A diaszpórában élő, továbbtanulás előtt álló fiatalok körében végzett igényfelmérő kutatás

Kutatási gyorsjelentés

2021 | Tanulmányok, kutatási eredmények, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram

A kutatás célja a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramhoz kapcsolódó jelentkezői igények felmérése, azonosítása volt. Fontos célként jelent meg továbbá, hogy a kutatás eredményei elősegítsék, támogassák az ösztöndíjprogram promócióját, terjesztését, valamint a program finomhangolását.

Az adatfelvétel eszköze online kérdőív volt, amely 2020. augusztus és szeptember között nyitva volt a válaszadók előtt. Az adattisztítást követően összesen 177 válaszadó (117 angol nyelvű és 60 magyar nyelvű) válasza került az adatfeldolgozás, illetve az elemzés fázisába.

Az igényfelmérés kidolgozása során fontosak voltak azok a kérdések, amelyek a válaszadók alapvető demográfiai jellemzőit vizsgálták. A válaszadók többsége, 56 százaléka nő, 44 százaléka pedig férfi. A válaszadók átlagos életkora 23-24 év között volt, az életkor módusza 18 év volt. A válaszadók szociális és gazdasági hátterét tekintve, többségük átlagos pénzügyi-gazdasági háttérű családból érkezik.

A magyar kultúrával, nyelvvel és Magyarországgal való kapcsolat kapcsán egy összetett kép rajzolódik ki, amely a kötődés sokféleségét, sokszínűségét sugallja. Ez természetes számos tényezőtől függhet, mint például a befogadó országtól vagy attól, hogy hányad generációs az érintett válaszadó. A kérdőívre főként másod- vagy harmadgenerációs válaszadók válaszoltak. A magyar nyelvtudással kapcsolatban a válaszadók 24 százaléka válaszolta, hogy folyékonyan beszél és ír magyar nyelven, 21 százalék válaszolta, hogy mindennapi beszélgetésben részt tud venni, de összetettebb magyar nyelvű szöveget már nehezebben ért meg. 22 százalékuk egyszerűen ki tudja fejezni magát magyarul, és közel 33 százalékuk csak néhány szót ért, vagy egyáltalán nem beszél magyarul. A válaszadók 53 százaléka aktív tagja diaszpórájában valamely magyar szervezetnek, közösségnek. A közösségek között például magyar iskolák, cserkészcsoportok, néptánc-csoportok, egyházi közösségek szerepelnek.

A válaszadók többsége nagyon motivált a továbbtanulás iránt. A kitöltők között a három legnépszerűbb tudományterület: a művészetek (10,9%), a gazdaságtudományok (10,6%), valamint a társadalomtudományok (10%). A képzési szintet tekintve, azok a válaszadók vannak néhány százalékkal többen (33%), akik alapképzésre jelentkeznének, a mesterképzést választók aránya valamennyivel alacsonyabb (30%). Az integrált, osztatlan mesterképzés iránt érdeklődők aránya 19 százalék. A kérdőív kitöltőinek 14 százaléka érdeklődik doktori képzés iránt. A válaszadók valamivel több, mint fele (51%) angol nyelvű képzésen venne részt, illetve 33 százalékuk magyar nyelvű képzést választana. A válaszadók többsége (79%) végezné a tanulmányait teljes idejű képzésen, diplomaszerzés céljából; ugyanakkor 50 százalék körüli azoknak az aránya, akik csak teljes idejű képzést választanának, és 30 százalékuk inkább bizonytalan, és a rövidebb idejű képzéseket is megjelölt a választási lehetőségek közül.

Az is fontos kérdés, hogy milyen tényezők motiválják a válaszadókat a magyarországi továbbtanulásra. Az egyes motivációs tényezők közül 14 százalékuk választotta azt, hogy szeretne jobban megtanulni magyarul, 13 százalékuk gondolja úgy, hogy szeretné jobban megismerni a magyar kultúrát. Szintén 13 százalék számára fontos, hogy a családja Magyarországról származik, és ugyanennyien szeretnének Magyarországon élni. A válaszadók 11 százaléka számára a fő motivációt az jelenti, hogy szeretne aktív tagja lenni a magyar közösségnek. A kitöltők 10 százaléka jelezte azt, hogy vannak rokonai Magyarországon, és 9 százaléka számára jelent motivációs erőt az, hogy a magyar felsőoktatásnak jó hírneve van. A motivációs tényezők között kevésbé játszanak szerepet olyan push tényezők, mint például, hogy hazájában drága a felsőoktatás, vagy megélhetési szempontból Magyarország egy olcsóbb országban számít.

A kérdőív az ösztöndíjprogrammal kapcsolatos elvárásokra, a pályázati feltételek néhány sarokpontjára is rákérdezett. A pályázati elvárás egy olyan szakmai ajánlás benyújtása, amely valamely diaszpóraszervezettől, vagy külképviselettől érkezik. A válaszadók 22 százaléka szerint e feltétel teljesítése nehézséget okozna, de sokan válaszolták, hogy nem tudják, hogy ez járna-e nehézséggel. A magyar nyelvtudás fejlesztése a program egyik fontos célja. Az, hogy a jelentkező pályázati feltételként vállalja, hogy tanulmányai alatt nyelvvizsgát tesz magyar nyelvből, a válaszadók 93 százalékának nem okozna nehézséget. A válaszadók nagy aránya, 83 százaléka vállalna közösségi munkát diszpórájában a tanulmányai befejezését követően.

A kérdőív arra is kereste a választ, hogy a lehetséges pályázók elsősorban milyen tájékozódási, információs forrásokat ismernek, használnak, honnan, mely szervezettől várják leginkább a tájékoztatást, mely szervezetben bíznak meg leginkább. A tájékozódásnak fontos forrása a studyinhungary.hu honlap, amelyet a válaszadók közel 30 százaléka ismer. Ezenkívül a felsőoktatási intézmények honlapjai is ismert oldalaknak tekinthetők. Ugyanakkor más, tartalmában ide tartozó honlapok, mint a felvi.hu, az oktatas.hu, valamint az eduline.hu kevésbé ismert honlapok. Fontos visszajelzés a pályázat kiírói számára, hogy az ösztöndíjlehetőségekkel kapcsolatban milyen információkra van szükségük a pályázóknak. Talán nem meglepő, hogy a pályázati feltételek (92%) és a megpályázható képzések listája (91%) közel egyformán fontos a pályázók számára, de hasonlóan fontos az ösztöndíjról, annak mértékéről szóló információ (83%) is. A válaszadóknak arra is lehetőségük volt, hogy megnevezzék azokat az információs csatornákat, amelyeken keresztül tájékoztatást várnak el. Talán nem meglepő, hogy a honlapok az elsődleges információs csatornák a válaszadók között: a válaszadók 77 százalék ezen a csatornán keresztül várja el a tájékoztatást. Ennél jóval kisebb arányban szerepel a hírlevél (44%), a Facebook (40%) mint online csatorna.

A pályáztató szervezettel bizalmi és információs, tájékoztatási elvárásokat fogalmaztak meg. Fontos visszajelzés ugyanakkor, hogy bár a studyinhungary.hu honlap ismert, a tka.hu honlapot kevésbé, szinte egyáltalán nem ismerik a válaszadók. Mivel magas a spanyol és a portugál anyanyelvű érdeklődők aránya, ezért érdemes lenne az angol és a magyar mellett spanyol és portugál nyelvű tartalmakkal bővíteni a tájékoztatási felületeket, eszközöket.

Letöltés (1,6 MB; PDF)