Élmény, ötlet, tanulás - Alma a fán - Digitális pedagógus: IKT eszközök kreatív felhasználása az oktatásban

2017.09.19.

Magazin | Köznevelés, Szakképzés

2017 tavaszán valósítottuk meg a Tempus Közalapítvány EFFeCT nemzetközi projektje keretében az Alma a fán – Digitális Pedagógus – IKT eszközök kreatív felhasználása az oktatásban című pilot képzést, amely azt vizsgálta, hogy az IKT eszközök tanórai használata hogyan támogatja a kollaboratív tanulást, illetve hogy a részt vevő tanárok mennyire tudják az együttműködésen alapuló képzést saját egyéni fejlődésük szolgálatába állítani. Három résztvevőt kérdeztünk meg a képzésen szerzett tapasztalatairól.

MILYEN 21. SZÁZADI KIHÍVÁSOKKAL SZEMBESÜLNEK A TANÁROK SZERINTED? 

Biróné Szabó Brigitta (B4), Erőss Lajos Református Általános Iskola, Püspökladány, magyar –történelem szakos tanár

Biróné Szabó Brigitta: A digitális nemzedékek közötti szakadék mélyülésével arra kell törekednünk, hogy diákjainkkal megtaláljuk a közös hangot. Sokszor halljuk és tapasztaljuk, hogy a digitális kultúra hatása az oktatás és a tanulás világára alapvető fontosságú. A tanítási folyamatokhoz kapcsolódó kompetenciaelvárások között is szerepel az IKT integrálása különböző tanulási helyzetekbe.

A diákjaink bárhol, bármikor, bármilyen információhoz hozzájuthatnak, ezért arra kell őket tanítani, hogyan használják, ellenőrizzék ezeket. Ehhez nekünk, tanároknak is fejlesztenünk kell módszertárunkat, illetve hatékony tanulási környezetet kell biztosítani a diákok számára. Nem eszközhasználatot kell tanítani - hiszen ahhoz nagyon jól értenek -, hanem azt, hogyan használják ezeket eredményesen a tanulási folyamatban. 21. századi elvárás az is, hogy együttműködésre, problémamegoldásra tanítsuk, neveljük diákjainkat.

MI A TAPASZTALATOD A TECHNOLÓGIAI ESZKÖZÖK TANÓRAI ALKALMAZÁSÁRÓL? 

Derekasné Orosz Andrea (B1), Bükkábrányi Arany János Általános Iskola, Bükkábrány, intézményvezető,magyar szakos tanár, könyvtáros tanár, közoktatási szakértő

Derekasné Orosz Andrea: Általános iskola felső tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításában 4. éve használom az informatikai eszközöket. Ahogy bővül az iskola IKT eszközkészlete, valamint a saját ismeretköröm a digitális pedagógiai módszerekről, úgy alakul át a tanítási gyakorlatom. A gyerekek lelkesedése, tanórai munkája folyamatosan megerősít a módszertani váltás fontosságában. Bár a tanórákra való felkészülés sokkal több időt, és folyamatos önképzést igényel, az alkotó munka légköre, valamint az érezhető, sokoldalú fejlesztő hatás motiválja az ilyen óraszervezést. A tanárnak digitális kalauzként meg kell találnia a pedagógiailag hasznos lehetőségeket, amelyet kínál a minden tanuló zsebében, saját szobájában elérhető eszköz. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében kiemelten tapasztalom a digitális eszközök motiváló hatását az órán, sikerélményt nyújt számukra az aktív eszközhasználatra épülő páros és csoportos munkaforma.

Eichardt János: A gimnáziumi diákok információéhségük csillapítására a hagyományos könyvek helyett a netes felületeket használják. Számukra egy-egy adat megszerzésének az útja izgalmasabb, mint maga az információ ténye. Jobban megfogja őket az út során szerzett ismeret, mint ha csak egyszerűen megtanulják a könyvből, valamint egy élményszerű tanulással az egyes információkat nem csak megtanulja, hanem össze is kapcsolja más ismeretekkel.

MIBEN KÍNÁL EGYEDI TARTALMAT AZ Alma a fán- Digitális Pedagógus- IKT eszközök kreatív felhasználása az oktatásban CÍMŰ KÉPZÉS VÉLEMÉNYED SZERINT?

Eichardt János: Ez egy komplex képzés, mely az IKT-eszközöket csak alapnak tekinti, nem annak használatára tanítja meg a résztvevőt. A kollaboratív tanulás módszereként használja az IKT-eszközök nyújtotta lehetőségeket.

Derekasné Orosz Andrea: A képzés egyedisége szerintem a hálózatépítés. A közel 20 évnyi pedagógiai munkám megmutatta számomra, hogy a pedagógus önfejlődésének legfőbb záloga a szakmai kapcsolatrendszere, az abban rejlő kapcsolati tőke a modern technológia kínálta lehetőségekkel a legkisebb településen is lehetővé teszi a szakmai megújulást. A képzésen 29 kollégával együttműködve megtapasztalhattam, hogy a tevékenységbe ágyazott csoportos tudásmegosztásra épülő tréningek ugródeszkaként segítették a saját elkötelezettségemet a digitális pedagógiai módszertan további megismerésében és alkalmazásában.

Biróné Szabó Brigitta: Az offline képzés és az online támogatás együttes jelenléte, a tutorálás újdonság volt számomra. Az együttműködést ilyen módon középpontba állító képzésről még nem hallottam.

Közös feladataink megoldásánál nem okozott gondot az, hogy az ország különböző pontjain élünk. Ha akarunk, együtt tudunk lenni az online térben, és közösen alkotunk. Az első ilyen felejthetetlen élményt ebben a közösségben, ezen a képzésen kaptam.

HOGYAN TUDOD A KÉPZÉSEN MEGSZERZETT TUDÁST KAMATOZTATNI A MINDENNAPI TANÍTÁSI GYAKORLATODBAN?

Eichardt János: Fontos a helyes egyensúly megteremtése. Vannak olyan órák, ahol könnyedén alkalmazhatóak web 2.0-s alkalmazások, ám az órák egy részénél inkább a hagyományos módszertan célravezetőbb. A legsikeresebb a QR-kódos gyakorlat tanórai átültetése volt, melyet magam is kipróbáltam a gyakorlatban. Az okostelefon szinte mindegyik diák zsebében ott lapul, ennek segítségével kikódolható rejtett információkat adtam meg a csoporttagoknak, hogy játékos formában jussanak el a megoldásig. A diák önálló döntést hoz egy csapat tagjaként. Egyszerre élvezi, és könnyen megjegyzi a tananyagot.

Biróné Szabó Brigitta: A képzésen ismerkedtem meg a Padlet nevű virtuális faliújsággal, azóta viszont már több Padletem van. Az első képzési, tanulási naplóként működik, sok újdonság került már rá, minden képzési nap után tovább bővül. A tanítványaimnak több oldalt is létrehoztam, feladatmegoldásokat, ötleteket, véleményeket gyűjtünk. A kollégáimat is megismertettem egy nevelőtestületi értekezlet alkalmával a Padlettel. Digitális ötlettárként használjuk a Digitális Témahéthez.

MIT GONDOLSZ, MIÉRT VÁLT KÜLÖNÖSEN FONTOSSÁ A TANÁRI KÖZÖSSÉGEK KIALAKULÁSA ÉS A KÖZÖS SZAKMAI FEJLŐDÉSE?

Derekasné Orosz Andrea: Szűkebb környezetemben, az észak-magyarországi régióban különösen igaz az a megállapítás, hogy az innovatív pedagógiai szemlélet inkább „magányos hősökre”, egy-két kitartóan próbálkozó pedagógusra jellemző. Fontos, hogy ezek a kollégák ne szigetelődjenek el, találjanak motiváló szakmai kapcsolatokra, váljanak aktív tagjává olyan tanulóközösségeknek, ahol kibontakozhatnak.

MIT TARTASZ A KÉPZÉS LEGFŐBB ERŐSSÉGÉNEK?

Biróné Szabó Brigitta: A képzési napok nagyon inspiráló és kellemes közegben telnek, a köztes időben is sok segítséget kapunk a feladatmegoldásokhoz, folyamatos online támogatást élvezünk. A beadott munkákat mindig szövegesen értékelik, a visszajelzések megerősítenek, bátorítanak, soha nem elmarasztalóak. Sokat tanulunk tőlük és egymástól! 

Eichardt János (B1), Hamvas Béla Gimnázium, Oroszlány, biológia-rajz szakos tanár

Eichardt János: Nagyon jónak tartom, hogy játékokon keresztül, gyakorlatban mutatnak meg egy-egy alkalmazásbeli lehetőséget, melyet ki is próbálhatunk. A folytatást, a tudásunk elmélyítését ránk bízzák. A csoport együttműködését is erősítik, hiszen vannak közöttünk olyanok, akik már évek óta használnak digitális eszközöket a tanításuk során, de vannak kevésbé rutinosak is. Fontos része a képzésnek, hogy egymástól is tanuljunk. Több olyan feladat is volt, mely elősegítette, hogy a résztvevők jobban megismerjék egymást, ezáltal pedig fejlődünk mi magunk, és fejleszthetjük a diákjainkat is. 

A program sikerét tapasztalva úgy gondoljuk, hogy szeretnénk többek számára biztosítani a lehetőséget a képzésen való részvételre. Ezért a képzést a jövőben akkreditáltatni kívánjuk, melyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. (kepzes{kukac}tpf.hu)

További tanórán alkalmazható hasznos digitális módszertani ötletekért kérjük, látogasson el honlapunkra: www.digitalismodszertar.tka.hu

A cikket összeállította:

Albrechtné Garai Katalin, Tempus Közalapítvány, Tudásmenedzsment csoport

A cikket elolvashatja a Pályázati Pavilon 2017/tavaszi számának 62.oldalán.

Utolsó módosítás: 2017.09.19.