A Tempus Közalapítvány 2020 elején is elvégezte online kérdőíves kutatását az SH jelentkezők körében. Az alábbi elemzés a legfontosabb eredményeket mutatja be (1. rész).

Az elmúlt években fokozatosan nőtt a Stipendium Hungaricum (SH) program iránti jelentkezői érdeklődés. Bár az elmúlt hónapok változásai – ahogy ezt a nemzetközi kutatások gyorsjelentései is mutatják – alapvetően átalakítják a hallgatók, jelentkezők külföldi tanulmányi döntéseit, az SH programban tanuló hallgatói csoport motivációit, felsőfokú tanulmányaikkal kapcsolatos elvárásait fontos megismerni már az ideérkezésük előtti időszakban is. Ezt a célt szolgálja az az online kérdőíves adatfelvétel, amelyet a Tempus Közalapítvány 2020 elején immár második alkalommal végzett. E kutatáson alapulva az alábbi elemzés a pályázók képzési hátterét, tanulási életútját, e szempontok legfontosabb eredményeit mutatja be. A kutatás további eredményeit folyamatosan közzé tesszük a TKA honlapján.

A Stipendium Hungaricum programra pályázók egy sajátos jelentkezési-felvételi folyamat végén kerülnek a hazai egyetemekre. A jelentkezők, a program jogszabályi hátterének megfelelően, a Tempus Közalapítvány, a küldő ország és az egyetem aktív részvételén, együttműködésén alapulva jelentkeznek, felvételiznek. 2020 elején összesen 35 714 érvényes jelentkezés érkezett a program keretében. (A program részletes leírása itt olvasható.) Az alábbi online kérdőíves kutatás e folyamat egyik meghatározó mérföldkévénél, a 2020 januárjában zárult jelentkezési folyamat végén került felvételre.

Az online kérdőíves kutatás háttere

A 2020. februári adatfelvétel egy három évvel korábbi, szintén a Tempus Közalapítvány által végzett kutatás kérdőívét használta fel, néhány kérdéssel kiegészítve azt. A kérdőív a jelentkezők szemszögéből közelíti meg a továbbtanulási motivációk, valamint a jelentkezési stratégiák hátterét. A külföldi továbbtanulási döntés sokdimenziós, több tényező által meghatározott folyamatnak tekinthető. Az online, angol nyelvű kérdőív a kutatás fókuszpontjainak megfelelően négy fő tematikus részt tartalmazott: (1.) az elsőhelyes, vagyis az első helyen megjelölt képzési programra történő jelentkezésre vonatkozó információk (intézmény, képzési szint, szak), (2.) a jelentkezés, a külföldi továbbtanulás motivációja (ki és mi befolyásolta a Magyarországon való továbbtanulást), (3.) a jelentkezéssel kapcsolatos információellátottság, információszerzés, (4.) a jelentkező társadalmi, demográfiai háttere, valamint képzési életútja (nem, kor, származási ország, családi háttér, önértékelés). Az online kérdőívre 2017-ben 5683 jelentkező, míg 2020-ban, egy más adatfelvételi eljárást alkalmazva, 2305 jelentkező részlegesen, 2139 fő pedig a teljes kérdőívre válaszolt. Bár egyik felmérés sem tekinthető reprezentatívnak, de a minta nagysága és kiegyensúlyozottsága lehetővé teszi a különféle szempontok mélyebb elemzését, feltárását.

Kik jelentkeznek a program keretében a hazai egyetemekre?

A hosszabb idejű külföldi tanulmányszerzés esetében általános tendencia, hogy a férfiak aktívabbak, mint a női jelentkezők, hallgatók. Ez az SH program esetében is igaz, a válaszadó jelentkezők mindössze 33 százaléka nő, míg 65 százaléka férfi. Az elmúlt években ez az arány a jelentkezők körében szinte változatlan volt. Az életkor tekintve kisebb változást láthatunk, a jelentkezők valamennyivel idősebbek, mint korábban, de a jelentkezők nagy aránya, 47 százaléka 24 év alatti volt. 2020-ban az átlagos életkor ugyanakkor 25,6 év, ami azt is jelzi, hogy például az idősebb, 30 év feletti jelentkezők aránya is magas, 19 százalék volt. A program keretében összesen 72 országból, illetve térségből jelentkezhettek, a jelentkezők között az átlagnál lényegesen nagyobb arányban pályáztak Pakisztánból és Szíriából.

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjra jelentkezők közül többen előnyösnek tekinthető családi, illetve képzési háttérrel rendelkeznek. 2020-ban a válaszadó jelentkezők 43 százalékának valamely szülője felsőfokú végzettségű, vagy éppen jelenleg is részt vesz valamely felsőfokú képzésben. A felsőfokú végzettségű, esetleg jelenleg is tanuló édesapák aránya magasabb (43 százalék), mint az édesanyáké (33 százalék). Meghatározó azon jelentkezők aránya (59 százalék), akiknek testvére rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy jelenleg is tanul. A külföldi jelentkezők nagy része előtt a külföldi tanulmányon való részvétel sem ismeretlen jelenség, hiszen a válaszadók 42 százalékának valamely közelebbi rokona, 18 százalékának testvére tanul vagy tanult valamely külföldi intézményben. Bár ez, a külföldi tanulmányi tapasztalattal rendelkezők aránya a szülők esetében alacsonyabb, 10 százalék alatti. Ezek az arányok, valamennyi szempont esetében, alacsonyabbak, mint a három évvel korábban, vagyis a mostani jelentkezők esetében a családtagok kisebb arányban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, illetve külföldi tanulmányi tapasztalattal, mint a korábbi jelentkezők esetében.

A jelentkezők nagy része sajátos tanulási életpályán halad, képzési életútjuk heterogén, nem tekinthető lineárisnak. Ezt jelzi, hogy a válaszadók közel 55 százaléka a jelentkezés időpontjában nem tanul, munkavállalóként vagy jelenleg munkanélküliként határozta meg helyzetét. Ezen jelentkezők ugyanakkor felsőfokú tanulmányi tapasztalattal valószínűleg rendelkeznek, diplomások, és munkahelyi tapasztalatot is felmutathatnak. A válaszadók 12 százaléka azonban az adatfelvétel időpontjában is tanult: 23 százalékuk felsőfokon tanul a szülőhazájukban, 6 százalékuk a középfokú tanulmányait fejezi be ebben a tanévben, 3 százalékuk külföldi (nem anyaországi), míg szintén 3 százalékuk a magyarországi felsőoktatásban tanul. A jelentkezők nagyobb aránya, 41 százaléka kiválósági alapon, 22 százalékuk pedig szociális alapon kapott már valamilyen ösztöndíjat korábban szülőhazájában.

A kérdőív keretében a jelentkezők értékelhettek néhány, olyan fontosabb tudás- és kompetenciaterületet is, mint az angoltudásukat, az önbizalmukat, problémamegoldó készségüket, a számolási készségüket és számítógépes írástudásukat. A legtöbben angol szóbeli és olvasási készségüket, önbizalmukat, a problémamegoldó képességüket értékelték kitűnőnek. Az önértékelésük alapján a számolási készségeik inkább jónak ítélhető. A jelentkezők 35 százaléka valamennyi területen kiválónak értékelte önmagát. Ebben a jelentkezői csoportban többségében vannak az idősebbek, a férfiak, a jelenleg munkavállalók és a külföldi egyetemen tanulók.

A jelentkezők háttere, képzési tapasztalatai alapjaiban határozzák meg a továbbtanulási, jelentkezői döntésüket is. A jelentkezés irányait, a választott intézményeket és képzési programokat a következő elemzés mutatja be.

 

Legfontosabb felhasznált szakirodalmak

Anderson, P., Hubbard, H., & Lawton, L. (2015). Student Motivation to Study Abroad and Their Intercultural Development. The Interdisciplinary Journal of Study Abroad.

Kasza, G. (2018). Külföldi hallgatók motivációja, a választás mögötti tényezők a magyarországi továbbtanulás során. In Innováció, kutatás, pedagógusok (O. Endrődy-Nagy, & A. Fehérvári, ford., old.: 612–625). Budapest: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA).

Veroszta, Z. (2016). A felsőoktatási továbbtanulási motivációk vizsgálata. In A. Derényi, & J. Temesi (szerk.), A magyar felsőoktatás 1988 és 2014 között (old.: 153–200). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Warwick Institute for Employment Research. (2019). Futuretrack study. Forrás: https://warwick.ac.uk/fac/soc/ier/futuretrack/

Utolsó módosítás: 2020.04.20.