a hazai szakmai gyakorlatok szervezésébe és megvalósításába is. A kutatás során 7 szakképző iskola, 8 gyakorlati képzést szervező munkahely és 4 helyi kamara képviselőjével készült interjú 2016 szeptemberében.

Az interjúk alapján számos értékes tapasztalat gyűlt össze arról, hogy a szakképző intézmények hogyan tudják a gyakorlatban megvalósítani a szakképzés jogszabályi rendszerében nevesített követelményeket. Képet kaptunk a gyakorlati képzés előkészítéséről és megvalósításáról, a gyakorlati képzőhely kiválasztásának szempontjairól, a szakképző iskola és a gyakorlati képzőhely közötti kapcsolattartás formáiról, a gyakorlati képzés dokumentumairól és a szakmai gyakorlat értékeléséről.

A kutatás során arra is választ kerestünk, hogyan lehetne a hazai szakmai gyakorlatokat tanulási eredmény alapúvá tenni, a szakképzés minőségének javítása valamint a munkaerő-piaci igények és a képzési követelmények jobb összhangjának megteremtése érdekében.  Az interjúk egyik fontos tapasztalata, hogy a tanulási eredmény fogalmát és alkalmazási lehetőségeit leginkább az Erasmus+ koordinátorok és azok a tanárok értik és alkalmazzák, akik részt vettek a külföldi mobilitási gyakorlat munkaprogramjainak tanulási eredmény alapú kidolgozásában. A gyakorlati képzőhelyek és a helyi kamarák esetében szinte teljesen ismeretlen a tanulási eredmény fogalomrendszere annak ellenére, hogy az államilag elismert szakképesítések MKKR besorolása 2016 februárjában megtörtént és az MKKR tanulási eredmény alapon határozza meg az egyes kimeneti szintek jellemzőit.

Bár a tanulási eredmény alapú gondolkodásmód egyelőre nem jelenik meg széleskörűen a hazai szakképzési gyakorlatban, néhány szakképző intézmény esetében innovatív példákat láttunk arra vonatkozóan, hogyan lehet pl. a nyári összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit a külső gyakorlati hely számára érthető módon megfogalmazni. A tanulási eredmény alapú leírásból a gyakorlati képzést biztosító vállalat szakembere világosan látja, hogy mit tudnak már a tanulók és milyen ismereteket, képességeket kell elmélyíteni a nyári gyakorlat során. A követelmények tartalmát a szakképző iskola és a gyakorlati képzőhely oktatói közösen megbeszélik, és amennyiben a cég úgy ítéli meg, hogy szükséges pontosítani vagy kiegészíteni a követelményeket (pl. a cégnél alkalmazott speciális szoftver, technológia, módszer, eszköz stb. ismeretével), javaslatot tesz azok véglegesítésére. A gazdálkodó szervezetek szívesen veszik, ha a szakképző iskola gyakorlati oktatásvezetője vagy szaktanára elmegy hozzájuk, és részletesen átbeszélik a gyakorlati képzéssel kapcsolatos követelményeket, sőt, igényük is lenne arra, hogy több külső gyakorlóhelynek egy időben tartson az iskola ilyen jellegű tájékoztatást.

A kutatás egyértelmű üzenete, hogy továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tenni a tanulási eredmény alapú megközelítés képzésfejlesztési célú felhasználási és alkalmazási lehetőségeinek bemutatására és fejlesztésére. A szakképzésnek bizonyosan el kell indulnia a tanulási eredmény alapú gondolkodás útján. Ez nemcsak az oktatás nemzetköziesedése, a földrajzi és vertikális mobilitás erősödése szempontjából válik egyre fontosabbá, hanem a munkaerő-piaci igények jobb kielégítése az oktatás és a munka világa közötti kapcsolat erősítése okán is.

A kutatás eredményeit összefoglaló közel 30 oldalas tanulmány 2016. december elején, az Európai Bizottság által meghirdetett, a Szakképzés Európai Hete rendezvénysorozat keretében jelenik meg.

 

A cikket összeállította:

Dr. Farkas Éva, Felnőttképzési és szakképzési szakértő
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézetének egyetemi docense

 A cikk a Pályázati Pavilon/őszi számának 41. oldalán olvasható 

Utolsó módosítás: 2017.05.02.