2017-ben ismét kérdőíves kutatás vizsgálta a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók véleményét magyarországi tanulmányaikról. Az online kérdőív arra kérdezett rá, hogyan értékelik a hallgatók az intézményük oktatási, képzési minőségét, a hallgatói szolgáltatásokat, valamint mennyire elégedettek az ösztöndíj keretében nyújtott lehetőségekkel. A kutatást a 2016. évi elemzésre épülve a Tempus Közalapítvány munkatársai valósították meg.

Elégedettek-e a külföldi hallgatók a magyar felsőoktatással?

Az online kérdőíves kutatásban 47 partnerország 2825 hallgatója vett részt. A hallgatók a hazai felsőoktatás színes palettáját képviselték: a válaszadó hallgatók 26 felsőoktatási intézmény közel 145 képzési programján tanultak. A hallgatók többsége, 40 százaléka mesterszintű képzési programban, valamivel kevesebben, 38 százalékuk alapképzésben vett részt. A doktori képzésen tanuló válaszadók aránya 16 százalék volt. 

A kutatás részletesen foglalkozott az itt tanulók továbbtanulási motivációjával, valamint a döntésük mögötti információs igényükkel. A kérdőív többek között rákérdezett arra is, mennyit tudtak a hallgatók Magyarországról továbbtanulási döntésüket megelőzően. A válaszadók 17 százaléka sokat tudott hazánkról, 60 százalékuk viszont csak kevéssé ismerte az országot. A felmérés eredményei azt is jól mutatták, hogy melyek voltak az elsődleges okok, amelyek miatt hazánkat választották tanulmányaik helyszínéül a hallgatók. Legtöbben az oktatás magas színvonalát, minőségét, egy másik kultúra megismerését, valamint a megfizethető árakat említették: ezen szempontok a tavalyi kutatásban is a legfontosabb döntési tényezők között szerepeltek.

Az oktatás és képzés meghatározott szempontjaival, valamint a hallgató szolgáltatásokkal való elégedettség feltérképezése a kutatás fontos részét képezte. Az egyetemi életükkel, a képzési programokkal a hallgatók általánosságban elégedettek voltak. Kiemelten pozitív említést kapott az internet és különböző online eszközök órán való használata, az oktatóktól kapott segítség, támogatás, valamint az oktatók elérhetősége, a kapcsolattartás formái. Ugyanakkor a hallgatók kisebb mértékben voltak elégedettek a különböző speciális eszközökhöz, lehetőségekhez (pl. laboratóriumokhoz) való hozzáféréssel, az előadók, tanárok angol nyelvtudásával, valamint a kurzuson használt tanítási módszerekkel.

A kutatás segítségével olyan területek is azonosíthatók, amelyek minőségével, színvonalával kevésbé voltak elégedettek a hallgatók. Ilyen terület például a megfelelő szállás lehetősége, elérhetősége, amely a hazánkba külföldről érkezett tanulók számára talán az egyik legfontosabb kérdés. Ehhez kapcsolódóan az egy-egy városban elérhető szálláslehetőségeket, valamint az intézmény támogatását a szálláskeresés során többnyire közepesnek értékelték a megkérdezettek.

A hallgatói elégedettség egyik fontos visszajelzése, hogy a külföldi hallgatók újra hazánkat, illetve intézményüket választanák-e tanulásuk helyszínéül: a megkérdezettek 56 százaléka biztosan, 29 százalékuk pedig valószínűleg újra hazánkba jönne. Az adott felsőoktatási intézményt a hallgatók 42 százaléka biztosan, 27 százalékuk pedig valószínűleg újraválasztaná egy újbóli döntés során. Azoknak az aránya, akik biztosan nem döntenének újra Magyarország mellett, 2,4 százalék volt.

Részletesebben is olvasna a kutatásról? >>

KASZA GEORGINA, Tempus Közalapítvány, Study in Hungary egység
A cikk a Pályázati Pavilon 2017. őszi számában jelent meg

Utolsó módosítás: 2018.09.03.