A jelentkezési stratégiák vizsgálatánál olyan kérdéseket elemezhetünk, mint például hogy a jelentkezők, az ösztöndíjra pályázók mely hazai felsőoktatási intézményeket, mely képzési szinten, mely képzési programokat részesítették előnyben. 2. rész
Jelentkezési és továbbtanulási stratégiák a Stipendium Hungaricum program keretében
Az első helyes jelentkezések vizsgálata a jelentkezési motivációk elemzését segíti, mivel jól mutatja a jelentkezők tényleges intézményi, illetve képzési preferenciáját. A képzési szintek szerinti elemzés pedig a jelentkezők képzési életpályájáról, előrehaladásáról nyújt visszajelzést. Az alábbi elemzés több adatbázison alapul: a 2020. évi adatok elemzéséhez a 2017. és a 2020. évi SH Jelentkezői kutatás eredményeit, valamint az SH pályázati adatbázis adminisztratív adatait használja fel. A vizsgált évek adatbázisai alkalmasak arra, hogy az elemzés rövidtávú tendenciákat is bemutasson.
Az alábbi, 1. ábrán a Stipendium Hungaricum ösztöndíjpályázat ún. első körében, 2020. január 15-ig jelentkezők, illetve az online kérdőíves kutatás válaszadóinak első helyen választott felsősoktatási intézményi eloszlása látható. A jelentkezési folyamat során a 2020. januári határidőre összesen 35 715 ösztöndíjra pályázó nyújtotta be jelentkezését. A külföldi jelentkezők között 2020-ban – hasonlóan a korábbi évekhez – a legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem volt, a jelentkezők 20 százaléka ide jelentkezett első helyen. A jelentkezők meghatározó aránya, 16 százaléka BME-t jelölte meg első helyen. A harmadik legnépszerűbb intézmény az ELTE, a jelentkezők 12 százaléka választotta ezt az intézményt, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem követ (9 százalék). 2020-ban a jelentkezők 57 százaléka választotta ezt a négy felsőoktatási intézményt, míg a jelentkezők 43 százaléka az SH programban részt vevő további 26 intézménybe jelentkezett. Ez az intézményi koncentráció az elmúlt években csökkenni látszik: 2017-ben a jelentkezők 54 százaléka választotta az akkor első négy helyen lévő intézményt, és a 46 százaléka akkor a programban részt vevő további 22 felsőoktatási intézménybe jelentkezett. A jelentkezések intézményi preferenciáit természetesen számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező például a programban részt vevő egyetemek képzési kínálata, az ösztöndíj-program sajátosságai (pl. egy adott országból meghatározott képzésekre jelentkezhetnek a pályázók), valamint az intézmények toborzási stratégiája.
Az alábbi ábráról az is jól látható, hogy a 2020. évi SH jelentkezői kutatás mintája jól leképezi az alapsokaság intézményi preferenciáit, néhány egyetem esetében láthatunk kisebb arányú eltérést, mint például a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és az Óbudai Egyetem esetében.
1. ábra. A Stipendium Hungaricum program keretében első helyes jelentkezők, valamint a válaszadók intézmények szerinti eloszlása, 2020 Forrás: SH pályázati adminisztratív adatbázis, SH Jelentkezői kutatás 2020 (N=2305)
1. táblázat. A jelentkezők által preferált felsőoktatási intézmények sorrendje az első helyes jelentkezések szerint (első 10 intézmény), 2017 és 2020
|
2017 |
2020 |
|
Debreceni Egyetem |
Debreceni Egyetem |
|
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
|
Budapesti Corvinus Egyetem |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
|
Pécsi Tudományegyetem |
Budapesti Corvinus Egyetem |
|
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Pécsi Tudományegyetem |
|
Szegedi Tudományegyetem |
Szent István Egyetem |
|
Szent István Egyetem |
Szegedi Tudományegyetem |
|
Budapesti Gazdasági Egyetem |
Miskolci Egyetem |
|
Miskolci Egyetem |
Budapesti Gazdasági Egyetem |
|
Pannon Egyetem |
Széchenyi Egyetem |
Az alábbi táblázatok a képzési szintek, valamint a legnépszerűbb képzési programok szerinti jelentkezéseket mutatja be az SH pályázati adminisztratív adatbázis, valamint SH Jelentkezői kutatás alapján.
A 2. táblázat nemcsak a tényleges jelentkezési tendenciákat, hanem a kérdőíves felmérés válaszadóinak eloszlását is mutatja. 2020-ban a jelentkezők többsége mesterszintre jelentkezett (52 százalék), az alapképzésre jelentkezők aránya 29 százalék volt. A doktori képzésre jelentkezők aránya 15 százalék, az osztatlan képzési szintre pedig 4 százalék volt. A 2017. évi tendenciákkal összehasonlítva az alábbi változások láthatók: a doktori képzésre jelentkezők aránya közel 6-7 százalékkal, a mesterszintre jelentkezők aránya közel 10 százalékkal csökkent, ugyanakkor növekedett az osztatlan képzési szintre, valamint az alapképzési szintre jelentkezők aránya. A változások mögött egyrészt aprogramban résztvevő országok bővülése, a munkatervek kínálata, és a megváltozott intézményi képzési kínálat módosításai állnak, de befolyásoló tényezők lehetnek az egyes intézmények toborzási eszközei, valamint a jelentkezők motivációjának változásai is. Az alábbi (2.) táblázat – az intézményi megoszlásokhoz hasonlóan – jól mutatja, hogy 2020. évi SH Jelentkezői kutatás válaszadóinak képzési szint szerinti eloszlása szintén jól leképezi az alapsokaságot. A mester- és az osztatlan képzési szint esetében találhatunk eltérést, ami mögött az is állhat, hogy a két képzési szint közötti különbség nem minden külföldi hallgató számára volt egyértelmű.
2. táblázat. A jelentkezők és a kutatás válaszadóinak első helyen megjelölt képzési programjának képzési szint szerinti megoszlása, Forrás: SH pályázati adminisztratív adatbázis, SH Jelentkezői kutatás 2020 (N=2305)
|
Képzési szintek |
SH jelentkezők, pályázók képzési szint szerinti megoszlása, százalék (%) |
SH Jelentkezői kutatás válaszadóinak képzési szint szerinti megoszlása, százalék (%) |
|
Doktori program (PhD, DLA) |
14,9% |
14% |
|
Mesterképzési szint |
51,7% |
37,2% |
|
Osztatlan képzési szint |
4,1% |
14,3% |
|
Előkészítő és specializációs programok |
1,8% |
5,5% |
|
Alapképzési szint |
27,5% |
29% |
|
Összesen |
100,0% |
100,0% |
A 3. táblázat az első helyes jelentkezők preferált képzési programjait mutatja. 2020-ban a jelentkezők 37,8 százaléka az alábbi 20 szakra jelentkezett első körben. A korábbi, 2017-ben végzett jelentkezői kutatás tendenciáihoz képest a szakok szerinti koncentráció csökkent, 2017-ban a jelentkezők 53 százaléka jelentkezett a legnépszerűbb 20 képzési programra. A változás valószínű oka a bővülő képzési kínálat mellett a jelentkezők szélesedő képzési háttere, érdeklődési köre, preferenciája. Az elmúlt években a legnépszerűbb szakok az informatika, a műszaki-mérnöki, valamint a gazdaságtudományi képzési területek szakjai közül kerültek ki. Az említett 3 képzési terület szakjai mellett az általános orvosi szak az SH program keretében is népszerű a külföldi hallgatók között: a jelentkezők 2,3 százaléka jelölte meg ezt a szakot első helyen.
2017 és 2020 között a legnépszerűbb szakok köre némileg átalakult. 2017-ben a legnépszerűbb képzési program a programtervező informatikus szak volt, amely 2020-ban is megőrizte népszerűsítését, a mesterszintű képzési program a 2. legnépszerűbb szak volt. A gazdálkodási és menedzsment már 2017-ben is preferált szaknak számított, de a jelentkezők arányát több mint négyszerezésre növelte az elmúlt években. A műszaki képzések közül a villamosmérnöki, építőmérnöki, valamint a gépészmérnöki továbbra is, évek óta népszerű szaknak számít. A nemzetközi tanulmányok képzési program némileg vesztett népszerűségéből, szemben a nemzetközi gazdaság és gazdálkodási szakkal, amely 2020-ban a második legnépszerűbb képzési program lett. 2020-ban a legtöbb elsőhelyes jelentkezőt vonzó szakok listáján új szakként jelent meg a vezetés és szervezés, a népegészségügyi, valamint a szerkezet-építőmérnöki képzési program.
3. táblázat. Az első helyes jelentkezések legnépszerűbb szakjai Forrás: SH pályázati adminisztratív adatbázis 2020
|
Képzési program megnevezése |
Képzési szint |
Jelentkezők száma |
|
Gazdálkodási és menedzsment |
BA |
1159 |
|
Programtervező informatikus |
MA |
971 |
|
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás |
MA |
894 |
|
Általános orvos |
OTM |
835 |
|
Villamosmérnöki |
MA |
812 |
|
Programtervező informatikus |
BA |
804 |
|
Építőmérnöki |
BA |
748 |
|
Mérnökinformatikus |
MA |
746 |
|
Szerkezet-építőmérnöki |
MA |
633 |
|
Műszaki menedzser |
MA |
617 |
|
Villamosmérnöki |
BA |
570 |
|
Pénzügy |
MA |
568 |
|
Gépészmérnöki |
BA |
567 |
|
Gépészmérnöki |
MA |
556 |
|
Mérnökinformatikus |
BA |
544 |
|
Vezetés és szervezés |
MA |
530 |
|
Nemzetközi tanulmányok |
MA |
511 |
|
Népegészségügyi |
MA |
494 |
|
Építész |
MA |
442 |
|
Nemzetközi tanulmányok |
BA |
431 |
Az egyes képzési szintekre jelentkezők szociális, képzési háttere
Az adatbázisok elemzése azt mutatja, hogy az egyes képzési szintekre jelentkezők szociális háttérében és képzési életpályájában jól látható a különbség.
Az alapképzésre jelentkezők jól elkülöníthető jelentkezői csoportot jelentenek. A pályázók között alacsony a nők aránya: a válaszadók 28 százaléka nő, 62 százaléka férfi. Az alapképzésre jelentkezők 64 százaléka 18 és 21 év közötti életkorban van. A válaszadók 39 százaléka a jelentkezés pillanatában is egyetemi hallgató a küldő országában, 19 százalékuk utolsó éves a középiskolában, 12 százalékuk munkanélküli, 11 százalékuk pedig alkalmazotti státuszban van. E jelentkezői csoportban a legmagasabb a diplomás szülők aránya: a jelentkezők közel 46 százalékának legalább egyik szülője (édesapja) diplomás, 10 százalékának édesapja, 16 százalékuknak testvére tanult külföldön.
A mester- és osztatlan képzési szintre jelentkezők heterogén jelentkezői csoportot jelentenek. A mesterszintű képzések esetében a legmagasabb a női jelentkezők aránya, a pályázók 39 százaléka nő, 61 százaléka férfi. A jelentkezés időpontjában 51 százalékuk alkalmazotti státuszban van, 18 százalékuk munkanélküli, 16 százalékuk a jelentkezés pillanatában is egyetemi hallgató a küldő országában. A jelentkezők közel 42 százalékának legalább egyik szülője diplomás. A válaszadó pályázók 9 százalékának édesapja, 17 százalékuknak testvére tanult külföldön. A jelentkezők 47 százaléka az angol szóbeli kommunikációs készségüket kiválónak értékelik, míg 65 százalékuk az angolul történő olvasási készségüket.
Az osztatlan képzési szintű képzésekre jelentkezők többsége, 67 százaléka férfi. E képzési szint esetében a legalacsonyabb a női jelentkezők aránya, 27 százalék. A jelentkezők 42 százaléka a jelentkezés időpontjában alkalmazott, 17 százalékuk munkanélküli, 16 százalékuk a jelentkezés pillanatában is egyetemi hallgatók a küldő országában, 5 százalékuk pedig jelenleg is Magyarországon tanul. A jelentkezők közel 42 százalékának édesapja diplomás. E jelentkezői csoportban magas azon közeli hozzátartozóknak az aránya, akiknek van külföldi tanulmányi tapasztalata: a pályázók 14 százalékának édesapja, 20 százalékuknak testvére tanult külföldön.
A doktori képzésre jelentkezők között a nők aránya az átlagnál magasabb: a válaszadó jelentkezők 35 százaléka nő, 63 százaléka férfi. A doktori képzésre jelentkezők életkor szerinti szórás nagy. A saját helyzetük megítélése szerint 48 százalékuk alkalmazotti státuszban van, 20 százalékuk a jelentkezés pillanatában is egyetemi hallgatók a küldő országában, 11 százalékuk munkanélküli. A jelentkezők közel 36 százalékának legalább egyik szülője diplomás, 9 százalékának édesapja rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A jelentkezők 23 százalékának testvére tanult külföldön. A pályázók 42 százaléka az angol szóbeli kommunikációs készségüket kiválónak értékelik, míg 63 százalékuk az angolul történő olvasási készségüket.
Az ösztöndíjprogram céljához kapcsolódva fontos kérdés, hogy a jelentkezők korábban részesültek-e már valamilyen ösztöndíjban – akár kiválósági, akár szociális alapon. Az alábbi táblázat alapján látható, hogy a jelentkezők saját bevallása alapján 18-23 százalékuk szociális alapon, 36-41 százalékuk pedig legalább kiválósági alapon részesült már ösztöndíjban. Az arányuk a képzési szintek szerint emelkedik, a mester- és osztatlan képzési szintek esetében ezek az arányok hasonlók.
4. táblázat. A jelentkezést megelőzően valamilyen ösztöndíjban részesült jelentkezők aránya képzési szintenként, Forrás: SH Jelentkezői kutatás 2020
|
|
Szociális alapon kapott már ösztöndíjat |
Kiválósági, tanulmányi alapon kapott már ösztöndíjat |
|
Alapképzési szint |
18% |
35,6% |
|
Mesterszint |
19,1% |
37,8% |
|
Osztatlan képzési szint |
19,8% |
36,3% |
|
Doktori képzési szint |
23,2% |
40,9% |
Utolsó módosítás: 2020.09.01.
